Mikor mehetek korkedvezménnyel nyugdíjba?

Korkedvezményes nyugdíjat az kaphat, aki legalább tizenöt évig dolgozott vagy vállalkozóként fizette a nyugdíjbiztosítást, legfeljebb két éve van hátra a nyugdíjkorhatárig, és a befizetései alapján nagyobb nyugdíjra jogosult, mint a létminimum (ez június 30-áig 198,09 euró) 1,2-szerese, azaz 237,80 euró.

A korkedvezményes nyugdíj esetében a járandóságot úgy állapítják meg, hogy először kiszámítják az öregségi nyugdíjat, s ebből minden 30 napra, amennyi hiányzik a nyugdíjkorhatárig, levonnak 0,5 százalékot. Ha valaki 2 évvel korábban kéri nyugdíjaztatását, 13 százalékkal csökkentik azt az összeget, amelyet öregségi nyugdíjként kaphatna. A korkedvezményes nyugdíjas járadéka a rendes nyugdíjkorhatár elérésével automatikusan öregségi nyugdíjjá változik.

A törvényben megszabott nyugdíjkorhatár az 1944–1945-ben született férfiak számára 60 év, az 1947 és 1961 között született nők számára 53–57 év a felnevelt gyermekek számától függően. Ezt a korhatárt azonban évek óta mindenkinél kitolják néhány hónappal, és az 1946 után született férfiak, valamint az 1962 után született nők nyugdíjkorhatára már egységesen 62 év lesz. Ha ön 1956-ban született, s egy gyermeket nevelt fel, akkor lesz jogosult az öregségi nyugdíjra, amikor betölti 61 életévét és 3 hónapot – azaz 2017 áprilisában. Valóban előtte két évvel, 2015 áprilisától kérvényezheti a korkedvezményes nyugdíjat. Ezt a szociális biztosító lakhelye szerint illetékes fiókjában teheti meg, a kérvényhez a ledolgozott évekről és a munkanélküliként való nyilvántartásról szóló okmányokat, valamint gyermeke születési anyakönyvi kivonatát kell csatolnia. A biztosító általában két hónapon belül dönt a járulék megítéléséről. Ha valamilyen oknál fogva elutasítja, akkor egy éven belül csak kétszer lehet kérvényezni. 

Az adósságot csak az örökli, aki vagyont is örököl

Válaszol Szabó Ottó közjegyző

Örökölhető-e az adósság, s ha igen, ki örökli, melyik hozzátartozó? A gyermekeim megnősültek, sok munka árán házat vettek, de egy még otthon maradt, nem dolgozik, elissza az egészségét, és egymás után veszi fel a kölcsönöket. Már megszámlálhatatlanok a kamatok, s én öreg, beteg asszony vagyok, és félek, ha valami történne a tékozló fiammal, a többi testvér, netán én, ha még élek, a nehezen megszerzett vagyonkával fizetnénk. Nincs semmije, csak az adósságok és a mérhetetlen kamatok. Csak remélni tudom, hogy ha én nem leszek, nem a testvéreken hajtják majd be őket, ha netán vele is történik valami. Nem hagy a dolog nyugodni, mert mindenfélét hall az ember.

K. E.

A polgári törvénykönyv 470-es paragrafusa értelmében az örökös az örökség értékéig felel az örökhagyó adósságaiért. Az Ön levelében leírtak szerint a „tékozló” fiának nincs vagyona, tehát örökösei nem felelnek az adósságokért. Úgyhogy nincs miért aggódnia.