A hűtlenség nem ok az egyházi válásra

A katolikus egyházi házasság érvénytelenné nyilvánítása ügyében a házasság megkötésének helyszíne szerinti illetékes egyházi bíróság dönt. Amint Szlávik Antal egyházjogásztól megtudtuk, a kérelmező félnek az adott egyházi bíróságra kell benyújtania keresetét, amely tartalmazza a házastársak születési adatait, keresztlevelét, házasságlevelét és annak kifejtését, hogy a kérelmező miért tartja érvénytelennek a házasságát. Ha az egyházi bíróság elfogadja a keresetet, és lefolytatja a pert, külön-külön meghallgatja a feleket és tanúkat is. Egy per egy-két évig is eltarthat az egyházi bírák leterheltsége miatt, és ha első fokon érvénytelenítik a házasságot, azt még a másodfokú bíróságnak is jóvá kell hagynia. Minden egyházi bíróságnak egy másik püspökségen van a fellebbviteli fóruma, a nagyszombatié például a Pozsonyi Metropolitai Bíróság.

Az egyházban nincs olyan jellegű válás, mint a polgári bíróságoknál („amit Isten egybekötött, azt ember szét ne válassza”). Viszont az egyházi bíróság megvizsgálhatja, hogy érvényesen volt-e megkötve a házasság. Az egyházi házasság érvénytelenné nyilvánításának alapfeltétele, hogy már a megkötésekor fennálljon az érvénytelenség oka. Ezt legalább két tanúval kell igazolni, vagyis az ön esetében azt kellene bizonyítani, hogy férje már a házasságkötéskor sem vette komolyan a hűségi fogadalmat. Komoly ok az érvénytelenné nyilvánításra az is, ha a házastárs nem vállalja a gyermekeket, ha a házastársak közül valamelyiket kényszerítették a házasságkötésre, vagy ha valamelyikük képtelen a nemi életre – az utóbbit orvosi szakvéleménnyel kell igazolni. A terméketlenség csak akkor ok a házasság érvénytelenné nyilvánítására, ha az érintett a házasságkötés előtt tudott róla, de a párja előtt eltitkolta. A vetélés vagy a gyermek elhalálozása miatti elhidegülés és válás szintén nem befolyásolja a házasság érvényességét. Ritka eset, de nyomós ok, ha a házasságot nem hálják el – ebben az esetben a pápa felbonthatja. Azt, hogy a felek között nem került sor nemi kapcsolatra, az egyház azzal látja bizonyítottnak, hogy a házasságkötést követően nem laktak egy fedél alatt. Szlávik Antal egyházjogász szerint ma is előfordul, hogy a pár már a lakodalmon úgy összeveszik, hogy össze sem költöznek; ebben az esetben kérhetik a házasság felbontását azon a jogcímen, hogy nem hálták el. A házasság előtti nemi élet nem jelenti a házasság elhálását.

Az a személy, akinek a házasságát az egyház érvénytelenné nyilvánítja, és bírósági ítéletben szabad állapotúnak hirdeti ki, újra köthet egyházi házasságot. Ha azonban valaki egyházi házasságot kötött, és polgári bíróságon elvált, majd polgári házasságot kötött, ebben az állapotban nem mehet gyónni, áldozni. Az egyház úgy tekint rá, hogy első, egyházi házassága továbbra is érvényes (amíg esetleg egyházi bíróság ki nem mondja az érvénytelenségét), és most tartós bűnben él, mert akivel együtt él, az nem férje.