Öregség – betegség?

Mai modern társadalmunk egyik jellemzője, hogy kevés gyermek születik, és így a lakosság egyre idősödik.

Az öregedés egész életen keresztül, folyamatosan megy végbe, de igen különböző ütemben. Vannak emberek, akik gyorsan öregszenek, mások pedig még idősebb korukban is fiatalosak maradnak. Sajnos, egyeseknél hamarabb, másoknál később, de mindenkinél bekövetkezik a testi és szellemi leépülés. Vannak, akiknél alig észrevehetőek a panaszok, másoknál viszont olyan súlyosak, hogy elkerülhetetlenné teszik az állandó felügyeletet.

INTELLEKTUÁLIS
HANYATLÁS
(Demencia)
A szakirodalom szerint a súlyos szellemi leépülés nem érint minden idős embert: a 65 év felettieknek kb. az 5%-át, és a 85 év felettieknek is mindöszsze 20%-át. De különböző méretben minden idős ember viselkedésén tapasztalható ez a betegség. Gyakran hallom is a hozzátartozóktól: „Régen nem volt ilyen! Azelőtt sohasem csinált ilyesmit!”
Kezdetben csak apróbb eltéréseket tapasztal az idős beteg: képtelen hosszabb ideig odafigyelni arra, amit csinál, csökken a felfogóképessége, feledékennyé válik. A tünetek kezdetben csak akkor jelentkeznek, ha nagyobb szellemi vagy fizikai megterhelésnek van kitéve. A betegség előrehaladtával a memóriazavarok súlyosabbá válnak, a beteg sokszor nem tudja kifejezni magát, mivel nem jutnak eszébe bizonyos szavak. Az olyan alapvető tevékenységek, mint az öltözködés, főzés, a pénz kezelése stb. is egyre több erőfeszítést igényelnek. Ez akár odáig fajulhat, hogy a beteg képtelen tájékozódni ismeretlen környezetben, nem ismeri fel a körülötte levő embereket, beleértve a rokonokat, családtagokat is. Az sem ritka, hogy a saját lakásában is képtelen tájékozódni.
Az időskori intellektuális hanyatlás okai közül legismertebb az agyi érelmeszesedés, illetve az Alzheimer-kór. Hasonló panaszokat okozhat még az időskori depresszió, vérszegénység, a hallás- és látászavarok, a pajzsmirigy gyenge működése, különféle fertőzések, agytumor, máj-, illetve veseelégtelenség stb. Egyes nyugtatók, altatók, magas vérnyomás elleni szerek, vizelethajtók stb. szedése is elbutuláshoz hasonlatos panaszokat válthat ki.

IMMOBILITÁS
(ágyhoz, székhez kötöttség)
Az idős emberek másik gyakori panasza, hogy képtelenek felkelni az ágyukból, székükből. Ennek leggyakoribb oka a gyengeség, amely kialakulhat alultápláltság, érelmeszesedés, izomsorvadás, cukorbetegség, de sok más betegség okán is. Ugyanilyen hatással lehetnek az ízületi kopások, csontritkulás, csontdaganat, köszvény stb.. Nem elhanyagolható, hogy az idős ember már előre fél attól, hogy járkáláskor elesik, és eltöri valamelyik csontját, ezért inkább fel sem kel az ágyból, nehogy baja történjen. Egyes gyógyszerek szintén ronthatják a járását (pl. haloperidol). Az immobilitás számos szövődmény oka lehet. Mozgásképtelen embereknél hosszabb-rövidebb idő után felfekvések, illetve vénás trombózisok alakulhatnak ki. Ezeket úgy lehet megelőzni, hogy gondoskodunk a beteg rendszeres aktív mozgásáról, még akkor is, ha ez fájdalommal jár. Az alsó végtag izmai fokozatos tornagyakorlatokkal általában megerősíthetők. A túlzott ágynyugalom káros, mivel legyengíti a beteget, izmai sorvadni kezdenek, és ezzel bezárul az ördögi kör.

INSTABILITÁS
(elesés, bizonytalan járás)
Aki idős emberekkel kerül kapcsolatba, tudja, hogy sokszor bizonytalan a járásuk. Veszélyt rejt magában a csúszós padló, laza szőnyeg, rossz megvilágítás, meredek lépcsők, laza papucs viselése stb. Vannak olyan betegségek – pl. a Parkinson-kór, idegrendszeri keringési zavarok –, ahol a járászavar lehet a fő panasz. Vannak olyan gyógyszerek is, amelyek csökkentik a vérnyomást, lassítják a szív frekvenciáját, tompítják a kóros agyműködést: ezek bizonyos esetekben befolyásolják az egyensúlyérzést, és eleséseket okozhatnak. Eleséskor leggyakrabban a csukló, a combnyak és a csigolyák törnek, de gyakoriak a fejsérülések is. Ilyenkor vérzés alakulhat ki az agyburkok között (pl. subdurális vérzés), mely könnyen észrevétlen maradhat, és csak jelentéktelen tüneteket okoz (pl. enyhe zavartságot), de végtagbénulással is járhat. Ezért az javaslom az idős betegek hozzátartozóinak, hogy próbálják kiszűrni a lakásból azokat a tárgyakat, körülményeket, amelyek balesetet okozhatnak. Fontos a stabil cipő, a kisebb szőnyegeket szedjük fel. Biztosítsunk megfelelő botot, járókeretet, esetleg kapaszkodási lehetőségeket.

