Zenével írt utak

Fürdött a sikerben, de menekült a hasonlítgatás elől. Már pécsi színész volt, amikor a hanglemezgyár igazgatója páratlan lehetőséget kínált fel neki: töltse be az űrt, amelyet Szécsi Pál hagyott maga után. Vagyis hogy fordítson hátat a színészetnek, és legyen inkább főállású énekes. Nem lett az. Színészként zenés darabok főszerepeit kapja, önálló estjein és televíziós szórakoztató műsorokban pedig gyakran énekli a hatvanas-hetvenes évek legendás előadójának dalait.

Ennek s egy Szécsi Pálról szóló darabnak köszönhetően került szoros barátságba a legendás énekes nővérével, Szécsi Katalinnal, aki hosszú éveken át, egészen tavaly bekövetkezett, váratlan haláláig szinte testvéreként szerette Gergely Róbertet.

„Kati többször is rám akarta bízni azokat az emléktárgyakat, relikviákat, amelyeket Palika halála óta őrzött. Végül egyetlen levél került hozzám, Domján Edit levele, amelyet Katinak írt a színésznő, Palika utolsó nagy szerelme. Én úgy gondoltam, mindazt a kézzel fogható emléket, ami Palika után itt maradt, a családnak kell őriznie. Ezt meg is beszéltem Katival, s ő megértette. Én előadóművész vagyok, és a tudásom legjavával igyekszem ápolni Szécsi Pál emlékét. Azt sajnálattal érzékeltem én is, hogy Katinak és Andreának, a lányának sokszor meglehetősen viharos volt a viszonya. Hol jóban voltak, hol nem. Mi erről soha nem beszéltünk. Ha megemlítette is, nem kérdeztem vissza, nem kezdtem faggatni őt.”

Baleset volt. Gázrobbanás. S bár nem tragikus kimenetelű, lelkiekben nagyon megviselte Szécsi Katalint.

„Én is csak annyit tudok erről, amennyit tőle hallottam. Kati Kecskeméten lakott, több évvel ezelőtt költözött le Budapestről vidékre. A baleset tavaly télen történt. Kati csak a ház egy részét fűtötte, hiszen a nyugdíjából nem sokat engedhetett meg magának. Rosszul volt bekötve a gázpalack. Felrobbant. Katinak nem esett baja, de akkor már olyan állapotban volt, hogy nem nagyon tudott mozogni. Ráadásul egyedül lakott a házban, pontosabban a kutyájával élt, akit végtelenül szeretett. Mi szoros, de alkalmi kapcsolatban voltunk. Hívogattuk egymást telefonon, SMS-eztünk, találkoztunk. Ha feljött Pestre, meglátogatni Palika sírját, érte mentem a vonathoz, hoztam-vittem, de ha éppen nem tartott rá igényt, akkor nálunk töltött el fél-háromnegyed napot. Élete utolsó hetei nagyon gyorsan pörögtek le. Tavaly karácsonykor felhívtam őt, hogy szeretnénk meglátogatni a párommal, Timivel. Ne legyen egyedül – gondoltuk, az emberi szó mellett a személyes jelenlét is jólesik. Kati nem akarta, hogy lássuk őt. Arra kért bennünket, hogy már ne is keressük. Természetesen lementünk hozzá, és akkor szembesültünk azzal, hogy a csípőműtét és a gázrobbanás után egyedül, mozgásában korlátozva, teljesen magára hagyatva, egy panzióban tengeti az életét. Akkor még abban reménykedett, hogy gyorsan rendbe hozzák a leégett, lakhatatlannak minősített lakását, és visszatérhet saját életterébe. Az persze borzasztóan megrázhatta, hogy mindene odaveszett, amit addig őrzött, ápolt, a kis szentélye pillanatok alatt porrá égett. Már az is csoda volt, hogy ő és a kutyája túlélték a balesetet. A panzióban kibérelt egy szobát, szeretetotthonról hallani sem akart. A panzió vezetője aztán közölte velem: négy nap múlva megszűnik a fűtés, Kati nem maradhat tovább, gondoskodjak róla, el kell őt vinni valahova. Én ezt el is magyaráztam neki, és kértem őt, hogy ha már a testvérének tart, akkor hallgasson rám, engedje meg, hogy segítsünk rajta. Felajánlottam neki, hogy lakhat nálunk, amíg a lakása rendbe jön. Ő ezt nem fogadta el, nem akarta elhagyni Kecskemétet, ott érezte biztonságban magát. Maradt tehát a szeretetotthon, oda költözött. Onnan jött később a hír, hogy december 30-án agyhártyagyulladásban meghalt. Elaludt, és nem ébredt fel. Lánya, Andrea csak a legközelebbi hozzátartozókat hívta meg a végső búcsúztatásra. Még engem sem értesített. Nekem egy lehetőségem van tisztességesen elköszönni Katitól. Az Én édes Katinkám című dallal a műsorom legelején. Ez a dal ugyanis neki szólt Palika részéről. Én pedig azt szeretném, ha Palika emléke mindenkit arra ösztönözne, hogy ha bajban vagyunk, segítsünk egymásnak. Tegyünk meg mindent, hogy a másik gyorsan kilábalhasson a rosszból.”

Gergely Róbert édesanyja, az egykor bátor, karcos televíziós riportjairól ismert Vajek Judit szintén nagyon jó kapcsolatban volt Szécsi Katalinnal. Anya és fia ma is szoros viszonyban van egymással. Ha komoly kérdésekben döntenek, mindig kikérik a másiknak a véleményét.

