Értékes tápanyagforrás

A tojás az egyik legrégibb és legkedveltebb élelmünk. Gyorsan és egyszerűen elkészíthető. Hatásáról azonban megoszlanak a vélemények. Mit is lehet tudni a tojásról? Elsősorban azt, hogy mindazt az anyagot tartalmazza, amely szükséges az élet fenntartásához: fehérjét, zsiradékot, vitaminokat. A fehérje ugyanolyan aminosavakat tartalmaz, mint az anyatej, a tojássárgája pedig a lecitin legfőbb forrása. A fehérjében található nagy mennyiségű B2-vitamin és niacin, a sárgájában A-, D- és E-vitamin. Ásványi anyagokban is gazdag táplálék, van benne kén, kálium, nátrium, foszfor, kalcium és magnézium, a sárgájában cink és vas.

KI A HIBÁS?

Volt idő, amikor magas koleszterintartalma miatt száműzték az étrendünkből, de ma már egyre több szakember hangoztatja: a vér magas koleszterinszintjét többnyire az emésztőrendszer nem megfelelő működése okozza. A szakirodalom már régebben is sokat foglalkozott ezzel a kérdéssel. Pl. egy amerikai tudós évekig figyelte az összefüggést a tojásfogyasztás valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása között. Kísérletei során azt tapasztalta, hogy miután a tojásfogyasztást 30 százalékkal csökkentette, a szív- és érrendszeri betegségben elhunytak száma 20 százalékkal megnövekedett. Honnan származik tehát a nézet, hogy a tojásfogyasztás káros az egészségre? Figyelmeztető hangok azután jelentek meg, mikor némely állatfajoknál tiszta koleszterinnel érelmeszesedést tudtak előidézni. Később azonban kiderült, hogy míg egy-egy faj érzékenynek bizonyult a koleszterinnel szemben, más fajok nem. Mit tegyünk: lemondjunk a tojásról vagy sem? Elsősorban tudnunk kellene mi is az a koleszterin. Ami vegyi összetételét illeti, ez egy állati eredetű policiklikus hidroauromatikus alkohol. Zsírsavakhoz kötődve megtalálható az agyban, idegszálakban, epehólyagba, mellékvesében és a test egyéb szerveiben is. Fontos szerepet tölt be az egyes hormonok és a D-vitamin képződésében, a zsírsavak anyagcseréjében és szállításában. A szervezet funkcióinak jó működéséhez szükséges koleszterin egy részét az élelemből szerzi be, a többit maga állítja elő, naponta 1550-2000 mg mennyiségben. Az összehasonlítás végett meg kell jegyezni, hogy 1 tojás 250 mg koleszterint tartalmaz.

Jogosan tehető fel tehát a kérdés: összefüggésbe hozható-e a tojás fogyasztása az érelmeszesedés gyakoriságával?

KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

E kérdésre egyszerűen igennel vagy nemmel válaszolni nem lehet. Az érelmeszesedés kialakulása kockázati tényezőktől függ. Melyek ezek? Öröklődési hajlam, nem, életkor, magas vérnyomás, kevés mozgás, túlsúly, dohányzás, alkohol és kávé fogyasztása, stressz és egyebek. A kockázati tényezők között előkelő helyet foglalnak el a rossz étkezési szokások, a sok hús, zsiradék, a magas cukorfogyasztás, és természetesen ide lehet sorolni a túlzott tojásfogyasztást is.

Mindenki figyeljen oda, hogy élelme elegendő építőanyagot – vitamint, ásványi sót és nyomelemet – tartalmazzon szem előtt tartva, hogy az idősödő szervezet mást igényel, mint a fiatal, mást a fizikai és mást a szellemi dolgozó. Az okos ember odafigyel, hogy környezetében és szokásai között található-e kockázati tényező, és ha igen, igyekszik ezt kiiktatni, szokásain változtatni.

Visszatérve a tojásfogyasztásra, a legújabb kutatások alapján nem kell és nem is szabad az egészséges ember étlapjáról kivonni a tojást. Fizikai munkát végző egyének hetente 6-7 tojást fogyasszanak, iskoláskorú gyermekek 4-6 darabot, és az idős ember hetente 5 tojást. A csökkent tojásfogyasztás ajánlott a már kialakult magasvérnyomás, érelmeszesedés esetén. Az idős ember mérsékelje a tojásfogyasztást akkor is, ha beteg. Tudni kell, hogy az egyoldalú táplálkozás, ill. a túltápláltság igen nagy veszélyt jelent, és ez vonatkozik a tojásfogyasztásra is.