FÜSTÖS HĺREK

A bostoni Harvard Egyetem orvosi karának kutatói egy korábbi, átfogó egészségügyi vizsgálatsorozat eredményeit elemezve azt találták, hogy a dohányzás abbahagyása csaknem azonnali egészségjavulással jár: öt éven belül 13%-kal csökkent a különféle betegségek által okozott halálesetek száma azoknál a nőknél, akik képesek voltak feladni szenvedélyüket.

Hogyan okoz tüdőrákot a dohányfüst?

Amerikai kutatók felfedezték azt a mechanizmust, amellyel a dohányzás tüdőrákot okozó genetikai elváltozásokat idéz elő. Kimutatták, hogy a cigarettafüst lelassítja egy fehérje termelődését a tüdősejtekben. Ez a fehérje kulcsszerepet játszik a DNS-t ért károsodások kijavításában, és önmaguk megsemmisítésére ösztönzi a hibás sejteket, még mielőtt azok elrákosodhatnának. A vizsgálatból kiderült, hogy azok a sejtek, amelyen igen nagy mennyiségben tartalmaznak FANCD2-t, ellenállók a füst mérgező hatásaival szemben, ami arra utal, hogy a megoldás kulcsa éppen ebben a fehérjében rejlik, bár az említetten kívül minden bizonnyal más fehérjék is közreműködnek a DNS-kijavításában és a hibás sejtek elpusztításában. A dohányzás a rák legfőbb, megelőzhető oka, minden 10 tüdőrákos esetből 9-et erre lehet visszavezetni. Soha nem késő azonban abbahagyni, 5 év füstmentesség után a szívroham kockázata a dohányosokénak a felére esik vissza, tíz éves dohányzásmentes időszak után pedig a tüdőrák kockázata is hasonlóképpen feleződik.

Az életkor mint kockázati tényező

A szív- és érbetegségek kockázati tényezői közül a legtöbb – például a dohányzás – befolyásolható, sőt kiküszöbölhető, de az életkort nem lehet megváltoztatni. Vezető kutatók most olyan lehetőségeket javasolnak, melyekkel – legalább kockázati szempontból – éveink számát is csökkenthetjük, illetve lassíthatjuk a korosodást. A múlt század hatvanas éveiben vált világossá, hogy az érelmeszesedés, a szív- és érbetegségek alapvető oka nem olyan egyszerű fertőzés, mint például a tuberkulózis, aminek elindításához egyetlen kórokozó, a tbc-bacilus alapvetően szükséges, hanem számos kockázati tényező együttes hatásától függő, bonyolult folyamat. A kockázati tényezők, a rizikófaktorok közül többet kiiktathatunk az életünkből: abbahagyhatjuk a dohányzást, leadhatjuk a túlsúlyt, megfelelő szintre csökkenthetjük a magas vérnyomást vagy az emelkedett vércukrot -, de korunkat befolyásolhatatlan tényezőnek tartjuk általában, amivel igyekszünk valamilyen módon kiegyezni. Allan Sniderman és Curt Furberg, a téma elismert szakértői az egyik legbefolyásosabb folyóirat, az angol Lancet új számában foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A beszűkült ér által ellátott szövetek, például a szívizomsejtek mind kevesebb vért és ezáltal oxigént, tápanyagot kapnak, emiatt elhalnak: szívinfarktus alakul ki. Véleményük szerint azok, akiknek a „rossz” koleszterin szintje, az LDL-koleszterin értéke már fiatal korban emelkedett, mielőbb kapják meg a hatásos és biztonságosnak vehető sztatinkezelést.

Gyors előnyt jelent a nőknek

A dohányzásról leszokott nőknél számos egészségügyi előny jelentkezik öt éven belül, de évtizedekig tarthat, míg légzőszervi károsodásuk helyrejön és csökken a tüdőrák kockázata – közölték amerikai kutatók. Azoknak, akik elhagyták e szokásukat, 13 százalékkal csökkent halálozási kockázatuk. Ez még azokra is érvényes, akiknek szív- és érrendszeri problémájuk volt a megelőző öt évben. Húsz év elteltével a dohányzással felhagyók és a soha nem dohányzók halálozási kockázata között nem volt kimutatható különbség. A tanulmány 121 ezer amerikai ápolónő 1976-tól felvett adatainak egy részét dolgozza fel. „Úgy találtuk, hogy a jelenleg is dohányzók halálozásához 64 százalékban, a korábbi dohányosok halálozásához 28 százalékban járul hozzá a dohányzás” – mondta Stacey Kenfield, a bostoni Harvard Közegészségügyi Iskola munkatársa, a vizsgálat vezetője. A tanulmány szerint azoknak a nőknek kisebb a kockázata, akik későbbi életkorban kezdték el a dohányzást. Ez az adat azért fontos, mert egyre többen kezdik fiatal korban a dohányzást. A légzőszervi megbetegedések kockázata 18 százalékkal csökkent azok körében, akik 5–10 évvel korábban hagyták abba, húsz év elteltével pedig nem különbözött azoktól, akik nem dohányoztak soha. A tüdőrák kockázata már az első öt év elteltével 21 százalékkal csökkent, ám 30 évbe telt, mire az emelkedett kockázat teljesen megszűnt. Egy 2003-as felmérés szerint az Egyesült Államokban a dohányosok 13 százaléka 13–14 évesen kezdi káros szenvedélyét, a középiskolások 22 százaléka dohányzik. Világszerte 5 millió halált okozott a dohányzás 2000-ben – állítják a kutatók. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2030-ra 3 millió, dohányzással összefüggő haláleset várható a fejlett, és 7 millió a fejlődő országokban. (BBC News, MTI)