Vajka szép jövő előtt áll

Vajka nevét hallva három dolog szokott az eszembe jutni. Először természetesen az a tény, hogy a Duna elterelése után az Öreg-Duna és a bősi felvízcsatorna által bezárt szigetre került, amelyet Kis-Csallóköznek is szoktak nevezni. Másodszor a gazdag történelmi múlt, amely a vajkai nemesi szék révén ismert. Harmadszor pedig az, hogy a község csaknem csődbe jutott. Az ezredforduló másfél millió koronás adóssága közel hétmilliósra duzzadt a kamatokkal, és előnyösnek nem nevezhető bérletek, ajándékozások révén az önkormányzat szinte minden bevételi forrásától elesett. A választási időszak a végéhez közeledik, meglátogattuk hát Álló Donát mérnököt, hogy számoljon be az eredményekről.

Lépésről lépésre

„2007-ben lettem polgármester, és 2010-ben szabadultunk fel. Három végrehajtás volt a faluval szemben. Abban az időben egyedüli községként pertörléssel közel hárommilliót elengedtek nekünk, így szerencsére el tudtuk kerülni a kényszergazdálkodást. Csak a végrehajtási költség négyszázezer koronát tett ki, amelyet egy hónap alatt elő kellett teremtenünk. 2010 volt az első év, amikor végre tudtunk pályázni, és abban az évben már nyertünk is egy 80 ezer eurós pályázatot, amelyet járdafelújításra, útjavításra, a községháza és a ravatalozó részleges rekonstrukciójára, óvodai játszótér kialakítására költöttünk. Sajnos, nem tudtunk átfogó projektet készíteni, csak toldoztunk-foldoztunk. Először azokat a tennivalókat kellett elvégezni, ahol leginkább szorított a cipő. 2010 után, amikor végre tudtunk pályázni, beütött a válság. Egyre kevesebb pénz jutott az önkormányzatoknak, és ezt a községi vagyon rendezetlensége súlyosbította. Például az utak, közterületek nem voltak a község tulajdonában. 2010 és 2012 között lényegében ezeknek az ügyeknek az intézésével foglalkoztam. A polgárok természetesnek vették, hogy az út a miénk, hisz rajta járunk. A futballpálya területének tulajdonjogi viszonyait is vissza kellett kerestetni, csak aztán tudtuk elkezdeni a felvásárlást, amely részben már megvalósult. 2013-ra sikerült végre a község vagyoni helyzetét úgy rendezni, hogy közel egymillió eurót vettünk be a községi vagyonba. Ezt természetesen még mindig nem látták a polgárok. Lényegében 2012-től kezdődött el az építő jellegű munka. Azóta tudunk fejlesztésben gondolkodni. Most már szemmel láthatók az eredmények, és ez a tendencia folytatódhat. Ha minden így marad, s a jövőben is rátermett polgármestere és lelkiismeretes képviselő-testülete lesz a községnek, ez a falu szép jövő előtt áll.”

Tervek ideje

A nehéz időszak ellenére – mondja Álló Donát – a lakosok szinte semmit sem érzékeltek a kritikus helyzetből. Nem emelték az adókat, megtartották az óvodát (annak ellenére, hogy a végrehajtó felszámolhatta volna), ugyanúgy működött a kisbusz, sőt újat szereztek a megyétől. A megoldás az volt, hogy a polgármester például lemondott fizetése 30 százalékáról, és az alkalmazottak is 20-25 százalékkal kevesebbet kerestek. Ez négy évig tartott. Mindennap nézték a község számláját, és havonta több mint 3300 euró ment a részletek törlesztésére.

Most már elmondható, hogy a költségvetésükben van némi tartalék is, amelyet fejlesztésre tudnak fordítani. Idén érték el azt a szintet, hogy százezer eurónál többet költhetnek a községre. „Felújítjuk a köztereket, lecseréljük a közvilágítást – ami komoly befektetés, de pár éven belül megtérül –, készítünk egy nyilvános játszóteret, lassan befejeződik a járdák felújítása az egész faluban, új közlekedési táblákat és sebességmérőket helyeztünk el a polgárok biztonsága végett, s a belső felújítás után új bútorokat is kap a községháza. Idén a környezetvédelmi alapnál pályázunk a teljes felújításra is (tetőcsere, homlokzat, fűtés stb.). Az óvodában nekifogtunk a konyha rekonstrukciójának, új fűtésrendszert állítottunk be új kazánnal, hőszigeteltük az egész épületet, ajtókat-ablakokat cseréltünk. Ott is szeretnénk a padlózatot kicserélni, előreláthatóan a jövő év elején fogjuk.” Jegyezzük meg, hogy a vajkai gyerekek vagy a doborgazi, vagy a bősi iskolába járnak – előbbit a bezárás réme fenyegeti.

