Uborkaszezon helyett választási kampány. Küszöb alatt a magyar pártok

Indul a Szövetség a Híd-platform maradékával, a kilépett hidasok Dzurinda pártjával Modrí, Most–Híd néven, Simon Zsolt Magyar Fóruma pedig Pavel Macko tábornok Polgári Demokrata Pártjával.

A választás időpontjának hivatalos kihirdetése után a pártok már nem változtathatnak nevet, de a tárgyalásokra arról, hogy ki kinek a listáján indul vagy kihez csatlakozik, még július 2-ig van idejük. Ám csak azzal a feltétellel, hogy az egyik párt jelöltjei a másiknak a listáján vagy pedig hagyományos koalícióban indulnak, amely számára a parlamenti küszöb a szavazatok 7%-a.

Egyesülések és koalíciók

Ezt kerülték meg a pártok eddig azzal, hogy valamennyi, közös listán induló formáció nevét feltüntették. Simon Zsolt jelöltjeit így a Magyar Fórum, Szlovák Polgári Demokraták, Régiókért, Roma Koalíció, Demokrata Párt listáján kell keresni, a Szövetségből kilépett hidasokat pedig a Modrí, Most–Híd névre átkeresztelt pártban.

Arra, hogy hagyományos koalícióban induljanak a pártok, Szlovákiában évek óta nem volt példa, nyilván azért sem, mert aki másokkal kényszerül egyesülni, annál gyakran az 5%-os küszöb megugrása is kétséges, és egyáltalán nem biztos, hogy a szövetkezés annyit hoz a konyhára, hogy a 7% meglegyen (így maradt ki a 2020-as választáson a törvényhozásból a Progresszív Szlovákia és a Spolu koalíciója egy majdnem 7%-os eredménnyel). Most mégis ezzel próbálkozik Anna Záborská, a Keresztény Unió (Kresťanská únia) elnöke, aki három éve még az OĽaNO listáján jutott be a parlamentbe. Most viszont feltételül szabta Igor Matovičnak, hogy egyenrangú koalíciót akar, és ennek nemcsak azért van jelentősége, mert a pártok házasodása tulajdonképpen így törvényes, hanem azért is, mert ez esetben Igor Matovič nem dönthetne önkényesen mindenről, például a választási eredményekért kapott állami hozzájárulásról sem.

Gyimesi a Szövetségben

Matovič egyelőre nem zárkózott el a koalíció lehetőségétől, tárgyal a Za ľudí elnökével és egyetlen parlamenti képviselőjével, Veronika Remišovával is. A Novával már meg is egyezett, Grendel Gábor és Anna Andrejuvová is az OĽaNO listáján indul, a párt neve pedig ismét megváltozik, mint eddig minden választás előtt. Idén Obyčajní ľudia (OĽaNO), Nezávislí kandidáti (NEKA), Nova, Slobodní a zodpovední, Pačivale Roma, Magyar Szívek címszó alatt keressük a listán. Várható tehát, hogy Igor Matovičnak ismét lesz magyar felfedezettje, mint ahogy 2020-ban ő segítette be a politikába Gyimesi Györgyöt.

Gyimesi azóta már a Szövetséget erősíti, a párt vezetői annyira bíznak a népszerűségében, hogy beáldozták érte a Híd egy részét is. A pártból távozott Rigó Konrád, Solymos Lászó és Agócs Attila, hogy csak az ismertebb neveket említsük. A távozók Mikuláš Dzurinda pártjával egyeztek meg, kampányukban pedig a Híd egykori elnöke, Bugár Béla is részt vesz majd, de vezető tisztséget nem vállal a pártban, és a választáson sem indul.

Öt befutó és a többiek

Az említett felmérés szerint a választás győztese a Smer lesz, Robert Fico pártja 18%-on áll. Legvalószínűbb szövetségese, a Republika csaknem 10%-on. Ennek ellenére Peter Pellegrini döntheti el, ki fog kormányozni, mert a Hlas, amely 17,4%-os eredményt mutat, talán könnyebben tud koalíciós partnereket szerezni. Máris magába olvasztotta Tomáš Drucker Dobrá voľba pártját, és a listáján lesz Peter Kresák volt alkotmányjogász, a Híd egykori tagja, valamint Vlček Erik élsportoló kajakos is. Biztos befutónak tűnik még a parlamenten kívüli liberális Progresszív Szlovákia (12,5%) és Boris Kollár Sme rodina pártja (6,6%), de a felmérésekben hónapok óta az 5%-os küszöb fölött van a KDH, az OĽaNO, az SaS és nagy meglepetésre időnként az Andrej Danko vezette SNS is.

