Kis falu a nagy Duna mentében

A hivatalos statisztika szerint 93 százalékban magyarok lakta településnek egészen más kihívásokkal kell megküzdenie, szinte folyamatosan a rendszerváltás óta. Olyanokkal, amelyekkel az egész környéknek: a növekvő munkanélküliséggel, a fiatalok elvándorlásával, a gyermekáldás csökkenésével, az infrastruktúra fejletlenségével. Ezek közül az önkormányzat csak keveset képes pozitív irányban befolyásolni. Amit tud, azt megteszi.

Megvalósuló tervek

Hét éve jártunk itt, akkor a polgármester több tervet említett. Nagy részüket időközben sikerült megvalósítani. Mgr. Púchovský Ľubomír elmondja, hogy 2009-ben kezdtek hozzá ahhoz a projekthez, amely az új buszmegállók, a drót nélküli hangszórórendszer (amely a nyitrai krízisközponthoz való kapcsolódást is lehetővé tette), valamint az ifjúsági és a nyugdíjasklub épületét célozta. Ezek a fejlesztések uniós forrásokból valósultak meg, és 328 ezer eurós értéket képviselnek. Az idős- és ifjúsági klub épületében kapott helyet a könyvtár is, mert a polgármester szerint a könyvek méltó helyet érdemelnek. Az új létesítményben a központi fűtést nemrég fejezték be, saját forrásból, ugyanis nem képezte részét az eredeti projektnek. Mellette átadták a többfunkciós, műfüves sportpályát, ahol esti kivilágításra is lehetőség van, így egész nap a lakosok rendelkezésére áll.

A lakásfejlesztési alaphoz is pályáztak, ennek köszönhetően korszerű, 14 lakásos bérházat tudtak átadni 2012 tavaszán. A hozzá tartozó parkolókat már önerőből építették. Ugyancsak sikerült támogatást szerezniük a helyi iskola mellékhelyiségeinek és az épület tetőszerkezetének felújítására. Ez közel 42 ezer eurós beruházás volt. A polgármester hozzáteszi, hogy minden évben megkapják a minisztériumtól az iskola fenntartására a plusztámogatást. „Ezzel, az osztályok összevonásának köszönhetően, a jövőben sem lesz gond. Lesz viszont a gyerekek létszámával, hiszen ha nem lesznek elegen, nem tudjuk megtartani az iskolát.” Bár az intézményben rég volt ennyi gyerkőc, jelenleg 25 tanulója van. Az óvodában ennél kiélezettebb a helyzet: mindössze 8 nebulót találunk benne. „Ezeket az épületeket is szeretnénk rendbe tenni – mondja a polgármester. – Várjuk hozzá a kiírásokat. Van még egy épületünk, ahol a körzeti orvos rendelője van, s a hozzá tartozó váróterem. Azt is szeretnénk felújítani, mellékhelyiségekkel ellátni. Nagyon régi épületről van szó, de ha sikerül támogatást szereznünk rá, stílusában is az említett közösségi épület párja lesz.” Púchovský Ľubomír szerint a község költségvetésében a következő években legalább 5-6 százalékos költségnövekedéssel kell számolni. Szerencsére jól gazdálkodnak, hiszen nincsenek eladósodva, sőt tavaly még meg is takarítottak vagy 27 ezer eurót. Friss információt is elárul a polgármester: a gazdasági minisztérium nemrég jóváhagyta a község projektjét, így korszerűsíthetik a közvilágítást, amely évek óta nagy gond.

Közös terhek

Köztudott, hogy Dunaradvány tulajdonképpen két részből áll: hozzá tartozik Zsitvatő is (ahol a zsitvatoroki békét megkötötték; a helyszínen emlékmű áll). Így két temetőjük van. A radványiban nemrég új tetőt építettek a ravatalozó elé, ugyanilyet szeretnének a zsitvatőiben is. És hát a művelődési ház épülete szintén tatarozásra vár, ám pályázati kiírás híján eddig nem tudtak hozzákezdeni. Remélik, a jövőben sor kerülhet rá. A szennyvíz kérdése is megoldatlan, de ilyen nagyságú község esetében ekkora beruházás elképzelhetetlen. A polgármester szerint sokkal egyszerűbb és olcsóbb megoldás a háztartások kis víztisztítóinak állami támogatása.

