A vágsellyei MAGYARSÁG BÁSTYÁJA

A vágsellyei Pázmány Péter Magyar Tannyelvű Alapiskola 1951 óta működik a városközpontban álló patinás épületben. Az igazgatóság és a felső tagozat állandóan itt volt, alsó tagozatos kihelyezett osztályok azonban voltak más épületekben és a szomszédos Vághosszúfaluban is. Sajnos, az utóbbi években a gyermeklétszám olyannyira lecsökkent, hogy ma már az egész iskola elfér a főépületben. Amikorra az intézmény egy fedél alá került, az a veszély kezdte fenyegetni, hogy kiköltöztetik a Vág túlsó oldalán lévő Vágvecse városrészbe. A városvezetőség ugyanis jó egy évvel ezelőtt olyan tervvel állt elő, hogy a helyi iskolahálózat optimalizációja – magyarán költségcsökkentés – végett Vágvecsén két szlovák alapiskolát összevonnának, és a Bernolák utcai iskola így megüresedő épületébe költöztetnék ki a Pázmány Péter Alapiskolát. Ez ellen mindkét érintett intézmény határozottan tiltakozott. Dohányos Katalin igazgatónő szerint a Pázmány Péter Alapiskolát ellehetetlenítené az átköltöztetés: „A mi központi iskolánkban egy csomó olyan diák is tanul, aki a környező falvakból utazik be. Ha áthelyeztek volna bennünket a külvárosba, ez nyilván befolyásolta volna a szülők döntését, és nem hozzánk adták volna be a gyermeküket, hanem a helyben lévő községi magyar iskolába. Igaz, hogy tornaterem, étkezde, park van ott, ahová kiköltöztettek volna bennünket, de a csökkenő létszám és a mai fi nanszírozás mellett meggyőződésünk, hogy egy-két éven belül azt a nagy iskolát mi nem tudtuk volna fenntartani. Emögött lehet, hogy valami hátsó szándék is volt, hogy ha nem leszünk képesek fenntartani, ez egy-két éven belül a magyar nyelvű oktatás leépítését jelentené.” Az átköltöztetés ellen petícióval, szülői fórumokon tiltakoztak, az MKP-s képviselők pedig a városi képviselő-testületben igyekeztek mindent megtenni. A legutóbbi, márciusi ülésen Gyurovszky László javaslatára visszavonták az említett tervezetet, így a Pázmány Péter Alapiskola egyelőre a helyén maradt. A volt építési minisztert, aki annak idején maga is ide járt, most szülőként is közvetlenül érinti az intézmény sorsa: „21 éves lányom és 19 éves fi am is az iskola tanulója volt, és a szeptembertől hatéves kislányom itt lesz majd elsős. Nyilvánvaló, hogy jobb olyan iskolába vinni a gyereket, ahová a szülők, nagyszülők, testvérek is jártak, mint ki a város szélére, egy alkalmatlan, rossz épületbe.” Marad a helyén Az átköltöztetési tervvel kapcsolatban Martin Alföldi polgármester véleményét is kikértük: „Ezen a téren a közeljövőben semmilyen lépések nem lesznek, vagyis az alapiskola és óvoda ott marad, ahol ma is van. A tervezet visszavonását azzal indokolták, hogy készül az új oktatási törvény. Ha azt elfogadják, igyekezni fogunk újra előterjeszteni a szóban forgó optimalizációt.” Tehát az iskola ügyében még nem született végleges döntés, de a polgármester megerősítette, hogy a város megpróbál európai uniós támogatást szerezni az épület felújítására. A hozzá szükséges tervet a szülői munkaközösség készíttette el még évekkel ezelőtt, több mint 800 ezer koronáért, és most ezt is felhasználják a pályázati projekthez. Ha megkapják a pénzt, az valószínűleg végleg eldönti az iskola sorsát. De legalábbis öt évre, mert az uniós támogatás feltétele, hogy az épület további öt évig csak a korábbi