Tojásparadicsom

v

Nemrég Romániában, pontosabban Bukovina szívében jártam az újvári pázmányosok által, így jutottam el a világ ha nem is legnagyobb, de egyik legfontosabb tojásmúzeumába Vamában, a Moldova és a Moldoviţa folyók találkozásánál fekvő községben. Több mint 7000 darabot tudhat magáénak ezeknek a népművészeti alkotásoknak az itteni változatos és gazdag gyűjteménye.

Nemcsak különféle technikával (festett, karcolt, batikolt, patkolt, fúrt, viaszozott, gyönggyel kirakott), hanem különféle anyagból (tojás, fa, porcelán, kerámia, kő, gránit, üveg) készített egyedi hímes tojásokat is megcsodálhatunk. A múzeumban találhatók Európában ritkábban előforduló, távolabbi tájak kultúráját reprezentáló, például izraeli, kínai, indonéziai, indiai, pakisztáni darabok is. A különböző nagyságú tojásokat 5 kontinens 82 országából gyűjtötték össze.

A gyűjtemény tulajdonosa a nemzetközileg ismert művész, Letitia Orsivschi, aki az elmúlt húsz év alatt kiállításokon szedegette össze ezeket a művészi alkotásokat. Több mint hatvan vitrinben a világ és Bukovina tojásait tekinthetjük meg. A hagyományos tyúk-, kacsa-, liba-, fácán-, pulyka-, strucctojás mellett kevésbé ismertek: emu-, nandu-, teknős-, flamingó-, gekkó-, tinamu-, fogoly-, fecske- és krokodiltojások is találhatók.

A nemzetközi kollekcióban helyet kaptak fújt tojások Csehországból, karcoltak Németországból, hagyományos szalmadíszítésűek Szlovéniából, angliai tojás alakú porcelán és velencei maszk alakúak. A görögök vallási motívumokat alkalmaznak tojásra vagy porcelánra, az oroszok pedig egyenesen ikonokat festenek fatojásokra. A zománcozás technikája Kasmír pakisztáni részére jellemző, az elefántot imádó képek Indiára. A Baliról származó maszkok a gonosz szellemek legyőzését jelképezik, a vietnami teknőctojásokat japán művészek pingálták ki.

Bukovina ismert motívumú, hagyományos tojásai között nem ritkák az 50-100 évesek, amelyek családi ereklyének számítanak. Ük-ükanyáktól örökölt egyedi, nagyon régi minták és motívumok láthatók rajtuk. Kizárólag zöldség- és növényi alapú színezékkel festették őket, s a mai napig fényesen csillognak az idelátogatók előtt.

Peternai Zsuzsanna

A teljes írás a nyomtatott Vasárnapban jelent meg!

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?