Ahol a moszkvai gyors is megállt

Ma a községben – amelynek nevét mint vásártartási joggal felruházott települését már 1323-ban lejegyezték, Perbenyk alakban – az önerős fejlődést és a takarékoskodást tartják szem előtt, hogy kellemes életteret alakítsanak ki a lakosoknak.

A térség legnagyobb munkáltatója változatlanul a vasút. Perbenyík állomásán ma is rengeteg teher- és személyvonat halad át, a múlt rendszerben a pozsony–moszkvai nemzetkőzi gyorsvonat is megállt itt. A tömegközlekedés jó, szinte óránként van csatlakozás Királyhelmec és Kassa felé. A falu közigazgatási területe is viszonylag nagy. A vasúthoz közel van az ipari zóna, ahol olasz cégek kábeldobokat és kemencéket gyártanak, s hazai bútor- és élelmiszeripari vállalkozások működnek. Megmaradt a mezőgazdaság is, továbbá a helyi építőipari és kommunális szolgáltatásokban helyezkednek el az itt élők. Többtucatnyian külföldön találtak munkát és megélhetést, de rendszeresen hazajárnak, az ingázók is a falu mindennapi életének részesei maradtak. Perbenyíkben az önerős, fokozatos, kis lépésekkel véghezvitt, de biztosan működő és fenntartható beruházásokat, fejlesztéseket tartják észszerűnek. A közgazdász végzettségű Fedor Ernő polgármester első megbízatási időszakát tölti ezen a poszton, de korábban képviselőként és főellenőrként is dolgozott az önkormányzatban, így pontosan tudja, mit lehet javítani, hol lehet takarékoskodni és növelni a bevételeket.

Mai sikerek és gondok

„Egyensúlyba hozni egy falu költségvetését az adók, illetékek gondos kiszabásával és következetes behajtásával lehet. Az ipari zónában működő vállalkozásoktól s a község tulajdonában lévő mintegy 330 hektár mezőgazdasági területet bérlő mezőgazdasági vállalatok által befizetett adókból, melyeket korábban nem hajtottak be kellő következetességgel, tekintélyes bevétele lett Perbenyíknek. A lakosság lélekszáma ezer körül mozog, az államtól eszerint kapjuk vissza az adó egy részét. Belőle és a saját bevételeinkből oldjuk meg a fejlesztéseket, valamint pályázatokból lehet még támogatást nyerni. Az eddigi eredményeink 650 méter hosszú új járda, közvilágítás a Rózsa és a Virág utca között, a régi laktanyában lévő lakások külső felújítása és energetikai korszerűsítése, a 19 kisdiákos iskolánk ajtóinak-ablakainak cseréje, az iskolai étkezde és kifőzde teljes átépítése, modernizálása, az óvoda felújítása a községháza épületében. Meg kellett oldani a községi lakások szennyvízproblémáját, és a közeljövőben folytatódhat a lakásépítés. Igény lenne rá, ahogy házhelyek kimérésére is. Ez utóbbit is szeretnénk hamarosan lehetővé tenni és legkevesebb négy-hat közművesített telket egyéni lakásépítés céljára értékesíteni. Most műfüves pálya kialakításán dolgozunk, de egy korszerű játszótér is hamarosan elkészül; ezeket pályázati forrásból finanszírozza majd a falunk. Perbenyík tagja a MAS Bodrog társulásnak, innen lehet majd reményeink szerint a következő években sikeresen támogatásokat meríteni. A kistérségi BURÓD társulás pályázati forrásaiból a lakossági komposztálók gondját oldhatjuk meg, de a nagyobb középületek, így az iskola, az óvoda és a sportpálya biológiai hulladékát is el tudjuk helyezni. Jelenleg 35 és 50 közt mozog a közmunkások száma, az ő feladatuk a közterületek karbantartása. Én azt az elvet vallom, hogy saját erőből, kis lépésekkel is lehet s érdemes haladni. Nem kinti cégekkel dolgoztatunk, hanem megvesszük olcsóbban az alapanyagokat, és saját jó szakembereinkkel dolgoztatunk. Így lehetett elkészíteni a 650 méter járdát is a környéken ismert áraknál jóval olcsóbban. A ravatalozónk felújítását idén el fogjuk kezdeni, itt hibaelhárítást és korszerűsítést végzünk. Az egykori határőrlaktanyában lévő községi lakásoknak, valamint a múzeum épületének felújítását és a többi építkezést is így szeretnénk elvégeztetni. A falunkban lévő vízgyűjtő rendbetételére 140 ezer eurót kaptunk pályázati forrásból. Ez a település nagyobb részének esővízgyűjtője, itt közbeszerzés van folyamatban. Idővel halastóként is működhetne. A térfigyelő kameránk elavult, a Lácacséke felől megnövekedett forgalom miatt fontosnak tartjuk a rendszer – önerőből vagy pályázati forrásból való – felújítását és a kibővítését” – mondta el Fedor Ernő polgármester.

