<p>Sorozatunkban választ adunk néhány gyakori kérdésre a cukrok és az egészség témakörében a legújabb tudományos bizonyítékok alapján. A cukrokat néha természetesként és hozzáadottként osztályozzák. A címkéken ily módon való feltüntetésük helytelen, mert manapság divat kereskedelmi fogásként ezeknek a kifejezéseknek „egészségesebb” és „kevésbé egészséges” értelmezését sugallni.</p>
Egészségesebbek-e a természetben előforduló cukrok, mint a hozzáadottak? Nem, a cukrok maguk ugyanazok. Ugyanis a hozzáadottakat gyakorlatilag természetes forrásokból állítják elő; például a glükózt és fruktózt mézből, gyümölcsökből és néhány zöldségféléből, a laktózt tejből és tejtermékekből, a szacharózt gyümölcsökből, cukornádból és -répából. A szirupok alapanyaga a kukoricakeményítő, a kristálycukrot cukornád- vagy cukorrépaszirup kristályosításával készítik. Minden egyes cukor – akár a gyümölcsben természetesen megtalálható, akár a süteményhez vagy kekszhez hozzáadott – szerkezetileg azonos marad. Növényi források részeként fogyasztva azonban egyéb tápanyagok és élelmi rostok kísérik őket, s lassítják a felszívódásukat. Ez jó nekünk. A hozzáadott cukrok egyébként az alacsony tápértékű és sok energiát tartalmazó élelmiszer-ipari termékek jellemzői. Az ilyenek nagymértékű fogyasztása minőségi éhezéshez vezethet: szervezetünk nem kapja meg, ami jár neki.
(Folytatjuk)
Hiperaktívvá teheti a gyermekeket?
Nem. Számos szülő gondolja úgy, hogy a túl sok cukor hozzájárulhat gyermeke hiperaktivitásához, de ezt a kapcsolatot nem támasztják alá tudományos bizonyítékok. A hiedelem 1970-es évekbeli esettanulmányokból ered, a vizsgálatok azonban módszertanilag hibásak voltak. A cukorbevitel és a fizikai aktivitás között fordított oksági viszony lehet: mivel az aktívabb gyermekeknek több energiára van szükségük, magasabb a cukor iránti igényük.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.