VIZELETI INKONTINENCIA
Az egyik legkellemetlenebb panasz, amely az idős beteget (és közvetlen hozzátartozóit) érheti, az a vizelet elcsöpögése. A tünet jelentkezhet csak tüszszentéskor, nevetéskor, nehezebb tárgyak emelésekor, de előfordul, hogy egész nap szivárog a beteg vizelete.
A hólyagszabályozás elvesztése az esetek döntő többségében nem egyetlen dolog következménye. Különbséget kell tenni az átmeneti, illetve a tartós panaszok között. Kórházi és járóképtelen betegeknél probléma az, hogy az illető képtelen hosszú késlekedés nélkül eljutni a fürdőszobába. Ezeket a panaszokat fokozhatja még a vizelethajtó gyógyszerek, nyugtatók, illetve altatók szedése.
Az akut húgyúti fertőzés időskorban szintén okozhat vizelet-visszatartási zavarokat. A havi vérzés megszűnése után csökken az ösztrogén hormon szintje a női szervezetben, ami azzal jár, hogy elernyednek a kismedence szerveit rögzítő szalagok – és ez súlyos, tartós vizelet-visszatartási zavarokat okoz. Ezt orvosi nyelven stresszinkontinenciának nevezzük. Fontos, hogy sikerüljön tisztázni a panaszok okát, mert ez jelentheti a kulcsot a kezeléshez.
Az ágyhoz, illetve székhez kötött beteget gyakran kell biztatni a vizelet- és székletürítésre. Éjszakai bevizelés esetén meg lehet próbálni csökkenteni az esti folyadékmennyiségét. Ha gyógyszer okozza a panaszokat, lehetőleg el kell hagyni ezeket a gyógyszereket, esetleg minimálisra kell csökkenteni az esti adagot. A húgyúti fertőzések antibiotikum adásával megszüntethetők, így az ilyen típusú vizelet-visszatartási zavarok is elmúlnak. Stresszinkontinencia esetén meg kell kísérelni a kismedence-alap izmainak megerősítésére szolgáló tornagyakorlatok végzését. Ha a panasz nem múlik el, csak a műtéti beavatkozás lehet eredményes. A gyógyszeres kezelés az urológus vagy a nőgyógyász szakorvos hatáskörébe tartozik.

Látható, hogy az idős emberek sokféle panasszal, gonddal küzdenek, ezért ápolásuk sem egyszerű. Szinte általános jelenség, hogy a hozzátartozókat ez a munka nemcsak testileg, hanem szellemileg is igen kimeríti. Fontos tehát, hogy az ápoló önmagára is gondot fordítson, mert ha kialvatlan és ingerült, nehezebben tudja feldolgozni az idős ápolását kísérő problémákat. Nagyon szerencsés, ha van, aki felváltja, még akkor is, ha ez anyagi juttatás fejében történik.

Jó tanácsok
Y Rosszullét esetén hívjunk azonnal orvost a beteghez, ne kísérletezzünk régi gyógyszerekkel, házi gyógymódokkal.
Y Foglalkozzunk megfelelőképp az idős ember lelki bajaival is.
Y Próbáljuk őt napközben lefoglalni valamilyen őt érdeklő tevékenységgel.
Y Támogassuk a lehetőség szerinti otthoni kezelését, mivel az idős ember gyakran válik zavarttá, ha kiragadják megszokott környezetéből.
Y Kísérjük fokozott figyelemmel az idős beteg gyógyszeres kezelését.
Y Tegyünk róla, hogy tápláló ételeket és elegendő menynyiségű folyadékot fogyasszon.
Y Hangsúlyozni kell a testmozgás szükségességét még a járásképtelenek esetében is.
Y A fekvő beteg rendszeres forgatása nagyon fontos, hiszen a felfekvések néhány nap alatt is kialakulhatnak.
Y Nem szabad elfeledkezni a rendszeres tisztálkodásról sem, hiszen azonkívül, hogy elmulasztása végtelenül kellemetlen a környezetnek, gombásodás, bőrbetegségek is kialakulhatnak.