Magyarországon a VASÁRNAP!

 Kiderült ugyanis, hogy a sátrunk előtt kíváncsian lapozgatók mind magyarországiak. És sorra tették fel a kérdést: ilyen jó lapot miért nem lehet megvásárolni náluk is? Közben egyre többen jártak át érte a határ menti településekről, hetente, ha módjukban állt. És valószínűleg, ahogy ez által is terjedt odaát a híre, egyre több levelet is kaptunk azzal a kérdéssel, hogyan tudnának Magyarországon rendszeresen hozzájutni. Ha megvásárolni nem lehet, hát előfizetnének rá. Igen ám, csakhogy a külföldi lapterjesztés a postán keresztül sokkal többe kerül, mint maga a lap, ezt a megoldást nemhogy nem tudtuk jó szívvel ajánlani, egyenesen lebeszéltük róla az érdeklődőket. Volt aztán, aki szlovákiai rokonaival, barátaival fizettetett elő rá, s ha nem is hetente, de rendszeresen egy füst alatt hozzájutott minden számhoz. Nagy megtiszteltetés ez nekünk, és kihívás is természetesen, hogy valamiképp oldjuk meg a dolgot, elégítsük ki a fennálló igényt. Utoljára a tavalyi királyhelmeci őszi vásárban győzködtek az ugyan már szabadon átjárható, de mégis határ másik oldalán élők. Ők rendszeresen megvennék. Budapestiek, miskolciak, egriek, Tokaj környékiek. (Hogy miért, mert őket is érdeklik a témáink, a sztárjaink, sportolóink, emberi sorsaink, mert nagyon jók a receptjeink, a kertépítésünk, tanácsaink, a Gyógyász, a Lélek és a többi, ezzel most nem szaporítanám a szót.)

Hanem a folytonos rá gondolás és a különböző információszerzések után ekkor végre komolyan, mint Hamlet a lenni vagy nem lenni után, a tettek mezejére léptünk.

Boldogan jelentem, ettől a számtól kezdve Magyarországon is, valamennyi nagyobb településen, a közlekedési csomópontokon, a Lapker Rt. terjesztésében kapható lesz a Vasárnap, a magyar családok magazinja. Kíváncsian várjuk a visszajelzéseket, hogy bővülő családunk új tagjainak igényeihez is igazodni tudjunk, és izgalommal telve reméljük, legalább olyan szeretettel olvassák majd odaát is, mint ideát, s mint amilyen szeretettel és lelkesedéssel készíti ez a maroknyi csapat, a Vasárnap szerkesztősége és állandó szerzői.

Régi, hű olvasóinkat pedig ezúton kérem, terjesszék, adják tovább a jó hírt! Hívják fel magyarországi ismerőseik figyelmét az új lehetőségre, s hogy ők is adják tovább lakókörnyezetükben, jusson el minél több helyre, több magyar családhoz a lap, mely a kölcsönös tisztelet, a békesség, a szeretet hírnöke, mely összekötheti a határral elválasztott nemzetrészeket, hiteles képet nyújtva rólunk, szlovákiai magyarokról és felvidékiekről. Hogy eloszlassunk minden tévhitet és álhírt, hogy látva lássanak: nem létezik innen-onnan való ilyen vagy olyan magyar. Csak magyar van. Azon belül ilyen-olyan ember, s a mi szándékunk az összes jóakaratút összefogni. Idehaza ezt már tudják. Csatlakozzanak hozzánk odahaza is! Üdvözlet az Olvasónak! Igen, most Önnek, aki éppen ezeket a sorokat olvassa. Kérem, adja tovább!

Magyarországon is.

Cs. Liszka Györgyi főszerkesztő

Amennyiben ezt az üzenetet ma (VASÁRNAP) reggel szálláshelyeden megkapod, arra kérlek, keress fel otthonomban

Emma Donoghue: Hétpecsétes titok