Ki a tévét a konyhábó!

Elsősorban a szülőké a felelősség, mennyit és hogyan beszélnek a gyerekkel, felfigyelnek-e idejében a kiejtési és hangképzési zavarokra, fejlődési lemaradásra. Szlávik Andrea klinikai logopédussal arról beszélgettünk, mire kell ügyelni, és mikor ajánlatos szakemberhez fordulni.

Valóban olyan sok ma a beszédhibás gyermek?

A beszédkultúra romlásának egyik legfontosabb oka az, hogy kevesebbet beszélünk egymással. Régen a családok együtt étkeztek, és közben beszélgettek. Ma ha asztalhoz ülünk is, sok gyerek evés közben is a mobiltelefonjával babrál, vagy a tabletjét bámulja. De a legtöbben már nem is esznek együtt, mindenki ott kap be valamit, ahol sikerül, és közben olvas, filmet néz, sms-t ír. Az esti mese vagy a közös éneklés is kevés családban maradt fenn, a gyerekek azt látják, hogy a szüleik sem beszélgetnek, hanem a Facebookon lógnak, vagy az interneten néznek valamit. Természetes, hogy azt kérik a reggelihez ők is.

Sok anyukától hallom, hogy a gyereke csak úgy hajlandó enni, ha közben mesét néz. Jó ez?

A lehető legrosszabb, mert így automatikusan magába tömi az ételt, nem tudatosítja, hogy mit eszik, megrágta-e, vagy egészében nyeli le. Régebben az anyukák úgy etették a kisgyereket, hogy közben beszélgettek vele, mondták és mutatták, hogy nyissa ki a száját, hamm, kapja be az ételt, ugye, milyen finom. Ma szinte belelapátolják, miközben a gyerek olyan mozgóképeket bámul, amelyeket még nem is ért. Sok anya szoptatás közben is tévét néz, ez az első kapcsolatfelvétel eleve kimarad. Később a gyermekkel is inkább tévét nézet ahelyett, hogy ő beszélne hozzá. Ezáltal elvész egy fontos időszak, amikor a gyermek első hangjaira reagál az anya, és visszajelez, hogy érti őt.

Hogyan kell szólni egy pici babához? Éveken át azt sulykolták belénk, hogy gügyögni nem szabad. Most azt hallani, hogy túl felnőttesen se beszéljünk a kisgyerekekkel. 

Selypítve, szavakat torzítva nem szabad gügyögni, de érzékeltetni kell vele, hogy számunkra fontos a mondanivalója. Ha a kutyára azt mondja, vau, ismételjük meg, hogy vau, kutya; ezáltal rögződik a tudatában, hogy ez a két fogalom összetartozik. Kisgyerekkel ne beszélgessünk összetett mondatokban, mert ezzel csak feleslegesen összezavarjuk. Egy lépéssel járjunk előtte, amikor ő egy szót mond, mi kettővel válaszoljunk, hogy tudja: megértettük őt, elfogadjuk a kommunikációját, és tanuljon is.

Ma mással etetik a kisgyerekeket, mint néhány évtizede, több a bébiétel, tápszer. Ez kihat arra, mennyire jól forog később a nyelvük?

A sok pépes étel miatt a gyermekek nyelve öt-hat éves korban is annyira puha, hogy nem tudják helyesen képezni a hangokat. Sokan szinte egyáltalán nem rágnak, az anyukák mindent ledarálnak, mixelnek nekik. Régen a kisgyerekek kenyérhéjat, répát rágcsáltak, hámozatlanul adták nekik az almát, uborkát, ezáltal a szájizmok és a nyelv edződtek. A lusta nyelv szindróma mögött azonban megbújhatnak gyakori náthák, allergiák, légzőszervi megbetegedések, orrmandula megnagyobbodása is. Ilyenkor az első lépés a nyelv megerősítése. A szülők sokszor nevetnek, amikor azt mondom, hogy kenyérhájat etessenek a gyerekkel, de a dolog valóban ilyen egyszerű.

Gond lehet az is, ha a gyermek túl sokáig szopik, vagy cumizik?

A nyelv és a fogazat fejlődése szempontjából mindenképp. Itt lehet szó túlságos kötődésről, érzelmi bizonytalanságról, de gyakran előfordul, hogy miután idehozzák a gyereket, és elmagyarázom neki, hogy már túl nagy a cumihoz, másnap leteszi. Ez azt jelenti, hogy csak megszokásból, unalomból kérte, nem volt rá szüksége.

Milyen hibákért lehet felelős a puha nyelv?

Minden hang kicsúszik a két fogsor közé, és ezt visszarakni nagyon nehéz – főleg, ha későn hozzák logopédushoz a gyereket. De ha a szülők is együttműködnek, és otthon naponta gyakorolnak, pár hónap múltán észlelhető a változás.