Beköltözők, jövevények

A sziget csöndje, természeti környezete természetesen vonzza a beköltözőket. „Ha megkérdezik, hány lakosa van Vajkának – mondja a polgármester –, azt szoktam felelni, hogy a bejelentett lakosok száma 460 körüli, van vagy 200 bejelentetlen, aki ugyanúgy használja az infrastruktúrát, mint az adófizető polgárok, és ha megtelnek a nyaralók, akkor ezer fölötti a létszám. Sokan bírálják a tó körüli üdülőövezetet. Sokáig áldatlan állapotok uralkodtak benne, hiszen egy-egy hétvégén tízezer ember is odazúdult, s otthagyta a maga szemetét. Napjainkban ez már zárt, luxus-üdülőövezet, s aki ide jön, az fizet, ráadásul anyagilag előnyös a falu számára.

Természetesen nem csak sikerek voltak az elmúlt pár évben. Két esztendeje egy beruházó idősotthont szeretett volna építeni Vajkán, de ezt a képviselők egy része megtorpedózta. A létesítmény harminc munkahelyet biztosított volna a községnek, természetesen adóbevételt, és a heti egy alkalommal rendelő orvos helyett a helyiek is állandó orvosi ellátáshoz jutottak volna. A nyolcmillió eurós beruházás így elmaradt, ráadásul marad az egészségügy megoldatlan problémája. Az emberek többsége továbbra is Somorjára jár szakrendelésre, sürgős esetekben pedig vagy Pozsonyból, vagy Dunaszerdahelyről jön mentő. Az elmaradt beruházással, sajnos, kútba esett egy lakótömb megépülése is, ahol fiatalok jutottak volna lakáshoz. „Mintegy hatszázezer eurótól estünk el – mondja a polgármester –, ezenkívül az orvosi ellátástól, munkahelyektől és attól, hogy helyben tartsuk a fiataljainkat. Csupán személyi érdekek miatt.”

Jövőre új komp indul

Vajka helyzete azért sem rózsás, mert mint köztudott, Somorja felé – ahová azelőtt ezer szállal kötődött – csak komppal lehet közlekedni. Ma már szerencsére a vajkaiak előnyt élveznek a kompon, így nem kell sorakozniuk az alkalmi kirándulók között. A helyieknek tetszik az új rendszer, az idegeneknek kevésbé.

„Gyökeres változás állt be a kormányszervek magatartásában – mondja Álló Donát. – 2012-ben volt húszéves a vízerőmű. Újságíróknak is elmondtam, milyen helyzetbe kerültünk, hogy kisajátították a földjeinket, ígértek fűt-fát, de ez a három falu az égvilágon semmilyen kompenzációt nem kapott. Akkor nevezték ki az új kormánybiztost, Ladislav Lazart. Napok alatt felvette velem a kapcsolatot. Onnantól kezdve amiben lehet, segít. Megegyeztünk vele, hogy új kompot vesznek nekünk, amely 2015 januárjától közlekedik. Kapacitása legalább 18 személyautó lesz a mostani 12-vel szemben. Ráadásul ködben, szélben, minden körülmények közt üzemelni fog. A kisbusz tekintetében is megállapodtunk (Somorjáról jár a szigetre), hiszen ennek az üzemeltetése is húsz éve minket terhel. Ezt a terhet remélhetően szintén átveszi a vízkezelő.

Kis-szigeti halásznap

A szokásos közösségi rendezvények közt első helyen áll a Szent István-nap, amelyet 11. alkalommal tartanak meg. Július 26-án újdonsággal bővült a rendezvények sora, ekkor rendezték meg az első kis-szigeti halásznapot, és egyértelműen sikere volt. A gazdag programban volt halászléfőző verseny, Nagy Iván néprajzkutató a csallóközi halászatról tartott előadást, volt könyvbemutató és nótacsokor, slágerturmix, többek közt fellépett a Pósfa zenekar, de a legértékesebb talán a helyi óvodások fellépése volt, akiknek a halászathoz kötődő alkotásaiból kiállítást is láthatott a közönség. Amely az éjszakába nyúló utcabállal ünnepelt.

„A következő négy évben, azzal, hogy új uniós költségvetés lesz, s a kormány részéről is megvan a hajlandóság, hogy kárpótoljon bennünket az erőmű miatt, pályázataink előnyt fognak élvezni. Vajka nagy jövő előtt áll – foglalja össze dióhéjban Álló Donát a közeljövőt. – Ez már most is kezd érzékelhetővé válni.” Remélhetően így lesz, és a sokat próbált Vajka következő éveire nem a gondok fognak rátelepedni. Álló Donát mindenesetre az önkormányzati választáson nem akar ígérgetni, csak annyit mond: fejleszteni és gyarapodni fognak folyamatosan. S talán a jóisten mégiscsak szereti a vajkaiakat, mert bár a minapi hatalmas vihar gyökerestül kidöntött egy szomorúfűz matuzsálemet a templom előtt, az szerencsére megkímélte Lipcsey György alkotását, a Szent István-emlékművet.