Mi hír a kamrában?

ÚJ SZÓ-HÍR

Ellenőriztük a télire elraktározott zöldséget és gyümölcsöt. A fűtetlen kamrában egyelőre még egyszer sem csökkent a hőmérséklet fagypont alá, ami alapfeltétele a termények hosszú tárolásának. Igaz, a ládákat vastag kartonpapírral takartuk, de volt olyan barátságtalan tél, amikor ez sem segített. Sokat tesz az is, hogy a ládák mintegy mellmagasságban sorakoznak a szellős polcokon, s alattuk egy vödörben víz áll. Az almát sajnos ez sem teszi felhőtlenül boldoggá, neki ugyanis magas páratartalomra van szüksége, amit csak a pince biztosíthatna. Ha viszont pince nincs (mint ahogy sajnos nincs), be kell érnünk a száraz kamrával is. A fűtetlen szobában is tartunk almát, nagyobb veszteségek egyelőre ott sem tapasztalhatók: mind az Idared, mind a Golden viszonylag jól bírja a teleltetést. Az íze már egyiknek sem olyan, mint szüretkor, de sem ráncosodásnak, sem kásásodásnak semmi jele. Isten őrizz elkiabálni, de úgy néz ki, idén sikerülhet megfelelően átmenteni a dáliagumókat. Ezek is a fagymentes kamrában szunnyadnak, egy öreg parasztzsákban, melyet két kimustrált pokróc véd még. Most először ráztuk le a gumókról a földet, s állaguk a megtévesztésig hasonlít arra, amilyenként bezsákoltuk: a gumók szárazak, kemények. A próbaképp a kamrában hagyott muskátli viszont nagyon nem valószínű, hogy megéri a tavaszt: nem kizárt, hogy a szabadban növő három tövet későn szedtük fel, és a ládába való átültetést sem volt idejük megszokni. (b)