Ragyolcot a turisták is felfedezték

A mintegy 1600 lakosú település, a Novohrad – Nógrád Geopark központja ideális kiindulási hely a környék nevezetességeinek megtekintéséhez

A Losonc, Fülek és Salgótarján vonzáskörzetében található községben szállást és étkezést is kap a messze földről érkezett turista, aki Fülek mellett a somoskői bazaltomlást, de akár a Pogányvárat is bejárhatja egy nap alatt. Ragyolc a Fülek–Budapest vasútvonal mentén fekszik, így viszonylag könnyen megközelíthető. Igen jelentős régészeti lelőhely van a területén, de vezetői a múlt megismerése mellett a község jelenét és jövőjét is komolyan gondolják, s beruházások egész sorát valósították meg az elmúlt években.

Megváltozott a falu arculata
György Péter harmadik megbízatási időszakát tölti a falu élén. Kihasználva megyei képviselői posztját, sok projektbe belefogott az elmúlt esztendők alatt, s ez meg is látszik Ragyolc arculatán. „Van, ami uniós pénzből valósult meg, de sok mindent saját forrásból fedeztünk” – mondja, és már sorolja az eredményeket. 1989 előtt a falu apraja-nagyja a füleki Kovosmaltba, valamint a helyi mezőgazdasági szövetkezetbe járt dolgozni. Miután a rendszerváltást sok más vállalathoz hasonlóan a Kovosmalt és a szövetkezet sem élte túl, a lakosok egy része maradt a létrejövő utódcégeknél, mások pedig új munkahelyet voltak kénytelenek keresni. A fiatalok és a mobilisabbak közül sokan kerestek munkát Nyugaton – Angliában vagy Írországban –, de a határok megnyílása az alig pár kilométerre lévő magyarországi üzemek kapuját is megnyitotta a ragyolciak előtt. Volt, amikor autóbuszokkal jártak Hatvanba és más magyarországi településekre dolgozni. A szállítást a munkát adó cégek szervezték meg, mert hiába a vasúti fővonal, és hiába lépett be mindkét ország az Unióba, a vasúti járatok száma radikálisan megcsappant.
Ragyolc lakóinak nagy többsége (kb. 80 százaléka) magyar nemzetiségű, s ide tartozik a kb. 20 százalékot kitevő roma etnikai kisebbség is. A régen közigazgatásilag a faluhoz tartozó Sátorosbánya nevű, kb. 500 fős településen viszont szlovákok élnek, a gyermekek a ragyolci vegyes tannyelvű iskolába járnak. Sátorosbányán kívül még Csákányházával közeli a kapcsolatuk, az itt lakók többsége viszont a roma etnikumhoz tartozik.

Minden megtalálható helyben
Bár nagyobb üzem a faluban nem működik – ez alól csak egy elosztókat gyártó vállalkozás kivétel –, az ellátási rendszer városi szintű: a lakosok szinte mindent helyben megvásárolhatnak. Az évezred elejére befejezték a gázművesítést, a lakosság többsége élt is a lehetőséggel, bár amióta radikálisan megemelkedett a gáz ára, sokan visszatértek a fával való fűtésre. Még a rendszerváltás előtt elkezdték a vízvezetékrendszer kiépítését, s a fővezetékre Ragyolcon kívül Bénát és Csákányházát is rákapcsolták, de mivel jelenleg minden családnak van kútja, a mostani gazdasági helyzetben nem sok jelentkező akadt erre a vízre.
György Péter büszkén mutatja, hogy a községi tulajdonban lévő épületeket uniós projektek segítségével vagy saját forrásból, de megpróbálták felújítani, és szebbé varázsolni a környezetüket, hogy az a messze földről ideérkezőket is teljes mértékben kielégítse. Turistákból nincs is hiány. Az egykori abroncsosi pionírközpontban tudják őket elszállásolni, amely 40 személy befogadására alkalmas. Az elmúlt években korszerűsítették az eredetileg szocreál stílusban épült ravatalozót, és a művelődési ház is új arculatot kapott. Az egykori iskola épületét a nyugdíjasok számára újították fel, a klubjuk mellett kisebb fogadótermet és faluszobát is kialakítottak benne. Itt szeretnék elhelyezni a régészeti ásatások alkalmával feltárt leleteket és a közelmúlt értékeit is.

