A nagyobbak már átestek a fertőzésen

A bárányhimlő rendkívül fertőző, legtöbbször enyhe lefolyású betegség, amelyet vírus okoz. A legtöbb gyermek még az óvodáskorban átesik a bárányhimlőn. A csecsemőkor elején ritka, de újszülöttkorban is előfordulhat, ha az anyának nem volt bárányhimlője. A betegséget csak egyszer lehet megkapni, a védettség egész életen át kitart. A betegség frissen megbetegedett gyermekről terjed cseppfertőzés (tüszszentés, köhögés) útján. A beteg már az első tünetek megjelenése előtti napokban is fertőz. A hólyagokpörkösödésének idején a fertőzőképesség már csökken. A lappangási idő 14-21 nap. Ezután az egész testen a hajas fejbőrt is beleszámítva megjelennek a kiütések. Először lencsényi, kissé piros foltok, amelyek néhány óra alatt víztiszta folyadékot tartalmazó kis hólyaggá alakulnak. Tartalma hamarosan zavarossá válik, sárgás színű lesz, majd fokozatosan elszárad. Pörk képződik, amely leesik. A legtöbb gyermek nem érzi magát különösen betegnek. A láz nem szükségszerű tünet. Gyakori viszont a fáradtság, fejfájás. Nem sokkal ezután viszketni kezd a kiütés, s a kisgyermek gyakran lekaparja a hólyagokat. Ebből ered az egyik gyakori szövődmén: a hólyag elgennyesedik és a gennyes gyulladás tovább terjedhet. Ilyenkor gyógyulás utáni heg marad. A vírus az idegrendszerben marad, és amikor a szervezet legyengül, övsömört okozhat. Az övsömörben szenvedő beteg bőrén megjelenő hólyagok is terjesztik a bárányhimlőt. Bárányhimlős betegről viszont nem lehet közvetlenül övsömört kapni. Bárányhimlő elleni oltóanyag jelenleg még nem kapható.

Kedves Anyuka, mivel a bárányhimlőt egy családon belül a gyermekek mindig elkapják egymástól, ha a nagyobbakon nem jelennek meg kiütések a lappangási idő eltelte után sem, akkor valószínű, hogy ők már átestek a bárányhimlő enyhébb változatán.