Fanni egy hátizsákkal érkezett. Bevonult az ebédlőbe, félrehúzta a fotelokat, és kirakta a kincseit.
Kiderült, hogy táncolni fog, amit nagyon, de nagyon szeret. A hátizsákból előkerült egy-két szoknya, nadrág, cipő. Az elmaradhatatlan notebook és a mobil. Az első tánchoz fekete dresszt, piros fodros tüllszoknyát vett föl, és fehér balerinacipőt. Rövid keresgélés után megtalálta a fellépéséhez megfelelő zenét is. Leültem a fotelba, és néztem, ahogy ez a törékeny bakfis átadta magát a tánc és a zene bűvöletének. Ez az ő világa, gondoltam. Pörgött, ugrált, forgott, néha lefeküdt, úgy végzett különböző mozdulatokat. Majd változott a színpadkép és a fellépőruha. A nővérétől örökölt szoknyanadrágot ráhúzta a fekete dresszre, és láthattam egy újabb formációt, amihez egy szék is segítségül szolgált. A következő tánchoz egy féllábszárig érő piros pettyes szoknyát választott. A haját kontyba rendezte, és fehér vékony anyagból fátyolt kreált magának. Kezében egy piros legyezővel kecses, finom mozdulatokkal kísérte a táncát. Ehhez a koreográfiához lassúbb számot keresett. Végül egy diszkózenével zárta a fellépését, szoknya nélkül, csak a fekete dresszben. A táncból sugárzott a dinamika és az energia. Hirtelen leoltotta a lámpát, a sötétben mozgó világító pontokat és vonalakat láttam, amit táncolás közben egy foszforeszkáló bottal produkált. Nagyon hatásos volt.
Táncolni a legtöbb ember szeret. Aki az ellenkezőjét állítja, talán nem találta meg azt a formát, amelyik illik a személyiségéhez. Mert táncolni jó. A tánc szépség, felszabadít, egyfajta gyógyforrás, szenvedély és tűz. Érzelmeket fejez ki, szomorúságot, fájdalmat, de közvetít és átad vidámságot, örömet, bizalmat és szeretetet is. Jó barát. Fannit is megérintette és elvarázsolta. Rabul ejtette.
Gyönyör Balla Rózsa, Léva
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.