Civil élet, kultúra, sport és jövőkép

Tavaly sikeresnek bizonyult az első Krumplifesztivál, így idén is szeretnék, már bővített formában és még több érdekelt bevonásával megszervezni. A falunap rendezvénysorozatával egybekötve már meg is kezdték az előkészítését, október 6-ára tervezik. Idén május 27-én tartják a 21. Nemzetközi lovasversenyt, a díjugrató viadal igen népszerű, több ezer látogatót vonz Perbenyíkbe, a Mailáth-kastély parkjába. Kiemelt sport helyben az asztalitenisz. A csapat jelenleg az V. ligában játszik, de szeretnének feljebb kerülni, és ennek elősegítésére a helyi sportházban bővítést terveznek. Az épületben egy, a testépítők számára igen jól felszerelt helyiség is rendelkezésre áll, ezt sokan látogatják, főleg fiatalok.

Jelenleg a helytörténeti múzeum és a könyvtár összeköltöztetése folyik. Másfél éve újjáalakult a Csemadok alapszervezete. Perbenyíkben három vallásfelekezetnek, a reformátusnak s a görög és a római katolikusnak van egyházközsége. A település önkormányzata nyaranta gyerektábor működtetését támogatja, tavaly közel 80 résztvevője volt. „Egy picivel több aktivitást szeretnék a helyiek részéről, az anyagiak megteremtése a falu vezetőségének feladata. Értelmes, közhasznú, hosszan fenntartható, egyedi elképzeléseket és ötleteket szívesen támogatna az önkormányzat: várjuk a jelentkezést. Azért dolgozunk, hogy Perbenyík kellemes, tiszta, biztonságos falu legyen, ahol figyelembe veszik a helyiek igényeit” – tette hozzá Fedor Ernő.

Régi idők máig tisztelt urai

A falu a 15. században a Nagytárkányi, majd később a Perényi család birtoka volt, a 18. században a Dőry aztán a Sennyey családé. Amikor Sennyey Antónia feleségül ment a grófi címet megszerző Mailáth Józsefhez, házasságuk révén, 1785 után Perbenyík a székhelyi Mailáth család birtokába került. Ekkor lett uradalmi központ. Ékessége, a barokk alapokon nyugvó, később a klasszicizmus és szecesszió jegyében átépített és emelettel bővített kastély élénk társasági és szellemi élet helyszíne volt. A Mailáth családra máig tisztelettel emlékeznek a helyiek, az uraságok a falu fejlesztésében, a Tisza szabályozásában, a vasútépítésben is jelentős szerepet játszottak. Fellendítették, gépesítették a mezőgazdaságot, új növényfajtákat hoztak be, jólétet biztosítva az itt élőknek. V. Mailáth József és felesége, Széchenyi Mária voltak a kastély utolsó lakói. A gróf 24 évesen került a Bodrogközbe, s párjával évtizedekig a vidék meghatározó személyiségei voltak.