GYÓGYTURMIX

A nagyobb testsúly és derékbőség, de akár a kettes típusú diabétesz kialakulása is egy újonnan felfedezett génsor számlájára írható – jelentették be a kutatók. A brit kutatás során felfedezett génsor, akár 2 cm-rel nagyobb derékbőségért, 2 kg-mal nagyobb testsúlyért és az inzulinnal szembeni rezisztenciáért is felelős lehet. A génsor a kutatók szerint az MC4R nevezetű gén szabályozásáért felelős, ami pedig a test energiaszintjének befolyásolásában játszik szerepet. A gének előfordulási gyakorisága jelentősebb azoknál, akik indiai, ázsiai vagy európai ősökkel büszkélkedhetnek. Ez magyarázattal szolgálhat arra a tényre, hogy az előrejelzések szerint 2020-ig miért a világ népességének 25%-át kitevő indiai ázsiaiaknál fordul majd elő a világ szív- és érrendszeri betegségeinek 40%-a.

Rizikótényező a mellimplantátum?

Megnyugtató hírekkel szolgált egy kutatás az implantátumot viselő mellrákos nők számára: a teljes emlőeltávolítás helyett ma már sokakat lehet gyógyítani emlőmegtartó beavatkozással, és az implantátumok a betegség kiújulását sem befolyásolják. Az emlő megnagyobbítása az egyik leggyakoribb plasztikai beavatkozás. Az ilyen műtéten átesett nők körében a mellrák gyakorisága hasonló a többi nőéhez, de a betegség kezelésének sikerességéről keveset tudni. Barbara Pockaj, a Mayo Klinika emlősebészének kutatása szerint úgy tűnik, az implantátumok nem befolyásolják a betegség kiújulását. A kutatók 71 emlőrák miatt kezelésre szoruló, mellimplantátummal rendelkező nőt vizsgáltak, akik felénél teljes emlőeltávolítást, másik részüknél emlőmegtartó kezelést alkalmaztak. A vizsgálat szerint az implantátumot viselők között nagyobb százalékban (31%) fordult elő az ún. kapszuláris kontraktúra (tokzsugorodás) az emlőmegtartó műtéttel kezelteknél, mint az emlőeltávolításon átesetteknél (12%).

A fiatal nők és az infarktus

A fiatal nők többségében fel sem merül, hogy a szívinfarktus őket is fenyegetheti, és nem is gyanakodnak, ha a tünetek nem a hollywoodi filmekből megszokott módon jelentkeznek. Mindez rengeteg halálesethez vezet – állítja egy tanulmány. Világszerte csak a nők körében évi 8,6 millió halálesetet okoznak a szívbetegségek, melyek a harmadik leggyakoribb halálokot jelentik. Sokan nem észlelik időben a tüneteket és nincsenek is tisztában azokkal. Amerikai kutatók szerint jobb lenne, ha a médiában nem csak a szívroham jellegzetes tünetekkel megjelenő formáit mutatnák be. „Szeretnék végre olyan tévésorozatot is látni, ahol a szereplők nem tipikus tünetekkel járó szívinfarktust kapnak” – jelentette ki Judith Lichtman, a Yale Orvostudományi Karának közegészségtani tanszékének professzora. A klasszikus kép szerint a szívinfarktus nagydarab férfiaknál játszódik le, akik látványosan szívükhöz kapnak és összeesnek, és eszünkbe sem jut, hogy az infarktus fiatal nőknél is előfordulhat. (-ss)