Óvodába nehezebb bejutni, mint egyetemre

Teltek a városi magyar óvodák

Sok helyen már csak az iskolába való beíratás előtti évben veszik fel a gyermekeket, a kisebbeket csak akkor, ha jut hely. Ezt nemcsak azokat az édesanyákat érinti érzékenyen, akik szeretnének visszamenni munkába, hanem sok településen azokat is, akik ragaszkodnak az anyanyelvi neveléshez. Főleg a városi magyar óvodákban kevés a férőhely – nem mintha olyan sok volna a gyermek: egyszerűen csak annyira kicsik. Mivel félő, hogy az, akit oda nem vesznek fel, a szlovák óvoda után szlovák iskolába is megy majd, mindenhol próbálnak valamilyen megoldást keresni. Ezzel a gonddal kellett az elmúlt napokban megküzdenie a szenci Szenczi Molnár Albert Óvoda vezetőségének is, mert az intézménybe 15 helyre 25 gyermeket írattak be. Németh Katalin igazgatónőtől megtudtuk: jelenleg 51-en látogatják az intézményt, három csoportba osztották őket. „Két és fél éves kortól veszünk fel szobatiszta gyermekeket, ők a kiscsoportosok 3 és fél éves korukig. A középső csoportba 4–5 évesek járnak, a nagycsoportba pedig azok, akik a következő évben iskolába mennek. Olyanokat is beíratnak, akik biztosan szlovák iskolába mennek, de az egyik szülőjük magyar, vagy a nagyszüleik azok. Közülük most egyet-kettőt nem tudunk felvenni, de a leendő magyar iskolások szüleinek nem mondhatunk nemet. Úgy kell alkalmazkodnunk a helyzethez, hogy az előírásoknak is megfeleljünk, és azért egy gyermek se kényszerüljön szlovák óvodába járni, mert mi visszautasítjuk” – mondta az igazgatónő.

Falusi óvodából városi iskolába?

Hasonló engedékenységre azonban csak ott van mód, ahol az épület befogadóképessége és az önkormányzat megengedi, mert az óvodák üzemeltetése szigorú feltételekhez kötött. Egyáltalán nem mindegy, milyen korú gyermekből hány van egy osztályban, hány négyzetméter hely, mennyi mosdó és WC jut egy főre – s persze az sem mellékes, hány pedagógust tud alkalmazni a fenntartó. Külön problémát okozhatnak a más településről beíratottak, akik iskolába esetleg már nem abba a faluba fognak járni, ahová óvodába jártak. Ilyen esetben sok önkormányzat becsületbeli nyilatkozatot írat alá a szülőkkel, hogy a helyi iskolát választják majd. Ez ugyan ténylegesen semmire sem kötelezi őket, de legalább arra készteti, hogy foglalkozzanak a dologgal, s átgondolják, mennyire bíznak meg a helyi oktatási-nevelési intézmények színvonalában. Az óvodai beíratásokat február közepétől március közepéig tartják, de ha van hely, évközben is felvehetnek gyermekeket. A szülőknek egy jelentkezőlapot kell kitölteniük, és mellékelik a körzeti gyermekorvostól a gyermek egészségi állapotáról kapott igazolást. Ha speciális ellátást igénylőről van szó, szakorvosi igazolás is szükséges. Ha valaki iskolaköteles, de pszichológus javaslatára halasztást kapott, az erre vonatkozó igazolást április 15-éig kell az óvoda igazgatónőjének átadni. 