céljára szolgálhat. (Ha a tanintézményt sikerült volna elköltöztetni, helyén a város múzeumot, képtárat, könyvtárat szeretett volna létesíteni.) Az átköltöztetés mellett érvelők leggyakoribb és az igazgatónő szerint egyetlen valódi érve az volt, hogy a magyar iskolának nincs tornaterme. Pontosabban a pincehelyiségben alakítottak ki egy kisebbet. Ám a folyosókon kiállított, különféle versenyeken szerzett oklevelek és serlegek bizonyítják, hogy nagy tornaterem nélkül is lehet jó sporteredményeket elérni. „Ha pedig valamilyen testnevelési elemek oktatásához szükségünk van tornateremre, a Pionír utcai iskola igazgatónőjével mindig meg tudtunk egyezni, hogy használhatjuk az övéket” – érvel az igazgatónő. Szabadidő-tevékenység, 12 szakkör Hogy miért érdemes a vágsellyei Pázmány Péter Alapiskolába íratni a gyerekeket, arra Dohányos Katalin igazgatónő egész sor érvet tud felsorakoztatni: „Nálunk az összes tantárgy oktatásában használjuk a számítástechnikát, vagyis nem csupán az informatikát tanítjuk számítógépek segítségével, hanem a földrajzot, történelmet, magyart is. A gyerekek naponta használják ezt a szaktantermünket. Gyakran ők mutatják be a saját maguk készítette powerpointos prezentációikat, vagyis egyéni képességfejlesztés folyik.” Az iskola gyógypedagógust is alkalmaz, aki külön foglalkozik egyesekkel, tanórákról kivéve őket. „Így a szülőknek nem kell speciális iskolába íratniuk a gyermeküket, hanem itt, a többiek közé integrálva tudunk vele külön foglalkozni” – érvel az igazgatónő. Az intézményben sokrétű szabadidő-tevékenység folyik, és kiválóan működő diákparlament is van, amelynek a tagjai például különféle világnapokat, a Föld, a víz, a nárciszok napját szervezik. Ottjártunkkor éppen a vitamin világnapját tartották Vincze Emese parlamenti elnök vezényletével, mégpedig úgy, hogy a testület tagjai az iskola konyháján gyümölcstálakat készítettek, aztán a tálakkal sorra meglátogatták az osztályokat, s almával, naranccsal kínálták iskolatársaikat és a tanárokat. Tizenkét szakkör közül lehet választani, a sport és a számítástechnika iránt a legnagyobb az érdeklődés, de van magyar, szlovák, angol nyelvi és egyéb tevékenységet folytató is. Hagyományos rendezvényei is vannak az intézménynek, például az anyák napi esztrádműsor, amely a város egész magyarságának kínál szórakozást. Ilyenkor megtelik a városi művelődési ház nézőtere. Évente szerveznek erdei iskolát és sítanfolyamot, s természetesen osztálykirándulásokat. A tanári kar jól felkészült pedagógusokból áll, akik minden szakmai képzésen, nyári egyetemen részt vesznek, s módszertani bizottságokban adják át egymásnak tapasztalataikat. A iskola közös igazgatás alatt működik a magyar nevelési nyelvű óvodával, még ha az utóbbi nincs is egy épületben vele (a Družstevná utcai szlovák óvoda egyik épületszárnyában található). Tulajdonképpen ez teszi lehetővé az európai uniós pályázaton való részvételt, maga az iskola ugyanis a 197 tanulójával nem éri el a feltételül szabott 200-as tanulólétszámot, ám ha hozzászámítódik a 15 magyar óvodás, akkor már igen. Az iskola vezetősége erősen bízik az uniós pályázat sikerében és abban, hogy továbbra is a közel hat évtizede megszokott helyen folytathatják tevékenységüket, s mindenképpen ide várják a leendő elsősök – vágsellyeiek és környékbeliek – jelentkezését.