Miből van a legtöbb?
Ugyan még soha senki nem számolta meg pontosan, de a tudósok azt feltételezik, hogy gilisztából vagy orsóféregből van a világon a legtöbb: trilliónyi, ami a billió milliárdszorosát jelenti. Gilisztaféléből, férgekből nagyon sok van, szinte mindenütt rájuk lehet bukkanni, tengerekben, tavakban, a talajban vagy akár más élőlényben. Egy köbméter termőtalajban több millió él belőlük. Egy rothadt almában 90 ezer férget számoltak meg.
„Egy hektárnyi mezőgazdasági területen több giliszta van, mint ahány ember a Földön. Emellett számon tartjuk az apró fonálférgeket, amelyeket mikroszkóp nélkül nem láthatók. Egy lapátnyi jó földben több millió van belőlük” – állítja Jon Richfield dél-afrikai biológus. Hozzátette, hogy ezek egy része hasznos: baktériumokkal táplálkozik, vagy elpusztítja a kártevőket, más részük azonban sokat árt a növények gyökereinek.
Stephen C. Fry, az edinburghi egyetem biológusa megállapította, hogy számos helyen több féreg van az emberben, mint ahány ember él körülötte, beleiben is több ezer fonálféreg, horogféreg és más hasonló élősködő lehet.
Victor Hensen német zoológus, tengerbiológus és planktonológus, a plankton kifejezés megalkotója, akit háromszor jelöltek a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjra, a kieli egyetem kertjében foglalkozott a földigiliszták élettanával. Számlálással arra a következtetésre jutott, hogy egy hektár földön körülbelül 133 ezer giliszta élhet.
Robbanó varangyok
A német tudósokat 2005-ben jó ideig izgalomban tartotta egy furcsa jelenség: a hamburgi varangyrobbanások, amelyek következtében több száz béka pusztult el. A helyi békák teste háromszorosára fúvódott fel, majd felrobbant. Sokáig rejtély volt, hogy mi is történt, mert a békák testében sem vírus, sem baktériumok nyomait nem találták. Végül egy állatorvos, Frank Mutschmann megoldotta a rejtélyt. Kiderítette, hogy a varjak a felelősek a békák furcsa pusztulásáért. „A varangyok védekezésképp fölfújják magukat. Amikor a varjak megpróbálják megenni a májukat, véredényeik fölrobbannak, tüdejük összeesik, a többi szervük pedig katapultál. Három-öt varjú 100 varangyot is képes elpusztítani” – magyarázta Mutschmann.
Öngyilkos hangyák?
A legnagyobb termetű hangyák nálunk a lóhangyák (Camponotus). Ezek egyik faja Ázsiában, főként Malajziában és a Brunei Szultanátusban él. Nagy kolóniákat alkot, és gyakran kerül konfliktusba más rovarokkal, ellenséges betolakodókkal. Ilyenkor beveti sajátos fegyverét: a kis hős ilyenkor felrobbantja magát, és közben kilövelli a mirigyeiben lévő mérget. Élete árán megöli az ellenséget. A tudósok néhány termeszfajnál is hasonló tulajdonságot fedeztek fel.
Miért narancssárga a kacsaláb?
Háp, háp, háp, sárga kacsaláb... De miért is épp a kacsaláb ilyen színű? Az ok a vitaminok és hormonok kombinációja: az A-vitamin és a béta-karotin, amelyet a kacsák a táplálékkal vesznek fel, pigmenttel látja el a lábukat. A hormonok a narancssárga színt párzás idején még intenzívebbé teszik, így jelzi a tojó a gácsérnak, hogy jól táplált, és készen áll a párzásra. A túl sárga kacsaláb azonban öreg állatot jelent.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.