Folklórfesztivál és gulyásfőző verseny
Azt már Póczos József községi alkalmazott, helyi Csemadok-elnök teszi hozzá, hogy a faluban önálló művelődési központ működik, amely igen gazdag kulturális életet tart fenn. Átalakítása óta (modern fény- és hangtechnika, légcserélő berendezés) benne található a régió egyik legkorszerűbb színházterme. Erre szükség is volt, hiszen Ragyolc társrendezője lett a Nógrádi nemzetközi folklórfesztiválnak, amelyen külföldi csoportok is részt vesznek; így volt már vendégük Portugáliából, Spanyolországból, de még a Cook-szigetekről is. Szerveznek gulyásfőző fesztivált – amelyre egyre nagyobb az igény, a kapacitás azonban véges –, és a hazai közönség igényeit elégíti ki az ún. asszonybál. A művelődési központban folynak az iskola és az óvoda rendezvényei, de több regionális fesztivál egy-egy kísérőrendezvényének is szívesen ad helyet. Több folklórcsoport is található a községben, a legbüszkébbek a Nógrád táncegyüttesre és a Jázmin női éneklőcsoportra, továbbá a faluban jól működő nyugdíjasklub és focicsapat is van. A táncegyüttes 20-30-szor is fellép évente, júliusban például. Lengyelországba készül.

Az iskolát már idén felújítják
A községi hivatal az elmúlt években három nagyobb projektet dolgozott ki. Most látszik beérni a gyümölcsük. Ezek az eddigi beruházásokhoz képest már más dimenziókban működnek, hiszen igen komoly összegekről van szó, amelyek látványosan megváltoztathatják a falu arculatát. De ahogy a polgármester hozzáteszi, erre tudatosan készültek. Tavaly sikeres lett az 50 évvel ezelőtt átadott iskolaépület felújítására beadott pályázatuk, és 16 hónap áll rendelkezésükre a tervek megvalósításához. Kicserélik az ablakokat, elvégzik a hőszigetelést, tetőcserét, felújítják a konyhát és a tornatermet, s a számítógépes termet is korszerűsítik. Az iskolában egyébként 266 gyermek tanul, az óvodát pedig 42-en látogatják. 34 pedagógus foglalkozik a gyerekekkel, akik a tanulás mellett 25 szakkörben fejleszthetik képességeiket s kapcsolódhatnak ki órák után. Mindezt már Tóth Orsolya igazgatónőtől tudom meg. Az elmúlt hónapok eredményeit is sorolja: Kovács Fábián egy nemzetközi palóc mesemondó versenyen, Kristína Kelemenová a Timravina Studnička kerületi versenyén, Balázs Mercédesz a Nyújtsd a kezed! országos roma szavalóversenyen ért el első helyezést. Az egyik kereskedelmi televízió tehetségkutató műsorát megirigyelve megrendezték annak helyi változatát, amely nemcsak az iskolában, hanem a helyi lakosok körében is osztatlan sikert aratott. Májusban a Fülemülék éjszakáját tartották, rendszeresen járnak erdei iskolába, és működik a Kis Nógrád táncegyüttes is, utánpótlást nevelve a felnőttcsoport számára. Ottjártamkor épp nemzetközi focitorna folyt, a hazaiakon kívül a budapesti Vasas és a kassai MFK korosztályos csapatai is részt vettek rajta. Az itteni gyerekek már alig várják, mikor viszonozhatják a budapestiek és a kassaiak vendégjátékát.

A szomszédokat is felfedezték
A térrendezésre beadott projektről már szóltunk, a 785 ezer eurós pályázatot sikerült leadni, és Karancslapujtővel közösen készül egy ún. emlékhelyprojekt, amelynek segítségével szeretnék a régészeti feltárásokat folytatni Václav Furmánek professzor közreműködésével, aki kutatásai eredményeit 1990-ben könyv alakban is kiadta. S ha már Karancslapujtőnél tartunk: a falu légvonalban alig tíz kilométerre van Ragyolctól, a rendszerváltozásig mégis szinte semmit sem tudtak egymásról. Amikor megnyíltak a határok, a két község felfedezte egymást, és testvér-települési szerződést kötött. Később Varsánnyal és a lengyelországi, Lódz mellett található Sedziejowice kistérséggel is összejöttek – így már uniós szinten is működik a kapcsolattartás. Ez további turistákat csábíthat a környékre.

A geopark igen jó dolog
Van még egy aduász a ragyolciak kezében, ez pedig a Novohrad – Nógrád Geopark, amely György Péter szerint igen jó dolog. Ez a világ első határon átnyúló, egységes történelmi, természeti, kulturális képződménye. Még az abroncsosi mikrorégió keretében kezdték építeni, s ma már 28 szlovákiai és 63 magyar település tartozik hozzá 130 ezer lakossal.
A geoparkot önerőből szervezték, és saját forrásokból kellett a koordinátor fizetését is kigazdálkodni, de lassan beérik az erőfeszítés gyümölcse. A geoturizmus nagyon jól működő ágazat, s ebben a régióban bőven van látnivaló. Igaz, csak annyit hoz a konyhára, amennyit a helybeliek ki tudnak aknázni belőle, de látva a ragyolciak erőfeszítéseit, ne legyenek kétségeink: Ragyolcot és környékét érdemes felkeresni.