Bejárva a községet azt tapasztalja az ember, hogy a takaros új családi házak mellett itt is több olyan van, amelynek a homlokzatára ki van téve az „eladó” tábla. Ez arról árulkodik, hogy a település öregszik, a fiatalok távol keresik megélhetésüket. Néhány családi vállalkozást leszámítva az egész környéken fehér holló a munkahely. Aki tudja a nyelvet, meg sem áll Németországig, Ausztriáig. Évekkel ezelőtt még teli autóbusz szállította a Suzuki esztergomi üzemébe és a Nokiához a munkavállalókat; napjainkban egy-két személyautóval járnak át azok, akiknek megmaradt a munkahelyük. „Most éppen 29 ember jelentkezik nálunk szociális munkásnak. Ez elég nagy probléma, hiszen az állam nemigen gondolta végig az új törvényt. A munkanélküli kérhet munkát, s ha mi nem tudunk neki a végzettségének megfelelőt adni, nem köteles vállalni. Aki nem dolgozik, ugyanúgy meg fogja kapni a támogatást, mint aki ledolgozza a havi harminckét órát.”

Az éltető Duna

Dunaradvány számára a jövő egyik kitörési iránya a falusi turizmus lehet, konkrétan a vízi és a kerékpáros turizmus. Nem véletlen, hogy ma már messze földön ismert és látogatott a Malom panzió, és egy új, szemet gyönyörködtető, parasztház jellegű csárda is nyílt a falu közepén. Ezek szervesen illeszkednek a község fejlesztési tervébe. A turizmust célozza a kiépítendő kerékpárút is, amelynek tervét tavaly ősszel ismertették a környező településekkel (Komárom, Izsa, Pat, Dunaradvány, Dunamocs, Karva) közösen. Az együtt beadott pályázatra több mint kétmillió eurós támogatást sikerült szerezniük. A terv megvalósulása természetesen valamennyi községtől függ.

Szolgáltatásokban nincs hiány, hiszen Dunaradványon találunk fodrászt, masszőrt, pedikűröst, üzleteket, vendéglőket, de van itt fitneszközpont is. Ha pedig idevetődik a turista, szállást talál a fent említett panzióban és csárdában.

Már hét éve is említettük, mostanra sem veszített az aktualitásából, hogy a településen polgárőrség működik. A faluhoz tartozó területen mintegy 120 idegen épített nyaralót az „átkosban”, és nyáron sokan piknikeznek a folyó kavicsos partján, olykor meglehetősen zajosan. Ezért is alakult meg a polgárőrség, melynek tagjai rendszeresen járőröznek. Sőt a rendőrség hivatalosan is felkérte a községet e téren az együttműködésre. S ha már a közbiztonságot említjük: a polgármester tervei közt van az is, hogy bekamerázzák a falu központi helyeit. Ennek finanszírozására már kész a terv.

A költő emléke

A községben élénk kulturális és sportélet zajlik. Jól működik a Csemadok helyi szervezete, gyakoriak a bálok, és évente megtartják a Baróti Szabó Dávid-napokat, amelyeken kiállításokkal, előadásokkal, szavalóversennyel idézik fel a költő emlékét. Baróti Szabó egykor Virten élt. Bár Virt különvált, a szellemi örökséget ma is közösnek tartják. A Hídverő Társulás, amelyet 13 községgel együtt hoztak létre, minden esztendőben megrendezi a hídverő napokat, és Dunaradvány évenként otthont ad az áprilisi hagyományőrző Felvidéki tavaszi hadjáratnak is. A hagyományok kapcsán érdemes megemlíteni, hogy három éve megalakult a Borbarátok Polgári Társulás, amely a hazai termelőket tömöríti, és egyelőre a helyi borokat népszerűsíti, hiszen Dunaradványon még ma is 70-80 ember foglalkozik borkészítéssel.

Púchovský Ľubomír, aki szlovák gyökerei ellenére a község egyik legnagyobb lokálpatriótája, természetesen ősszel is indul az önkormányzati választásokon, hiszen a fentiekből kitűnik, hogy sok a tennivaló. Eddig is bizonyította, hogy minden tőle telhetőt megtesz a falujáért.