<p>A vágyakozó ember által hajszolt tudás vajon mire jó? A legtöbben, ha nem is mindenki, a rajta kívül álló világ felfedezését áhítja legjobban. Minden jelenségnek keresheted és meg is találhatod egy helyesnek látszó magyarázatát. A tudományos ember az egyértelműen megfogható mindenség megismerésére vágyik. Mindent, amit anyag alkot, a matéria törvényszerűségeinek magyarázataival próbál igazolni.</p>
Eközben számtalan problémával küszködik. Dilemmái miatt időnként rágódik magában, konfliktusok szövik át emberi kapcsolatait, de életét nem önmaga felfedezésével, hanem a külső világ megismerésével, megmagyarázásával tölti.
Az úgynevezett spirituális ember a megfoghatatlannal kapcsolatos válaszok keresésével foglalkozik. Válaszokat kap például a karma, a lelki törvények, a mindenség és az élet működésének mélyebb összefüggéseire, közelebb jut élete problémáinak gyökeréhez. Ám ezek a magyarázatok, mint ahogyan a tudós által vizsgált anyagi világéi is, lényegüket tekintve csak ugyanolyan hipotézisek.
Az ilyen jellegű tudás önmagában nem oldja meg életed egyetlen nehézségét sem. Amikor új ismeret kerül birtokodba, rajtad áll, hogy mihez kezdesz vele. A te választásodon múlik, hogy a külvilág jelenségeinek és problémáidnak a megmagyarázására, igazolására használod-e, vagy saját bensőd megismerésére, a gondok megszüntetésére.
A nehézségek kiindulópontja mindig benned van, nem pedig a külvilág összefüggései okozzák.
Kép a Vasárnap aktuális számában!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.