Az Eduard Heger által alapított Demokrati azonban egyre lejjebb csúszik, és nem tud elrugaszkodni a 3%-os támogatottságtól. Szövetségeseket is nehezen talál; a Spolu, a Zmena Zdola (Ján Budaj pártja) és a Šanca csatlakozott hozzá, de ők nem sokat nyomnak a latban. A Za ľudí pártból Juraj Šeliga és Jana Žitňanská léptek át hozzá, és a napokban Lucia Ďuriš Nicolsonová nemrég alapított, Jablko nevű pártjával kötött szövetséget. A KDH Hegert elutasította, és nem kizárt, hogy a kereszténydemokratáknak kifizetődik az önállóság. Arról, hogy komolyan gondolják, tanúskodik az a tény is, hogy sikerült megnyerniük a szlovákiai politikai élet egyik legtapasztaltabb és leginkább tisztelt személyiségét, František Mikloškót. Ám ha hét év és három választási ciklus után bekerülnek is a parlamentbe, kérdés, mennyire erősíthetik a demokratikus oldalt, mert kereken elutasítanak minden programot, amiben nyomuk van a liberális eszméknek.

Tegyük össze, amink van

Az idei választás legnépszerűbb gondolata biztosan az összefogás lesz, mert enélkül csak a Smer, a Hlas, a PS és a Republika lehet biztos abban, hogy bejut a parlamentbe. Esetükben már csak a jelöltek okozhatnak meglepetéseket; kérdés, indul-e a Smer listáján Robert Kaliňák vagy Tibor Gašpar volt országos rendőrfőkapitány. A Progresszív Szlovákia sorait ugyancsak egy volt rendőrfőkapitány, Jaroslav Spišiak erősíti. A Richard Sulík vezette SaS önállóan indul, csatlakozott hozzá Ravasz Ábel volt romaügyi kormánybiztos, a Híd korábbi politikusa, aki a 31. helyen méretteti meg magát. Az SaS folytatja az együttműködést az OKS-szel, Ondrej Dostál a 15. helyet kapta a párt listáján. Az SaS-hez igazolt a Za ľudí pártból Mária Kolíková volt igazságügyi miniszter, valamint Vladimíra Marcinková és Vladimír Ledecký is. Az Andrej Danko vezette SNS Tomáš Taraba Život NS pártjával és további nacionalista mikropártokkal egyesült. Milan Uhrík Republika pártja, amely Marian Kotleba ĽSNS pártjából vált ki, szintén magába olvasztott néhány szélsőséges mozgalmat. Meglepetések nem várnak ránk július elejéig, hiszen ami összetartozik, az már összenőtt. A nagy kérdés csak az lehet, hogy Heger és Dzurinda megtalálják-e az egymáshoz vezető utat, mert ha igen, akár be is juthatnak a parlamentbe, és ők lehetnek a mérleg nyelve a kormányalakításnál.

Elmarad az uborkaszezon

A választásig még 100 nap van hátra, a pártok ez alatt az idő alatt hivatalosan is kampányolhatnak. A legtöbben rég elkezdték. Az SaS plakátjaival tele az ország, Igor Matovič vagy ötven kultúrházban tartott már lakossági fórumot, és a többi párt jelöltjei is méhecske módjára dongják körül választókat. A nyári falunapokon, különböző rendezvényeken ez csak fokozódni fog; Martin Slosiarik szociológus, a Focus közvélemény-kutató ügynökség igazgatója szerint idén nem is lesz uborkaszezon.

„Más kérdés, mennyire fogják az embereket érdekelni ezek a rendezvények, vagy a szervezők felvállalják-e, hogy a politika beleüsse az orrát abba, ami mostanáig közösségi, politikamentes akció volt. Tény, hogy az ilyen szereplési lehetőség inkább a politikusoknak éri meg, mert nem kerül semmibe, és a közönség is biztos”

– mutat rá Slosiarik.

A pártok hárommillió eurót költhetnek kampányra, ebbe az összegbe beleszámolják a választás kihirdetése előtt 180 nappal elköltött pénzt (a Smer esetében tehát ezúttal az előrehozott választásról szóló januári referendum költségeit is). Az anyagi források felhasználását a pártoknak a transzparens számlájukon keresztül kell lebonyolítaniuk, ezek szabadon hozzáférhetőek a belügyminisztérium honlapján. Aki külföldről szeretne szavazni, az augusztus 9-ig adhatja be postán vagy elektronikus úton a kérvényét, aki pedig a lakhelyén kívül voksolna, az szeptember 8-ig kérvényezheti ezt postán, szeptember 29-ig pedig személyesen, a helyi községi hivatalban vagy a városházán.