Sziasztok!
Sziasztok! Most, hogy hűvösebb napok köszöntöttek ránk, s már nem esik olyan jól a kinti móka, mint amíg a napocska meleg sugaraival cirógatott bennünket, viszont a futkározás, biciklizés, görkorizás helyett is igénylem a mozgást, bent tornáztatom meg az egész napi ülésben elgémberedett végtagjaimat. Rögtön jobban megy a leckeírás és -tanulás, az agytréning, ha előtte kifárasztom izmaimat, és nyitott ablak mellett teleszívom a tüdőm friss levegővel. Mindjárt jobb a kedvem is, Sanyi bácsinak, a tornatanárunknak igaza lehet abban, hogy bármilyen testmozgás boldogsághormont szabadít fel a szervezetben. Na de sok gyerek honnan tapasztalná ezt meg? Nálatok is annyian felmentetik magukat tornából, csak mert nem szeretik, nem akaródzik nekik mozogni? Remélem, a ti osztálytokban jobb a helyzet. Legyetek jók! Sportoljatok, mert szórakoztató és egészséges is!
Huncutka
Írjátok meg Huncutkának!
Károly Amy Tik-tak, szól az óra… című versének óráiból kimaradtak a magánhangzók. A kis napocska jelzi a helyüket. Milyen órákról van szó a sorokban?
Legjobb nagyi
62.
Az én nagymamámnak a neve Szabó Anna, és Felsőszeliben él. Az én nagyim azért a legjobb, mert szegény beteg, de ha elmegyünk hozzá, szinte ragyog a szeme, amikor meglát. És azért is, mert kedves, mindenben segít, gondoskodó és figyelmes, biztat, és szép meséket mesél. Kívánok mindenkinek ilyen rendes, jó nagyit!
Szabó Réka, 11 éves, Komárom
63.
Az én egyik nagymamám Püspökin, a másik Dercsikán lakik. Mindkettőt Erzsébetnek hívják. Nagyon szeretem őket. Az egyik mamával egy faluban lakunk, ezért mindennap látom. Ha lehet, a püspöki mamámat is meglátogatom. Mindig kapok tőle valamit. Ők a nagymamák.
Labanc Sára, 1. osztályos tanuló, Dercsika
64.
Az én nagyim, Balla Etelka 63 éves. 2 leánya és 2 leányunokája van. A mi nagyink a legjobb a világon, mert nagyon szeret minket, és mi is őt. Mivel szakácsnő volt, szeret sütni-főzni, amit megóhajtunk, ő azonnal teljesíti. Azt kívánjuk neki, hogy még nagyon soká éljen köztünk szeretetben.
Illés Ivett és Kosík Lilla
65.
Az én nagyszüleimet Bartalos Zoltánnak és Máriának hívják, a csallóközi Alistál lakosai. Számomra az én nagypapám és a nagymamám a világ legeslegjobb nagyszülei. Minden tekintetben felnézek rájuk. Elsősorban emberségük, családszeretetük és dolgosságuk miatt ők a példaképeim. Nagypapám hosszú ideig az alistáli alapiskola fűtője, karbantartója volt, nagymamám pedig az iskola pedellusaként dolgozott. Nemcsak a gyerekek szeretetét, hanem a tanító nénik és tanító bácsik tiszteletét is kivívták.
Surányi Patrik, Alistál
66.
Számunkra a mi nagyikánk, Havlík Ilona ezért a legjobb: elképesztő nagy ereje van élni, az arcán mosoly. Azt mondogatja nekünk: „Dolgozzatok, szeressétek az embereket, így szeretve lesztek ti is, és csak így érdemes élni.” Az ajtó fölött, ahogy belépünk a házába, egy szögre akasztott táblán ez áll: „Az én házam kicsi, nem kastély, de mindig van benne elég hely a barátoknak s a szeretetnek, és ez a legfontosabb.” A mamu (mi, unokák így hívjuk) 72 éves volt márciusban. Mondja: „Gyönyörű ez az élet, amíg köztetek lehetek.” Templomba járó, jószívű, jókedvű.
Unokái: Bandi, Peti, Viktor, Tomcsi és Tibike
67.
Az én nagyim neve Bogdány Mária, ő a világ legjobb nagyija. Négy unokával büszkélkedhet. Szeme csillogó barna, haja pedig koromfekete. Mindig segítőkész. Nagyon szereti az egész családot, erre a vasárnapi húslevese utal. Szeret velünk játszani. Mindig megcsinálja, amit kérünk. Viszont nagyon sokat idegeskedik... De mi nagyon szeretjük...
Unokája: Dudás Olga
További részletek a Vasárnap aktuális számában!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.