Az, hogy a kisgyermekek figyelmét állandóan lekötjük valamivel, befolyással van a beszédkészségükre?

Annyiban, hogy túlságosan leterheltek. Mindig zajban vannak, a sok hatás miatt az agyuk még éjszaka sem kapcsol ki. Nincs idejük feldolgozni az élményeiket; ez a figyelemzavarban és a beszédben is megmutatkozik. Az érzelmi biztonság és a szocializáció nagyon fontos a beszédfejlődés szempontjából, és sok gyereknek főleg ezek hiányoznak. 

Az a gyermek, aki rosszul ejt ki bizonyos hangokat, nem érzékeli a különbséget?

Ez változó. A gyermek fokozatosan jut el odáig, hogy ezt a finom megkülönbözetést elérje, és az első lépés az, hogy másoknál felismeri a rossz kiejtést, de magánál nem. A második az, hogy saját magánál is felismeri, a harmadik pedig, hogy megtanulja a helyeset. Erre nagyon jó gyakorlat, hogy felcseréljük a szerepeket: a felnőtt ejti ki rosszul az adott hangzót, a gyerek ezt felismeri, és saját magát is tudja korrigálni. Szoktuk javasolni, hogy a szülő mondja az adott kifejezést hibásan és helyesen is, hogy a gyermek kiválaszthassa a megfelelőt.

Vagyis nem szabad folyton helyreigazítani, még akkor sem, ha már helyesen is ki tudja ejteni a kérdéses hangot?

Semmiképp sem, mert akkor azt hiszi, hogy nem felel meg az elvárásainknak. Amikor egy élményét meséli el, arra összpontosít, nem pedig a kiejtésre. Ha helyesen gyakorol, idővel automatikussá válik a jó kiejtés.

Mikor kell logopédushoz fordulni?

Ha a gyermek nem beszél a saját korának megfelelően. Érdemes minél hamarabb elkezdeni, de ötéves korig biztosan, mert addig még egyszerűbben kialakíthatók az agyban a megfelelő kapcsolódások. Óvodáskor előtt azért is érdemes elkezdeni a foglalkozást, mert amint a beszédhibás közösségbe kezd járni, egyre több kudarcélmény érheti. Ezeket a saját személyiségére fordítja vissza, dadogni kezdhet, esetleg egyáltalán nem akar megszólalni. Persze, sosincs későn, néha a gyermeket kezdi el zavarni a beszédhibája, van, akinek szavalóversenyen szólnak, hogy rosszul ejti a sziszegő hangokat (s, sz, c, cs, z, zs – a szerk.megj.), de az is előfordul, hogy valakit felnőttként dönt így, mert nyilvános szerepléseihez fontos.

Ha a különböző beszédfejlesztő technikák nem segítenek, mi a következő lépés?

Ilyenkor elküldjük a gyereket neurológushoz, mert lehet, hogy az egyik agyfélteke jobban dolgozik, mint a másik, esetleg születési rendellenesség következtében akadályoztatott a beszéd. Ma sok koraszülöttet sikerül megmenteni, náluk előfordulhatnak ilyen problémák. Már egy erős csecsemőkori sárgaság is gondot okozhat, mert leterheli a szervezetet. Az is figyelmeztető jel, ha a gyermeknél kimarad valamelyik fejlődési szakasz, például nem mászik, hanem a felülés után rögtön járni kezd. 

Van elég logopédus Szlovákiában?

Sajnos nincs annyi, amennyire szükség volna, főleg magyarok hiányoznak. A Komenský Egyetem Klinikai Logopédia Tanszékén nagyon magas színvonalú képzés folyik, de évente csak kb. 25-en végeznek, ami ma már nagyon kevés.

Fontos, hogy a magyar anyanyelvű gyermekkel magyar logopédus foglalkozzon?

Ez volna az ideális, mert a hangképzés, a mondatszerkezet és egyebek tekintetében is vannak különbségek a magyar és a szlovák nyelv között. Ezért nem mindegy az sem, mikor döntik el a szülők, milyen tannyelvű iskolába megy a gyermek, mert ettől függően kell fejleszteni a beszédkészségét. 

Mit kell tudnia a gyermeknek?

– Egyévesen – szemkontaktus, reagál a hangokra, egyszavas mondatok, tíz szó.

– Kétévesen – kétszavas mondatok, ötven–kétszáz szó és érthető beszéd. Ha ebből a három feltételből egy nem teljesül, szakemberhez kell fordulni.

– Háromévesen – háromszavas mondatok, ötszáz–ezer szó.

– Ötéves korban már tisztán kell artikulálnia a szavakat. Helyhatározókat, fogalmakat, színeket kell ismernie.

– Hatéves, iskolaérett gyermeknek legalább háromezer szót kell használnia. El kell tudnia mesélni olyan összefüggő történetet, amelynek szerkezete van, ki kell tudnia fejezni az érzelmeit.