Bár megkezdődött a szezon, várjunk még az oltással!

A nem titkolt szándék az, hogy minél ritkábban hiányozzanak a munkából, hogy fékezzék a betegség terjedését az egészségügyi intézményekben. Nagymértékben megkönnyítené a betegellátó rendszer munkáját, és a gazdasági teher is csökkenne.

Megkezdődött az oltási szezon

Jó, ha tudjuk: 10–14 napig tart, míg a szervezetben megfelelő mennyiségű védőanyag képződik, s ennek alapján kialakul a védelem az influenzavírus ellen. A legtöbb országban ősz elején kezdődik és a következő év áprilisában ér véget a szezon. Szlovákiában általában január végén éri el a járvány a csúcspontot. Mivel az oltóanyag hatása bizonyos idő után csökken, az epidemiológusok azt tanácsolják, hogy – főleg a vakcinára már lassan reagáló szeniorok – inkább késő ősszel oltassák be magukat, hogy „kitartson” a hatás egészen a szezon végéig. Ha valaki eldönti, hogy beoltatja magát, ha lehet, a pénteket válassza, hogy az esetleges mellékhatást ki tudja kezelni.

Hasznos útmutató

A WHO szerint az oltás a náthaláz elleni védelem leghatásosabb módja. Abban biztosak lehetünk, hogy a beoltott ember már nem terjeszti az influenzát. Ez elsősorban azokban az egészségügyi intézményekben rendkívül fontos, ahol krónikus betegek vannak, továbbá az idősotthonokban és a szociális intézményekben. „Az orvosnak kötelessége, hogy védje páciensét azon betegségek ellen, amelyeket az orvostudomány mai állása szerint meg lehet előzni – emelte ki Zuzana Krištúfková professzor asszony. – Az egészségügyi dolgozók szervezett beoltásának egyszerűsítésére kézikönyvet dolgoztunk ki az influenza elleni oltásra.”

Gazdasági előnyei is vannak

Az orvosok nemcsak kollégáikat, hanem családtagjaikat és a krónikus betegek közeli hozzátartozóit is ösztönözni szeretnék, hogy oltassák be magukat. A krónikus betegeken kívül egyértelműen ajánlott a daganatos betegek, a terhes nők, a kisgyerekes családok és a szeniorok vakcinációja is.

A szlovákiai epidemiológusok szerint az influenzajárvány idején évente átlagosan 816 olyan haláleset fordul elő, ami az influenza számlájára írható. Ennek több mint a fele szív- és érrendszeri betegség, ami közvetlenül összefügg az influenzával.

Az Európai Bizottság 2009-es ajánlása arra próbálja rávenni az Unió tagállamait: tegyenek meg mindent azért, hogy az idősebbek és a krónikus betegek 75 százaléka be legyen oltva, és egyre több egészségügyi dolgozó kérje az influenza elleni védőoltást.

Logikus, hogy a veszélyeztetett csoportba tartozók jelenlegi 10 százalékos átoltottságának felemelése 75 százalékra nemcsak orvosi, hanem gazdagsági szempontból is hasznos lenne. Ha sikerülne elérni ezt a célt, az oltásnak köszönhetően 103 ezerrel csökkenne az orvoslátogatások száma, 1 271-gyel csökkenne a kórházi kezelések száma, 604-gyel kevesebb ember halna meg, 187 ezer nappal rövidebb lenne a betegállomány. Az influenzával kapcsolatos kiadásokon 18 millió eurót lehetne megtakarítani, a vakcinára fordított kiadások pedig 4,6 millió eurót tennének ki. Jelenleg ez 2,8 millió eurót tesz ki.

Kapcsolódjon be ön is!

A Chránime našich pacientov nevű projektbe minden olyan állami és magánintézmény bekapcsolódhat, amelynek személyzete oltással védekezik az influenza ellen. Eddig több mint 210 egészségügyi intézmény vállalta a tömeges oltást, hogy ezzel is védjék a betegeket. A Gyermekbetegségek Nemzeti Intézete hematológiai és onkológiai klinikája is bekapcsolódott a projektbe. „A legveszélyeztetettebbek a daganatos gyerekek” – mondta Dr. Alexandra Kolenová, a klinika főorvosa, majd hozzátette: – A rák a beteg immunrendszerét gyengíti, és ha hozzáadjuk a kezelést, még jobban legyengül. Az ilyen betegek könnyebben kapják el a fertőzést, és a betegség lefolyása is bonyolultabb. Ezért fontos az orvosok, nővérek és a többi személyzet beoltása.”

(kovács)