<p>Akár tetszik, akár nem, ismét bekövetkezett ez az időszak. Mostanában több ezren rohamozzák meg a szervizeket, hogy a nyári helyett téli gumit tetessenek fel. Mára szerencsére természetessé vált az abroncscsere, s talán már senki sem fontolgatja, hogy télen nyári gumikat használjon. Amiről viszont többet kellene beszélni, az a minőség: sokan ugyanis kopott kerekekkel járnak, és ez életveszélyes lehet.</p>
Mikor kell cserélni?
Gumicserére akkor van szükség, amikor a hőmérséklet gyakran csökken +7 fok alá. Ilyenkor a nyári abroncs anyaga már nem megbízható, a kerekek veszítenek tapadási képességükből, hosszabbodik a féktávolság.
További fontos adat a profilmélység. Szakértők szerint kockázatos olyan gumikkal vezetni, amelyeké 5 milliméternél kisebb. A törvény ugyan a korábban megkövetelt 1,6 milliméterről kerek 3-ra növelte a barázdák minimális mélységét, de jobb, ha ennél mélyebbek.
Gondoljanak arra is, hogy az egy milliméter nagyon gyorsan lekopik; ezért ha a téli idény előtt négy milliméteres gumikat helyeznek fel, biztosak lehetnek benne, hogy még a szezon közben lekopnak a törvény által meghatározott három milliméter alá. A téli abroncsok ugyanis sokkal gyorsabban kopnak a nyáriaknál.
A rendőrök 60 eurós bírságot rónak ki, ha az előírásoknak meg nem felelő abroncsok vannak az autón. Ha pedig télen nyári gumival okozunk balesetet, a bírság a több száz eurót is elérheti, ráadásul az sem kizárt, hogy a biztosító nem fog kártérítést fizetni.
A gumikat rendkívül koptatja, ha valaki a vezetés során gyakran fékez és gyorsul. Minél melegebbek a napok télen, annál fontosabb a folyamatos vezetési technika, kerülni kell a hirtelen és durva előzéseket. A barázdáknak az sem használ, ha helyben forgatják a kerekeket. Nagy általánosságban elmondható, hogy a gumiabroncsok esetében a gyártók által meghatározott ötéves élettartam megfelel a valóságnak. Ezután viszont még a törvény által előírt profilmélységű abroncsokat is le kellene cserélni.
Enyhén drágultak
A gumik ára idén ismét valamivel magasabb, áruk természetesen a mérettől és a márkától függ. Évente körülbelül 5-10 százalékos drágulásra lehet számítani. Ha úgy dönt, hogy interneten vásárol, ne csak az árra, hanem a járulékos szolgáltatásokra is figyeljen. A világhálón való árusítás két-három évvel ezelőtt jelentős hatással volt a piaci viszonyok alakulására. Nem szorította ugyan lejjebb az árakat, de a kereskedők jobban odafigyelnek a járulékos szolgáltatásokra. A kiélezett konkurenciaharc közepette elkerülhetetlen, hogy az internetes boltok szorosabban együttműködjenek a gumiabroncsszervizekkel, a hagyományos boltok pedig az internetes áruházakkal. Ebből pedig a vásárló profitálhat, például úgy, hogy nem olyan internetes boltban veszi meg a gumikat, amelynek egyetlen célja a lehető legkedvezőbb ár. (Ilyen kereskedőnél ugyanis gyakran bajos a későbbi reklamáció, s az öreg abroncsokat sem vásárolja fel.)
Lehetőleg olyan online boltot válasszunk, amely egész évben üzemel, s a gumik árusítását nem csak idény előtt kezdi meg. A legnagyobbaknak már szerződésük van a szervizekkel: például négy abroncs vásárlása esetén kedvezményt kapnak a kerékcserére vagy más szolgáltatásra, a nyári gumik tárolására.
A legsikeresebb online áruházaknak rendszerint hagyományos boltjaik is vannak. Áraik nem a legalacsonyabbak, de a tapasztalat szerint ezek a legmegbízhatóbbak.
Az egész évi abroncs nem ideális!
Az egész évi használatra gyártott gumik télen is maradhatnak a járművön, de nem olyan biztonságosak, mint a téliek. Télen csak azokat használják közülük, amelyek az M és az S jelölést is tartalmazzák. Ilyenkor egyébként mind a négy keréken M+S, M. S. vagy M&S jelölésű abroncsnak kell lennie. A terepjárókon télen is lehet G típusú.
Speciális csip a személyautóknak?
Heves vitát váltott ki az a törvénytervezet, melynek alapján 2015-től minden újonnan gyártott gépkocsit speciális csippel kell ellátni. Ez balesetkor automatikusan a helyszínre hívja a mentőket.
Egyesek szerint a kormány csak azt akarja vele elérni, hogy idővel a személyautókat is bevonja az elektronikus útdíj rendszerébe. Így a jelenleginél jóval többet fizetnénk az autópályák használatáért.
Nagy testvért játszik a kormány: minden lépésünket figyelni fogják – állítják az új törvény elfogadásának ellenzői. Az úgynevezett intelligens közlekedési rendszerekről szóló törvénytervezetet Brüsszel nyomására kellett a szlovák jogrendbe iktatni, mivel uniós jogszabályról van szó.
A kormány elutasítja a bírálatot, tagadja, hogy a csipet az elektronikus útdíj miatt vezetné be, állítólag az utak biztonságának növeléséért teszi. Az Európai Unió azt akarja elérni, hogy a csipek egy központi közlekedési rendszerrel legyenek kapcsolatban. A mentők riasztásán kívül jeleznék, ha dugóban araszolunk. A rendőrség így azonnal tudomást szerezne a torlódásokról, és gyorsabban dönthetne a forgalomelterelésről. Ezek az információk brüsszeli számítások szerint 20 százalékkal csökkenthetik a dugókat és 30 százalékkal a balesetek számát.
Vannak, akik úgy gondolják, hogy a kormány azért bólintott rá ilyen könnyen a csiprendszerre, hogy idővel a személyautókat is bevonja az elektronikus útdíj rendszerébe. „A szlovák jogszabály ugyanis a brüsszeli passzív csipet aktívra változtatta. Ez lehetőséget ad arra is, hogy központilag figyeljék, milyen útvonalon haladnak az egyes gépjárművek” – vélekedik a tervezetről Alojz Hlina, az Egyszerű Emberek (OĽaNO) képviselője. Arra hivatkozik, hogy az uniós irányelv a megtett kilométerekről nem szól.
Hlinának az sem tetszik, hogy az állam ezért a rendszerért 47 millió eurót fizet. A közlekedési minisztérium szóvivője, Martin Kóňa nem zárta ki a személygépkocsikat érintő útdíjat. „Elképzelhető, hogy néhány éven belül bevezetjük, de ebben a megbízatási időszakban biztosan nem” – mondta. A csipeket egyébként csak az újonnan gyártott autókba kell majd behelyezni, a régiekre ez a kötelezettség nem vonatkozik.
Közlekedési szakértők szerint az úgynevezett eCall rendszer hasznos dolog, életet menthet, például ha olyan helyen történik közúti baleset, ahol nincs mobiltelefonos elérhetőség. Maroš Palesch szakújságíró beismerte, hogy a csiprendszernek olyan elektronikus radarok is részei, amelyek a járművek útvonalát is figyelik, tehát elvileg lehetőség van rá, hogy az elektronikus útdíj rendszerének részét képezzék. Szerinte ha a kormány ezt bevezetné, maga alatt vágná a fát.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.