Két éven túl, ha szobatiszta

A felvétel feltételeit minden fenntartó maga szabhatja meg. A törvény szerint mindenki, amelyik elmúlt kétéves, szobatiszta, tud egyedül enni-inni, és képes megértetni magát, felvehető óvodába. Magáról a felvételről az intézmény igazgatója dönt. A törvény szerint előnyben kell részesítenie azokat, akik a következő szeptemberben iskolába mennek, vagyis betöltötték 5. életévüket, akik iskolakötelesek, de halasztanak, és akiknek mindkét szülője dolgozik. Az iskola előtti utolsó év ugyan már nem kötelező, de ajánlott. Sok óvodában lehetséges az adaptációs óvodalátogatás, azaz a szoktatás is – ez azt jelenti, hogy a gyermeket naponta legfeljebb négy órára beviszi a szülő. Az ilyen szoktatás legfeljebb három hónapig, sérült gyermek esetében egy évig tarthat, és az óvoda igazgatója engedélyezi. Egy óvodai osztályba legfeljebb két, speciális ellátást igénylő vehető fel – ez lehet mentálisan sérült, testi fogyatékos, érzékszervi károsodást szenvedett, autista, kommunikációs vagy viselkedési zavarokkal küszködő gyermek. Az engedélyezett létszám minden ilyen gyermek után kettővel csökken. Az önkormányzatok által működtetett óvodákban a szülők költségvetési hozzájárulást is fizetnek. A kötelező hozzájárulás összegéről a helyi önkormányzat dönt, legfeljebb a létminimum 7,5 százaléka lehet. Ezen kívül a kosztpénzt is a szülők fizetik, és általában hozzájárulnak a szappan, toalettpapír, papír zsebkendők vásárlásához. Az iskolába íratás előtti évben nem kell fizetni a kötelező költségvetési hozzájárulást, és a szociális segélyből élő szülők is mentesülnek ez alól a kötelezettség alól. Nem kell a havi hozzájárulást befizetni arra a gyermekre, aki egymást követő harminc napon át hiányzott az óvodából.

Az engedélyezett létszám

Az osztályba való besoroláskor az életkort és képességeket veszik figyelembe. Ahol csak két osztály működik, ott általában, azokat különítik el, akik a következő évben iskolába mennek. Külön osztályok nyithatók a speciális ellátást igénylő gyermekeknek is, de a hátrányos szociális helyzetűek elkülönítését a törvény kifejezetten tiltja! A háromévesnél fiatalabbakból egy osztályban legalább öt és legfeljebb tíz lehet. A vegyes korcsoportú osztályban a háromévesnél fiatalabb vagy egészségkárosodott gyermek az összlétszám szempontjából kettőnek számít. A vonatkozó rendelet pontosan megszabja azt is, melyik korcsoportban hány gyermek járhat egy osztályba, de ezt ma szinte sehol sem tartják meg. Indokolt esetben, a fenntartó és az állami tanfelügyelet engedélyével osztályonként legfeljebb hárommal léphető túl a megengedett gyermeklétszám. Talán nincs is olyan óvoda, ahol ne volnának 25-en vagy még ennél is többen egy csoportban, és ahol ne vezetnének várakozólistát. Amikor a pedagógusok elhagyják a gyermekekkel az óvoda területét, pl. sétálni mennek, egy óvónő felügyelete alatt nem lehet több, mint 21 4–5 éves vagy 22 5–6 éves óvodás. A háromévesnél fiatalabbakra vagy speciális ellátást igénylőkre mindig legalább két óvodai alkalmazott vigyáz.

Kirándulni busszal, vonattal

Manapság, amikor sokan nem mernek a munkából otthon maradni beteg gyermekükkel, különösen fontos hangsúlyozni, hogy az óvónő megtagadhatja a gyermek átvételét, ha úgy látja, hogy annak egészségi állapota nem megfelelő. Ha valaki az óvodában betegszik meg, a pedagógus elkülöníti a többiektől, és haladéktalanul értesíti a szülőt. Az óvodából nem csak a szülő viheti haza a gyermeket, hanem az is, akit erre írásban felhatalmaz – pl. tízévesnél idősebb testvér vagy más, a pedagógusok által is ismert rokon, barát stb. Az utóbbi években egyre gyakrabban viszik az óvodásokat is állatkertbe, színházba. A kirándulás legfeljebb egynapos lehet, és mindig ügyelni kell arra, hogy a gyermekek meleg ebédet kapjanak. Sok óvodában azért nem szerveznek ilyesmit, mert azt gondolják, túl drága lenne autóbuszt rendelni; de az előírások szerint az óvodásokkal is lehet tömegközlekedési eszközökön utazni. Tény, hogy ez nem könnyű az óvónők számára, de mindig akad egy-két készséges szülő, aki elkíséri őket, és segít szemmel tartani a kicsiket. Az sem mellékes, hogy közben látja, milyen nehéz munkát végeznek ezek a pedagógusok, akik nemcsak felügyelnek, hanem valóban nevelnek, oktatnak is, türelemmel, szeretettel.

Hány gyermek lehet egy osztályban?

3–4 éves     20

4–5 éves     21    

5–6 éves     22

3–6 éves     21