Élelmiszerboltba mindennapi betevőnkért megyünk, hogy ott finom, tápláló élelmiszereket vásároljunk. Ki ne érezte volna még a bőség zavarát a szupermarketek kínálatát látva, holott csak tíz kifliért futott be a boltba?
Hogyan tájékozódjunk jól a labirintusként emelkedő polcok között? Mi alapján válasszunk az élelmiszerek közül? Számít egyáltalán, hogy mi kerül a bevásárlókosarunkba? Bár vásárlási szokásaink legalább annyira egyéniek, mint a legjobb gulyásleves receptje, néhány általános tudnivaló mindenkinek jól jöhet, ha legközelebb el kell futni azért a bizonyos tíz kifliért a boltba.
Plüssmackó és tíz deka párizsi
Rohanó mindennapjaink, tömbházlakásokban vagy gyepes udvarú családi házakban zajló modern életünk zarándokhelyévé vált az élelmiszerbolt. Boltba járunk, nemcsak hetente, de akár napjában többször is. Az élelmiszerbolt mára táplálkozási környezetünk meghatározó szereplője, étkezésünk feletti döntéseink kulcsfontosságú színtere. Ha jobban belegondolunk, az, hogy mit eszünk, a korábban beszerzett élelmiszereinken múlik. Nem kisebb a tét, amikor élelmiszert veszünk, mint az egészségünk.
A mi érdekünk az, hogy jót jó áron vegyünk, a boltok érdeke, hogy minél többet vásároljunk. Egyik félnek sem róható fel saját érdeke, egyszerűen a rendszer így működik. Látva a tömött kosarakat, az élelmiszer-pazarlás évről évre növekvő mértékét, be kell látnunk, hogy a boltoknak jobban megy az érdekérvényesítés.
Olyan jól érezzük magunkat a szépen elrendezett sorok között, ahol a plüssmackótól az ütvefúrón át a golyóstollig mindent megtalálunk, miközben a tíz kiflinket szeretnénk megvásárolni, hogy magunk sem tudjuk, időközben mivel töltjük meg a hatalmas kocsit.
Áru, amire nincs szükségünk
Egy kliensem mesélte, ő úgy jár élelmiszerboltba, hogy míg a férje pakolja az újonnan felfedezett vagy épp akciós árut a kocsiba, addig ő észrevétlenül rakosgatja vissza ezeket az eredetileg nem tervezett szerzeményeket a polcokra. Mire a pénztárhoz érnek, férjének fel sem tűnik a változás. Ez az impulzusvásárlás lényege. Hirtelen vonzóvá tesz egy olyan árut, amire egyáltalán nincs szükségünk, különböző trükkökkel meggyőz minket arról, boldogabbak, elégedettebbek leszünk, ha megvásároljuk. Az örömérzet a kosárba helyezéssel el is illan, készen állunk egy újabb örömlöketre: egy újabb vásárlásra. Míg az impulzusvásárlást minden más terméknél jó esetben csak az egyre zsúfoltabb életterünk és a pénztárcánk bánja, addig az esztelenül, hirtelen felindulásból vásárolt élelmiszereink sokba kerülhetnek testünknek és bolygónknak egyaránt. Ha meglátunk egy ínycsiklandó ételt, agyunk továbbítja az információt a nyálreflexközpontba, és már érezzük is, hogy összecsordul a nyál a szánkban, sőt még a gyomrunk is termel egy kis gyomorsavat ennek örömére, testünk felkészül a meglátott étel érkezésére. Nagyon hasznos működési módja ez testünknek, ha a nagymama főzelékéről van szó, de könnyen hozhat zavarba, ha a tíz kiflink-ért tartó utunk a frissen sült fánkos pult mellett vezet.
Igazi kihívás csak azt megvenni az élelmiszerboltban, amire valóban szükségünk van, ám sokat javít az esélyeinken, ha kipihenten és jóllakottan megyünk vásárolni, előre megírt listával és saját kosárral. Így pont azt és annyit fogunk vásárolni, amit mi akarunk, és nem amit és amennyit a bolt akar nekünk eladni.
Nem minden arany, ami fénylik
Vásárlási dilemmáink itt korántsem érnek végett. Hiába szerepel a gondosan megírt bevásárlólistán például a tíz kifli mellett még a joghurt, tészta és szalámi, ha egy-egyélelmiszerből egy egész pultnyi van. Mégis melyiket válasszuk?
Napi döntéseink nagy részét az automatikus, intuitív agyunk vezérli. Így automatikusan azt fogjuk választani, ami ismerős, szimpatikus, bizalmat gerjeszt. Pont ezt a célt szolgálják a reklámok, hogy mire a boltba érünk, már ismerősként tekintsen ránk vissza a pultról a termék, és a sok konkurens közül épp a reklámban szereplőt válasszuk. A választást azonban egészségünk záloga, vagyis ételeink felett nem túl bölcs dolog a reklámokra bízni. Hasznosak lehetnek abban például, hogy értesüljünk az újdonságokról, de a döntést jobb, ha mi hozzuk meg arról, melyik konkrét élelmiszert vegyük meg.
Logikus döntés, vegyük az olcsóbbat. De vajon ugyanaz kerül kevesebbe? Ha meg akarjuk előzni az olcsó húsnak híg a leve hibáját, akkor nem marad más, egyenként kézbe kell venni a kínálatot, és megtudni többet a termékről, mint a neve és az ára.
Az első benyomás egy termékről a csomagolás színéből, anyagából, méretéből, a rajta szereplő képekből, szlogenekből, grafikákból, használt betűtípusból fog összeállni az agyunkban. Élelmiszer-vásárlásnál a szerelem első látásra ritkán sül el jól, hagyatkozzunk inkább a tényekre, mint az összetétel, származási hely és tápértékadatok. Ha élelmiszer-vásárlásról van szó, nem kell a szükségesnél jobban bonyolítani a dolgokat, legyünk tisztában azzal, hogy mi van benne, honnét van, és mit ad a testünknek.
Ahol a csoda történik: a konyhánk
Tartsuk észben, étkezésünket élelmiszer-vásárláskor alapozzuk meg. A valaha volt legátfogóbb, leghosszabb ideig zajló táplálkozástudományi kutatás nem más, mint a tradicionális konyha. Minél régebbi egy konyha, annál jobb. A hagyományos ételeket hosszú évek tapasztalatai alapján, nagy gonddal állították össze, amelyekkel egyetlen szupermarket sem képes felvenni a versenyt, ha az ízletes és kiegyensúlyozott táplálkozásról van szó. Törekedjünk arra, hogy magas minőségű alapanyagokat vásároljunk, amelyekből aztán saját szájízünk szerint finom, tápláló ételeket készíthetünk a konyhánkban. A folytatásban szó lesz arról, hogyan ismerjük fel a minőségi alapanyagokat, jobb-e a biotermék, vagy csak drágább, és egészségesebb-e a hazai? Ha van kérdése a témában vagy kérése, mely alapanyagokkal foglalkozzak részletesebben, írja meg üzenetben: etkezes@vasarnap.sk
A szerző étkezési tanácsadó, okleveles TÉNÉ szakértő, hormonális egyensúly tanácsadó
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.