Sikoly-maszkok, művér és csillogó pókháló-dekorációk tucatjai fogadják a vásárlókat az üzletek bejáratánál kora szeptember óta. Érdekes módon amikor a bolt egyik oldalán mécseseket és művirágokat, a másikon szaloncukrot és mikuláscsokit látnak, nem zavarja őket annyira, mint a felsorolt kiegészítők. Az pedig még kevésbé, ha február környékén tündérjelmezek és színes lufik díszítik a polcokat. Miért idegesít minket ennyire a halloween?
„Mert ez ilyen modern, nyugati szokás!” – vágná rá egyből az olvasó, én pedig szó nélkül, gúnyos mosollyal csóválnám a fejem. Bár nálunk valóban a 2000-es évek elején megjelent, amerikai képregények és filmek miatt terjedt el az „ijesztő jelmezbe öltözős” ünnep, egy ősi kelta tradícióról van szó. A samhain nevű, halálkultusszal kapcsolatos hagyomány nem sokban tér el a halottak napjától. A hiedelem szerint október 31-én este elmosódnak az e világ és a túlvilág közötti határok, ezért a természetfeletti lények (szellemek, tündérek, démonok) az emberek között járhatnak. A családok ilyenkor tüzet gyújtottak, hogy a szellemeket elijesszék. Eredetileg a töklámpás is hasonló funkciót látott el: ezen az estén ugyanis veszélyes volt útnak indulni, aki mégis erre kényszerült, egy töklámpással védte magát a túlvilági lelkektől. Innen már csak egy lépés választ el attól, hogy az emberek félelmükben ijesztő jelmezbe öltözzenek, úgy tartották ugyanis, hogy így elriaszthatják a szellemeket. Ma pedig pontosan ezért látunk vámpírfogat, pókhálót és művért a boltok polcain, melyeket vagy megvetünk, vagy félünk tőlük, vagy rajongunk értük. Esetleg mindhárom.
A halálkultusszal keretezett farsang
Látjuk tehát, hogy a halloween eredetében az elmúlás keltette félelem (és izgalom) játszotta a legnagyobb szerepet. A sokadik boszorkányjelmez meg színes műhaj láttán azonban eszembe jutott, hogy van egy nagyon hasonló ünnep, ami – bár valószínűleg kevésbé gondolunk bele, és elsőre furcsának is tűnhet a felvetés – ugyanúgy a halálkultusz köré épül: a farsang.
A farsang időszaka január 6-tól hamvazószerdáig tart, ezzel pedig csupán pár nappal előzi meg Jézus halálának napját. Ami a pogány vonulatot illeti, ilyenkor búcsúztatták a telet, amely évszak szintén az elmúlást jelképezi, tehát az ünnepet két jelentős, halállal kapcsolatos időszak keretezi. Csakúgy, mint a halloween esetében, ez az időszak is a báloké és mulatságoké, amikor az emberek „kénytelenek” elfogyasztani a téli készleteiket, ha böjtölni szeretnének. Érdekesség, hogy bár a farsang a keresztény ünnepek közé esik, a 16. és 17. században erkölcstelennek titulálták, mivel túl „hedonistának” számított az időszakban rendezett ünnepségek és a féktelen mulatságok miatt.
Ég veled, hús!
A karnevál a farsang csúcspontja, első napját torkos csütörtöknek nevezik. A szó eredete a latin carne (hús) és vale („Ég veled!”) szóösszetételre vezethető vissza, ez volt az utolsó nap, amikor az emberek még ehettek húst. Oroszországban nemcsak húst, hanem semmilyen állati eredetű élelmiszert (tejtermékek, tojás, méz) nem fogyasztottak a böjt időszaka alatt. Ezt annyira komolyan vették, hogy az emberek többször is elmosták az edényeiket, nehogy véletlenül zsír kerüljön az ételbe (láthatjuk tehát, hogy a vegánság koncepciója sem egy modern, nyugati dolog). Egy magyar közmondás inkább a praktikus oldaláról közelíti meg a torkos csütörtököt: „Inkább a has fakadjon, mint az étel megmaradjon!”, ami környezetvédelmi szempontból hálás dolog, a dietetikusok viszont valószínűleg ezért nem írják elő senkinek a magyar konyhát mint követendő étrendet.
Csokit vagy szalonnát!
Halloweenkor az ijesztő jelmezbe öltözött gyerekek házról házra járnak, és amikor ajtót nyitnak nekik, azt mondják: „Trick or treat!” („Csokit vagy csalunk!”). Ilyenkor a házigazda többnyire édességet ad a vendégnek, máskülönben az megtréfálhatja az ajtónyitót. A játék hasonló a magyar betlehemezéskor elhangzó „ha nem adnak szalonnát, kifúrom a gerendát” típusú játékos fenyegetéshez.
Meg valószínűleg azért sem, mert a farsang hagyományos fogásai a fánk, a borral sütött kacsa és a télen levágott disznóból készült kocsonya és hájas sütemény. A halloween esetében sem említhetünk kifejezetten egészséges ételeket, az emberek ilyenkor többnyire tökös vagy almás pitét, karamellás kukoricát és cukrozott almát fogyasztanak. A halál búcsúztatásának és a tél beköszönte előtti utolsó napnak ünnepén azonban aligha akarja magát visszafogni az ember.
Halálca
Mind farsangkor, mind halloweenkor szívesen öltünk magunkra álcát. A halloween esetében a jelmezviselés a halottak elriasztására szolgált – a farsang esetében szintúgy. A busójárás során az ijesztő jelmezbe öltözött busók a telet szimbolizáló koporsót vagy szalmabábut elégetik, hogy rituálisan is elbúcsúzzanak az évszaktól. Samhainkor pedig tüzet gyújtanak, hogy elijesszék a holtakat és a telet. Kimondhatjuk tehát, hogy a farsang egy pókhálóktól, művértől és Sikoly-maszkoktól mentes halloween. Vagy legalábbis az volt, amíg a halloween nem tört utat magának nálunk is mint „modern, nyugati, ijesztő ünnep”. Így legalább van lehetőségünk kétszer ugyanazt ünnepelni.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.