15 éve lógunk a Facebookon, az meg rajtunk lóg. Illetve nyerészkedik. A botrányok meg az átalakuló felhasználói hozzáállás ellenére is jól tartja magát. Ha azt mondjuk, közösségi média, a legtöbben azonnal a Facebookra gondolnak.
Nem csoda, hiszen mintegy 2,3 milliárd felhasználója van, és sokak számára egyet jelent magával az internettel, és fordítva, hiszen egy rakat lehetőséget és funkciót foglal magában, vagy ha azok nem képezik is szerves részét, könnyen elvezet hozzájuk. Görgetés és lájkolás, tájékozódás, tartalomfogyasztás és kommunikáció – és a cég egyre csak növekszik, mind több profitot termel. Pedig egyre több a bírálója, a felhasználók egy része elfordul tőle, és ekkora monstrumoknál már felmerül annak a lehetősége is, hogy egyszer csak kipukkan.
Milyen körülmények közt indította útjára közössége oldalát Mark Zuckerberg, aki a mai napig megdönthetetlenül áll a cég élén? Miért lett mára a hirdetők álma a Facebook anélkül, hogy a legtöbb felhasználója ezt észrevenné? Hogyan tudja elérni még azokat is, akik nincsenek fenn az oldalon? A felhasználók hány százaléka olvassa itt a híreket, mennyien osztják meg saját oldalukon anélkül, hogy tüzetesebben átböngésznék, és hány százalékot tesznek ki azok, akik rá sem hederítenek a forrásra? És mi van az adatvédelemmel? Mennyi idejüket szánják a felhasználók naponta átlagosan a görgetésre? Hány aktív üzleti oldal próbál tartalmakat betolni eléjük?
Ezekre a kérdésekre is mind választ kapnak, ha a már megvásárolható Vasárnapban elolvassák Rizsányi Attila összefoglalóját.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.