Kerekedik a dinnye

A dinnyét sokan szeretik, s egyre többen keresik, fogyasztják, főleg a melegebb nyári időszakban. Oltja a szomjat, ráadásul elősegíti az emésztést, gyomor- és bélműködést, vízhajtó hatása közismert, és a fogyókúrázónak is segítségére van súlytöbbletének leküzdésében.
Nyersrosttartalmának köszönhetően segíti a vastagbél működését, és így az ember közérzete is javul. A dinnye táplálkozási jelentőségét növeli 6–12% cukortartalma. Valójában gyümölcspótló zöldségfélénk. Az ásványi sók közül kálium-, nátrium-, kalcium-, vas- és foszforsók találhatók benne, C-vitamin-tartalma főleg a sárgadinnyének jelentős.
A növénynek nagy a fény-, hő-, víz-, és tápanyagigénye. Termesztése során vegyük figyelembe, hogy a szél különösen nagy kárt tud tenni a nagy hajtásrendszert fejlesztő növényekben, így ebben is. Szélvédett, szélcsendes helyeken, sűrű térállásban termesszük. Keresettek a csíkos, vastag héjú, rózsaszínű vagy piros húsú, nagy magvú fajták, legkedveltebbek a gömbölyű termések. Mára a magszegény görögdinnyék iránt is megnőtt a kereslet.

Palántáról gyorsabb
A dinnyét palántaneveléssel és helyre vetéssel szaporíthatjuk. A palántanevelés célja az érés előbbre hozása. Ennek a termesztési szakasznak az időtartama 4–6 hét, tehát a magot a tervezett kiültetési időtől visszaszámolva vessük. A palántát kinevelhetjük tápkockákban, valamint műanyag cserepekben. A magvetéstől a kelésig terjedő időben legfontosabb teendőnk a vetés melegen tartása: legalább 20–25 °C-ot igényel. Kelés után a hőmérsékletet csökkenthetjük. Borult időben és éjszaka a 17–18 °C az ideális.
10–15 nappal a kiültetés előtt elkezdődik a palánták edzése. Egyre többet szellőztetünk, és fokozatosan csökkentjük az öntözést. A kiültetés előtti napon a palánták földjét beöntözzük. Kiültetésre az 5–7 lombleveles, jól fejlett, de nem megnyúlt, egészséges palánták alkalmasak. A görögdinnye palántáit szabadföldi termesztés esetén május 10-15-e körül ültetjük ki. A korábbi időpont kockázattal jár. A középerős növekedésű fajták egyedei 150 × 100 cm-re kerüljenek egymástól.
A palántaápolás öntözésből, szellőztetésből, gyomlálásból és növényvédelemből áll.

Helyre vetve egyszerűbb
A dinnye másik termesztési módja a helyre vetés. Ez a módszer egyszerűbb és olcsóbb, de így a termés később érik be. A vetés legfontosabb szempontja, hogy a talaj hőmérséklete 13–15 °C-ra melegedjen fel. A kiskertben a helyre vetés történhet sorokba és fészkekbe. A kívánatos mélység 3–5 cm. Kedvező talajállapot és időjárás esetén a magvak 6–7 nap alatt kikelnek. Fokozható a kelés biztonsága, ha egy-egy fészekbe két időpontban, 5–6 napos eltéréssel vetünk.
Az ápoláshoz tartozik még a takarófóliák eltávolítása vagy alagutas termesztés esetén a fóliafelület megnyitása. A hagyományos termesztésben a hajtások földelését is elvégzik, amely tulajdonképpen szélvédelem. Fejtrágyázás, tápoldatozás nélkül megfelelő hozam nem várható.
*
A dinnye betegségei: dinnyemozaik, pszeudomonászos megbetegedés, lisztharmat, fuzáriumos hervadás.
Kártevői: mezei nyúl, takácsatka, dohánytripsz, vetési bagolylepke, drótféreg, pajor.
A görögdinnye termesztésében az érettség megállapítása jár a legnagyobb kockázattal. Általában az érett termés kopogtatásra mély, kongó hangot ad, héjának színe sötétebb, a csíkosé fényesebb, a talajjal érintkező hasi rész sárga, a termés melletti kacs leszárad, a hajnali harmatlecsapódás erősebb lesz rajta. Célszerű a betakarítást a kora reggeli órákban végezni.