„Ma például azért hívott fel az anyukám, hogy bejelentse: túl a hetvenen abbahagyja boltosmunkáját. Hogy mit szólok én ehhez? »Nagyszerű – mondtam, már rég meghozhattad volna ezt a döntést.« Ugyanakkor tudom, hogy ha egy olyan aktív ember, mint ő, abbahagy valamit, azonnal belefog valami másba. Be is jelentette, hogy társadalmi munkában segítené a színházamat, és szervezné az előadásainkat. Mire én: »Remek ötlet, jobban fogsz keresni.« Butikja volt, ruhákat árult, most otthonról segítheti a munkámat. Neki az a fontos, hogy ne üljön tétlenül.”

Simon, Gergely Róbert fia, húszéves múlt. Zeneiskolába jár, külföldön szeretne továbbtanulni. Zongorázni, hegedülni, gitározni már megtanult. Most az egyik legbonyolultabb hangszerrel, a dobbal küzd.

„Elszánt, kitartó ember, mint én, nem adja fel a célját. Zenélni akar, abban találja meg az örömét. Tehetséges fiú, de nem olyan vérmérsékletű, mint én. Szolid, befelé forduló srác. Annak ellenére, hogy a dob hangos, harsány hangszer, nem is lehet vele halkan játszani. Simon énekelni is szokott. Jó hangja van, hallom, amikor otthon önfeledten énekel magának. De most a dobot üti-veri. Tavaly nyáron fellépett velem egy telt házas koncerten. Mentünk le Hévízre, s azt kérdezte: »Papa, szerinted hányan lesznek? – Mire én: – Hány ember előtt doboltál már, Simon? – Ötven, hatvan. – Hát, fiam, itt egy kicsit többen lesznek« – mondtam. Meg is telt dugig a sportcsarnok. Titokban elhívtam a barátait, hogy neki is legyenek nézői, ne csak nekem. Megszerveztem, hogy az első sorban üljenek. Nagyon boldog volt Simon, amikor meglátta őket.”

Máriaremetéről Érdre költözött nemrég a család. Tiszta levegő, szép kert, közel a természet? – puhatolózom. De azonnal kiderül, hogy egészen más oka volt a költözésnek.

„A hitel. Éreztem, hogy ez soha nem fog véget érni. Egyszerűen nem engedhetem meg magamnak, hogy egy banki hitelt az életem végéig, megrokkanásig fizessek. Döntenem kellett. Mivel sem gyapotföldek, sem aranybányák nincsenek mögöttem, megbeszéltem a családdal, hogy eladom a lakást, kifizetem a hitelt, és keresünk egy másik életteret. Három hét alatt meg is történt minden, ami óriási szerencse. De még nem tudom, hogyan érzem magam Érden, mert a négy évszakot még nem éltem meg ott. Egyébként szép kertünk lesz, ezt már elhatároztuk.”

Egy nyári éj mosolya. Ez a címe az utóbbi évek egyik legnagyobb Broadway-sikerének, amely Ingmar Bergman filmje és Stephen Sondheim zenéje nyomán született. Gergely Róbert egy ünnepelt színésznő régi-új kedvesét, a tizenegy hónapi házasság után még mindig ártatlan felesége oldalán gyötrődő Fredrik Egermant formálja meg finom humorral, nem kis öniróniával, és a darab legnehezebb dalát is remekül megszólaltatva.

„Korábban vígjátékokban, egészen más fajsúlyú darabokban játszottam a Centrál Színházban. Az Egy nyári éj mosolya a musicalirodalom egyik legigényesebb muzsikája. Hatalmas kihívás a színésznek. Egészen más elénekelni egy slágert a West Side Storyban, mint fogyaszthatóvá tenni egy nem slágert Sondheimnél, méghozzá úgy, hogy abban benne legyen a darab lelke. A sorsom furcsamód össze is kacsint a darabbeli ügyvéd úréval, hiszen ő is a nála fiatalabb hölgyeket részesíti előnyben. Így akarja megóvni a fiatalságát. Abban tetszeleg, hogy ő még nem öregszik. Timi, az én párom is jóval fiatalabb nálam. Amikor elolvastam a darabot, és láttam, mire kértek fel, rögtön azt mondtam: ez én vagyok! Gyakorlatilag önmagamat játszom svéd környezetben, bár az ügyvéd nem annyira temperamentumos, nem annyira erőteljes, mint én. Ezzel meg is kellett küzdenem, hogy kicsit visszafogjam magam. A dalok sem könnyűek, de annál nagyobb az élmény, hogy sikerült megbirkóznom velük. Nemrég még New Yorkban, a Times Square-en néztem a plakátot, hogy milyen előadásra mehetnék el a Broadwayn. Akkor még nem is sejtettem, hogy ugyanebben a darabban, ugyanebben a rendezésben, ugyanebben a díszletben én is játszani fogok. Azt a szerepet, amelyet nálunk Nagy-Kálózy Eszter alakít, a Broadwayn Catherine Zeta-Jones kapta. Mondhatom: egészen kiváló munkát végzett. Értékes, elegáns előadás szereplője. A kocsiban mindig az eredeti zenét hallgatom, amikor a mi előadásunkra megyek. Bemelegítésképp a kinti színészekkel együtt éneklem a dalokat.”

Törőcsik Mari az Egy nyári éj mosolyában játszik Gergely Róberttel.

„Én most agyondicsérem őt, de megérdemli. Nagyon tehetséges, és gyönyörűen énekel. Örülök, hogy egy színpadon lehetek vele. Olyan úr, és olyan kedves… nagyon közel érzem magamhoz.”