Spórolnának a sógorok a vendégmunkásokon

Kevesebb családi pótlékot adnának nekik, miközben ápolóból Ausztriában is kevés van. Brüsszel még közbeszólhat. Gabika tizenharmadik éve Ausztriában dolgozik, már a negyedik idős hölgyet ápolja. Kéthetes turnusokra jár, havi ezer euróért, az itthon hagyott gyerekére pedig havi 150 eurót kap. Hogy meddig, az attól függ, jóváhagyja-e az osztrák parlament az új kormány törvényjavaslatát, mely szerint az Ausztriában dolgozó külföldiek csökkentett családi pótlékot kapnának azokra a gyermekekre, akik nem élnek az országban. Szlovákiában és Magyarországon sokan ettől a döntéstől teszik függővé, kijárnak-e továbbra is a sógorokhoz dolgozni.

Ideje hazajönni?

A javaslatban osztrák szemszögből nézve van némi logika, mert a legtöbb érintett gyermek valóban nem él Ausztriában, vagyis a szülők nem ott költenek rá. A pénz ezáltal nem kerül vissza az osztrák gazdaságba, hanem Magyarországon, Szlovákiában, Romániában egészíti ki a családok jövedelmét – hol jobban, hol kevésbé. Romániában a 112–162 eurós „gyereksegély” (a gyermek korától függően) felér egy nyugdíjjal, több gyerek esetében egy fizetéssel is.

Az új, néppárti osztrák kormány ugyan nem vonná meg teljesen a családi pótlékot az Ausztriában dolgozó EU-állampolgároktól, de ahhoz igazítaná, hogy a hazájukban mekkorák a gyermektartás költségei. A bonyolult számítások szerint a szlovákiai vendégmunkások legfeljebb 95 eurót kapnának a mostani átlag 150 euró helyett, ami több mint egyharmados csökkenés.

„Így már nem éri meg kijárnom és fizetnem a havi 110 eurós minimális társadalombiztosítást, mert még azt sem kapom vissza. Ha levonják belőle a szlovákiai 23,68 eurós családi pótlékot, akkor Ausztriában 71,32 euró marad; ez a fele annak, amit most kapok a 15 éves lányomra. Akkor már inkább otthon maradok vele, a szüleim is egyre idősebbek, lassan nekik lesz szükségük rámˮ – magyarázza a 45 éves asszony, aki annak idején kétéves lányát hagyta a nagymamára, amikor elkezdte az ausztriai ingázást. Egészségügyi nővérnek tanult, dolgozott kórházban, rendelőintézetben és magánrendelőben is, de amikor építkezésbe fogtak, úgy döntött, hogy a nagyobb kereset reményében kimegy Bécsbe. Aztán ott ragadt, de ma már, ennyi év után úgy látja, épp ideje lesz abbahagyni. „Egy-két éve fontolgatom már, hogy hazajövök, és végre több időt töltök a családommal, törődök a szüleimmel, de mindig halogattam a döntést. Lehet, hogy ez kellett hozzá, hogy végre elszánjam magam” – mondja Gabika.

Mennyibe kerül egy gyermek?

Az osztrák kabinet számításai szerint a családi pótlék csökkentésével 114 millió eurót takarítanának meg az államkasszának. Már ha az Európai Unió nem emel kifogást a törvény ellen, ugyanis a javaslat nem nyerte el a brüsszeli apparátus tetszését. Az eddigi egyetlen, óvatos állásfoglalás szerint a munkaerő szabad áramlásának elve az Európai Unió határain belül sértetlen, és aki ugyanannyival járul hozzá a társadalombiztosításhoz, mint az adott álam polgárai, annak ugyanolyan juttatásokhoz is van joga, tekintet nélkül arra, hol él, vagy hol élnek a gyermekei. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat azt is közzétette, hogy az unión belül a családi pótlékokra költött pénznek mindössze egy százaléka kerül más államba, mint ahol a szülők dolgoznak – magyarán a kiadás nem akkora, hogy érdemes volna miatta megkérdőjelezni az érvényes rendszert.

Egy ország költségvetését tekintve sincs szó jelentős összegről, de rövid távon nyilván szavazatokat lehet szerezni egy ilyen intézkedéssel. Ausztrián kívül jelenleg Németországban és Angliában is téma a családi pótlék csökkentése, mindenhol abból indulnának ki, mennyibe kerül a gyerektartás abban az államban, ahol a gyermek él. Arra vonatkozóan, hogy ez a lépés mennyire befolyásolná az Ausztriában dolgozó vendégmunkások számát, egyelőre az osztrák kormánynak sincsenek előrejelzései, de az biztos, hogy a Szlovákiából Ausztriába járó ápolónők száma jelentősen csökkenne.

Pedig hiányszakma

Az Altern in Würde (AIW) osztrák munkaközvetítő ügynökség szerint a legjobb megoldás az volna, ha az ápolónők kivételt kapnának, mert hiányszakmáról van szó. Az AIW által készített felmérésből kiderült, hogy a szlovákiai ápolónők nyolcvan százaléka kapja a családi pótlékot, átlagosan két gyermekre. Az ápolónők csaknem hatvan százaléka egyedülálló anya, a családi pótlék csökkentése esetén negyven százalékuk kérne magasabb fizetést, negyven százalékuk felmondana, és csak húsz százalékuk maradna ugyanott, ahol eddig. Egyre kevesebben keresnek azonban állást ügynökségen keresztül, mert osztrák részről olyan nagy a kereslet, hogy az ügyes ápolónők, akiknek van ajánlásuk vagy kapcsolataik, maguk is képesek elhelyezkedni. Nem csoda – a nekik kifizetett 1000–2000 euró csak a fele annak, amit az ausztriai idősotthonokban kellene leperkálni.

A végső szót az ügyben mindenképp az Európai Bizottság fogja kimondani, de csak azt követően, hogy az osztrák parlament jóváhagyja a törvényt. Ha úgy dönt, hogy Ausztria megsértette az európai jogrendet, az Európai Bíróságon indíthat eljárást az ország ellen. Amíg nem születik döntés, addig Ausztria alkalmazhatja a törvényt, utána viszont az EU-s jogszabályok szerint kell eljárnia, adott esetben kárpótolnia a vendégmunkásokat. Akárhogy is, az ausztriai ápolónők lassan mindenképp hazajönnek, vagy legalábbis nem mennek ki újak. És nemcsak azért, mert egyre kevésbé éri meg kint dolgozniuk, hanem azért is, mert egyre inkább itthon lesz rájuk szükség.

Angliából hazajönnek a nővérek

Ausztriában a családi pótlékról szóló törvény miatt ápolónőkből, Angliában a Brexit miatt egészségügyi nővérekből lesz hamarosan kevés. Tavaly először történt meg, hogy a brit egészségügyből több, EU-tagállamból származó nővér távozott, mint amennyi érkezett. Az angliai kórházakban minden tizedik ápolónő más EU-tagállamból származik, és az utóbbi években 3000-rel többen hagyták el közülük a szigetországot, mint amennyien felvételért folyamodtak.