Szociális kelepce

Azoknak, akik fizetést azért nem kapnak, mert elveszítették állásukat, munkanélküli-segélyt pedig azért, mert fél éve elteltével sem sikerült elhelyezkedniük, már csak a szociális segély marad

Sokak számára megalázó ez a helyzet, mások megszokták, sőt talán vissza is élnek vele, de egy biztos: a szükséghelyzetből nagyon nehezen és sajnos, nagyon ritkán vezet visszaút a normális létformába.

A létminimum alatt
A szociális rászorultság ugyanis nem csupán azt jelenti, hogy jóval kevesebb pénzből kell megélni, hanem azt is, hogy az ember lassan el is felejti, milyen munkába járni és beosztani a fizetést. Amit az állam ad, ha kevés is, de biztos – hiszen sokszor a munkaadók sem kínálnak többet, és aki otthon marad, annak utazásra, ruhára sem kell annyit költenie. Az érem másik oldala persze az, hogy az állami alamizsna egyfajta kelepcébe zár, melyből szinte lehetetlen szabadulni – a vegetálásra pont elég, de semmi másra nem ösztönöz, és nem is futná belőle.
Anyagi szükséghelyzetről a törvény szerint akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. Ez az összeg egy felnőtt személyre 178,92 euró (5 390 korona), és minden év júliusában emelik. A rászorulóval egy háztartásban élő másik személy létminimuma azonban már csak 124,81 euró (3 760 korona), a kiskorú gyermeké pedig 81,66 euró (2 460 korona). Vagyis ha egy négytagú család – anya, apa, két kiskorú gyermek – összbevétele nem több 467 eurónál (14 070 korona), akkor szociális segélyre jogosultak. Ennek nagysága mindig a kedvezményezett családi helyzetétől függ (hány gyermeket nevel, egyedül vagy párjával gondoskodik-e róluk, stb.), s a helyileg illetékes szociális és családügyi hivatalban kell kérvényezni. Nem kizáró ok az sem, ha a kérelmező munkába jár, mert előfordulhat, hogy fizetésével és a gyermekekre kapott családi pótlékkal együtt sem éri el a család a létminimumot. Fontos tudni, hogy nem minden esetben ítélik meg a maximális segélyt, sokszor csak az addigi jövedelem és a támogatások közti különbözetet kapja meg a kérelmező.

Segély mellé támogatás
A szociális segélyen kívül a rászorulók havi rendszerességgel kaphatnak még lakhatási támogatást, egészségügyi támogatást és akár védelmi járadékot is. A lakhatási támogatás a lakásfenntartás költségeihez való hozzájárulás. Egyedül élő személy esetében legfeljebb 52,11 euró (1 570 korona) lehet, de ha többen élnek egy háztartásban, akárhányan vannak is, legfeljebb 83,32 eurót (2 510 korona) kaphatnak.
Az egészségügyi hozzájárulás személyenként 2 euró (60 korona); elvileg az orvoshoz való utazást, receptdíjat és a gyógyszerek árát fedezi, de csak egészséges emberek esetében, akik nem szorulnak rendszeres orvosi ellátásra. Az egészségkárosodottak segélyezése más kategória, nem tartozik a szociális juttatások körébe.
Védelmi járadékra azok a szociális szükséghelyzetbe került személyek jogosultak, akik önhibájukon kívül, kedvezőtlen élethelyzetük miatt nem képesek önerőből biztosítani megélhetésüket. A szociális segélyre jogosult személy ezt a „jövedelmét” kipótolhatja foglalkozásösztönző támogatással is, ha részt vesz az önkormányzat által szervezett munkákban. Ez azokra is érvényes, akik átképzésen vesznek részt, alkalmazásban vannak, de olyan kicsi a fizetésük, hogy mellette szociális támogatásra is jogosultak, munka mellett levelező tagozaton végzik a középiskolai, egyetemi tanulmányaikat, esetleg kisgyermekről gondoskodnak, és eközben még tanulnak is.

Rossz diáknak is jár ösztöndíj
Motivációs ösztöndíjat azonban már nem kapnak a szükséghelyzetben élő diákok, pontosabban az ösztöndíj összege nem függ a tanulmányi átlagtól. Az állam minden rászoruló családnak, amely tanköteles gyermeket nevel, 16,6 euró (500 korona) támogatást ad a tanuló előmenetelétől függetlenül – az egyetlen feltétel, hogy a gyermek rendszeresen járjon iskolába. A szociális és családügyi minisztérium azzal indokolta a változtatást, hogy ily módon megelőzhető, hogy a szociálisan lecsúszott családokból azért írassák kisegítő iskolába a gyermekeket, mert ott jobb jegyeket és ezáltal ösztöndíjat is kapnak. Szociológusok szerint viszont most, hogy mindenkinek egyformán jár a támogatás, semmi sem motiválja a hátrányos helyzetből induló gyermekeket, és sokkal kisebb az esélyük a segélyből élő munkanélküliek gettójából való kitörésre.
---------------------------------------------