Természetes vaspótlás

A vitaminok és ásványi anyagok elsődleges forrása a táplálék. Pótlásra csak hiányosan összeállított étrend vagy megnövekedett igények esetén lehet szükség. A tudatosan kialakított, egészséges táplálkozással javíthatjuk erőnlétünket, könnyebben felépülünk a betegségekből, és végül, de nem utolsósorban hadat üzenhetünk az egészségromlásnak is.

A vas egészséges életműködéseinkhez nélkülözhetetlen nyomelem. A vér oxigénszállító vörösvérsejtjeinek festékanyaga, a hemoglobin vasat tartalmaz. Ám sokféle, az energiaháztartásban jelentős szerepet játszó enzimnek szintén alkotóeleme, megtalálható továbbá az izomfestékben. Funkciói tehát igen sokrétűek. Részt vesz az oxigénszállításban és -tárolásban – javítja a testi erőnlétet, valamint emeli az immunitást és az energiaszintet. Egészséges emberben a vas 70–80 százaléka „aktív vas“, 20–30 százaléka raktározott vas, amelynek legnagyobb része a májban és a csontvelőben található. Ha azonban étkezéseink során nem veszünk magunkhoz folyamatosan kellő mennyiségű vasat, ezek a raktárak előbb vagy utóbb kimerülnek, ami enyhébb-súlyosabb következményekkel jár.

MI JELZI A VASHIÁNYT?

Ha a bélcsatornából felszívódó vas nem fedezi a szervezet vasveszteségeit, vagy a megnövekedett szükségletet, akkor a szervezet fokozza a vasfelszívódás hatásfokát. Ha így sem áll helyre az egyensúly, akkor fokozatosan kiürülnek a vasraktárak, majd csökken az aktív vas mennyisége is. Csökken a szervezetben a vastartalmú enzimek szintje, gyengül az ellenálló képesség, és vérszegénység alakul ki. Tünetei:

sápadtság

fáradékonyság, kedvetlenség

szédülés, fejfájás

légszomj

erős szívdobogás

hajhullás, korai őszülés

bőrszárazság, a szájzug berepedése, körömtöredezés

gyermekkori tanulási problémák, memóriagyengeség

az ellenállóképesség csökkenése.

MIKOR VAN SZÓKSÉGÓNK TÖBB VASRA?

Fokozott vasbevitelre több okból is szüksége lehet a szervezetnek. Ha megnőtt a vasvesztés, például vérzések esetén – a nők a menstruációval havonta kb. 15 mg vasat veszítenek –, ezt pótolni kell. Bizonyos életszakaszokban, ill. életformák folytán megnő a szervezet vasigénye, vagyis a fejlődéshez, a terhességhez, a szoptatáshoz, intenzív sportoláskor vagy vegetáránius táplálkozáshoz nagyobb mennyiségű vasra lehet szükségünk. Külső pótlás kell felszívódási zavarok, gyomorbetegség, egyes daganatos betegségek során is.

TERMÉSZETES FORRÁSBÓL PÓTOLJUK

Szerencsére a természet gondoskodott róla, hogy teljesen probléma- és mellékhatásmentesen kielégíthessük a fent említett megnövekedett igényeket.

Gazdag vasforrások:

szójabab

petrezselyem, rozmaring, káposzta és más leveles zöldségek

sárgabarack és aszalt gyümölcsök

hántolatlan gabonafélék

olajos magvak

rák, kaviár és osztriga

algák

csalán

ribizli.

EGYIK GÁTOL, MÁSIK SEGĺT

A spenót, a sóska és a cékla köztudottan sok vasat tartalmaz, ám ennek csak elenyésző része (kb. 1 százaléka) hasznosítható, mert a bennük található oxálsav a bélben megköti a vasat és nem engedi felszívódni. A fekete tea és a kávé csersavtartalma is a vasfelvétel ellen hat, ezért ezekről jobb lemondani, és helyettük zöldteát, esetleg ginzengteát fogyasztani. Jó, ha tudjuk, hogy a túlzott kalciumbevitel is rontja a vasfelvételt. A kismamáknak pedig azt is fontos szem előtt tartaniuk, hogy az anyatejben ugyan kevesebb vas van, mint a tehéntejben, viszont az sokkal jobban hasznosul. Érdekes, hogy a vasfelvétel a vastagbélen keresztül megnövekszik, ha egyidejűleg C-vitamint is fogyasztunk. Ezért hasznos, ha vastartalmú étkezéshez egy pohár frissen préselt, hígított narancslevet is iszunk.

HA NEM ELÉG A TERMÉSZETES

Előfordulhat, hogy a jól összeválogatott étrend sem tudja fedezni a szervezet szükségleteit. Erre persze csak alapos laboratóriumi vérvizsgálat deríthet fényt teljes bizonyossággal. Ilyenkor az orvos valamilyen vaskészítmény szedését rendelheti el. A fent említett gátló, illetve segítő tényezőkkel azonban ilyenkor is számolni kell.

Nagyon fontos hangsúlyoznunk, hogy a vasbevitel növelését elsődlegesen a táplálékkal kell elérni. Pótló készítmények szedésére csak a laboratórium által is igazolt hiány esetén kerül sor, mert a legújabb kutatások szerint a vas felesleges adagja legalább olyan veszélyes lehet, mint a hiánya. A vastúlterhelés megnövelheti a daganatos megbetegedések, a májbetegségek és a szívinfarktus kockázatát.