Zene és tanulás

 Mágneses rezonancia segítségével figyelték a működését, és megállapították, hogy a zene olyan területeibe hatol be, amelyeknek közük van a figyelem fenntartásához, az adottságok, képzelet és emlékezőtehetség fejlesztéséhez. Arra a következtetésre jutottak, hogy a zene javítja és elősegíti az agyműködést, készenlétben tartja elménket. Hasonlót állapítottak meg francia kutatók is, akik kétféleképpen oktattak egyetemistákat. Az egyik egyórás előadást komolyzenével festették alá, a másikban elhagyták a zenét. A felmérés eredménye azt mutatta, hogy azok a diákok, akik a zenével kísért előadást hallgatták, nagyobb tudásra tettek szert. A tudósok megegyeznek abban, hogy a zene segít olyan érzelmi állapotba kerülni, amely nyíltabb információbefogadást tesz lehetővé.

Hangjegyek kicsi kortól

A zenés agymasszázs nagyon jó segédeszköz már kicsi korban. Ezt Eliška Hatinová is igazolja: „A zenei nevelés vagy a zenetanítás, hasonlóan, mint a tánc- vagy drámaoktatás, minden korban nagyon fontos. A gyermekektől magától értetődően jó eredményeket várunk a klasszikus tárgyakban, mint a matematika, nyelvek, természetrajz, később a biológia vagy kémia. Néhány ország a zenét is az alapműveltséghez sorolja. Természetesnek tekintik, ha a gyermek kicsi korától tanul egy vagy két hangszeren játszani, és ismeri a hangjegyeket.” Az ilyen oktatás nemcsak a zenei tehetséget fejleszti, hanem a gondolkodás, a logika és a kombinatorika is fejleszthető általa.

Két legyet egy csapásra?

Eliška Hatinová zenetanárnő azonban úgy véli, jobb, ha a gyermek egyszerre csak egy dolgot csinál, és zene nélkül tanul. A londoni Királyi Zeneakadémia zenepszichológusa, Mats Küssner diákjai megfigyelése révén azt tapasztalta, hogy a zene csak a tanulás bizonyos válfajainál eredményes. Hogy mi az, ami felnőttnek munka vagy gyereknek tanulás közben jót tesz, legjobb kizárásos alapon megállapítani, mert minden ember más. Van, akinek bizonyos helyzetben előnyös a zenehallgatás, másokat zavarhat.

Memóriafejlesztés

„Az, ami a zene által elraktározódik a gyermekek emlékezetében, általában összekapcsolódik vizuálisan és hangban, a táncban ráadásul mozgásban, a drámában a történet által. Bizonyított, hogy a gyermekek jobban megjegyzik a zenét, ha az érzelmet kelt, azaz ha a zenei alkotást vagy előadást élményként élik meg. Ebben az esetben teljesen aktív az emlékezet, s a gyermek képes a legtöbbet elraktározni” – mondja Eliška Hatinová. A zene megkönnyíti az egzakt tantárgyak tanulását. Végül a hangok is bizonyos képletek szerint követik egymást, amelyeknek megvan a maguk logikája. Ha a gyermeknek vannak zenei élményei, fejlődik a kreativitása. Ha zongorázni tanul, könnyebben megérti a matematikát és a többi tudományágat. Fejlődik a megismeréshez, az összehasonlításhoz és az összefüggések felismeréséhez szükséges idő- és térérzéke. A zenehallgatás az idegen nyelvek tanulásával is összefügg. Mindkét esetben maximálisan bekapcsolódik a hallás, erősödik az agy auditív funkciója. Együttműködés (szinergia) jön létre, az egyes tevékenységek erősítik egymást. A zene gazdagítja az idegen nyelvek tanulását, és az idegen nyelvek tanulása pedig fokozza a zene élvezetét.  

A zene és az önbizalom

Ha valaki úgy dönt, hogy gyermekét zenei szakkörbe íratja, ahol az megtanul hangszeren játszani vagy énekelni, feltételezi, hogy a gyermek tehetséges, és kisebb-nagyobb közönség előtt is fel fog lépni. Az, hogy odaállítjuk őt a hallgatók elé, stresszkeltőnek tűnhet a szülő számára, pedig az ellenkezője igaz. Nagyon is alkalmas mód arra, hogy fejlesszük a saját képességében való hitet. „A gyerekeknek eltérő az önbizalmuk, a veleszületett adottságok, a nevelés és a környezet befolyásolja. A színpadon való szereplés jelentősen támogatja természetes önbizalmuk kifejlődését, történjen kórusban vagy szólistaként, tánc- vagy zenekarban” – magyarázza Eliška Hatinová.

Harmónia és belső nyugalom

A zene gyógyít. A jelszót szinte mindenki ismeri. És azt is, hogy a zene megnyugtat, pihentet, kikapcsol. Sok zenei stílus létezik a világon, ezek eltérő hatással vannak az emberekre, kinek-kinek más tesz jót. A különböző műfajok más-más emóciót ébresztenek, másfajta érzelmeket váltanak ki. Mindenkivel megtörtént már, hogy jól érzete magát, pozitív volt a hangulata, s a zene még jobb kedvre derítette. De az is megeshet, hogy valaki szomorú, és a zene segít, hogy a könnyeivel kiadja magából a szomorúságot.

Gyógyító és rehabilitációs módszerként is használatos. A zeneterápia jó szolgálatot tesz a koraszülött gyermekeknél: a különleges minifejhallgatókból szóló altatódal megnyugtatja a piciket, egyenletesebben ver a szívük, stabilabb a pulzusuk. A fogorvosi rendelőben vagy a szülőszobában a zene segít könnyebben elviselni a fájdalmat. Az agyi infarktus után levő betegek utókezelésében is hasznos, és képes lassítani az Alzheimer-kór kifejlődését. Az egészséges ember számára kitűnő meditációs eszköz, nyugtat, és csökkenti a szorongást, a stresszt.

Zenei nevelés Szlovákiában

A szlovákiai alapiskolákban a zenei nevelésre heti 45 percet szab meg a tanterv. Vannak azonban kivételek. A Brit Nemzetközi Iskolában, amely a hatékonyabb zenei nevelésre és a zenével való tanulásra helyez súlyt, a 2–11 éves gyermekeknél heti 60, a 11–14 éveseknél 90, a 14–18 éveseknél pedig heti 4 x 60 percet fordítanak rá. Négy éve lehetőség van arra, hogy ebben a tanintézményben a zene vizsgatantárgy legyen, s 16 éves korukban a diákok Cambridge IGCSE vizsgát tegyenek belőle, 18 éves korban pedig IB-diplomát szerezzenek, amely tulajdonképpen nemzetközileg elismert érettségi. Újdonság az iskolában – s ez teszi rendkívülivé –, hogy a tantervet a New York-i Juilliard School egyetem munkatársai állítják össze.