Mindenki lehet szép!

A korán jött nyár bizonyára sokunkat csábított már napozásra: hirtelen szépek, barnák akartunk lenni. Csakhogy a gyors lesülésnek nagy ára van. Égő, viszkető bőr. Aztán a hámlás – tudjuk.
A hirtelen jött nyárias melegben nekem sem kellett több, kifeküdtem napozni, hogy szép barna legyek. Ennek az lett az eredménye, hogy bár bekentem magam fényvédő krémmel, hosszabb ideig tartózkodtam a napon, mint amennyi az én külső adottságaimmal – szőke haj, kék szem és fehér, érzékeny bőr – megengedhető lett volna. Alaposan leégtem. Másnap munkahelyemen megkaptam, hogy „neked, kozmetikusnak, ezt tudnod kellett volna”. Igen, tudom, tudom, csak éppen nem voltam megfontolt és előrelátó. Ezen elgondolkodva írtam le a következőket.
Bár a napsugárzás már az ember megjelenése előtt is melegítette a Földet, a napfürdőzés szokása csupán néhány évtizedes múltra tekint vissza. A felhőtlen fürdőzés és napozás divatjának köszönhetően rövidesen megjelent az első fényvédő krém is (Glazier Cream), melyet Franz Greiter gyógyszerész fejlesztett ki 1938-ban, s melynek védőhatása ma állítólag 2-es faktorszámúnak minősülne. Ugyancsak Franz Gleiter nevéhez fűződik a napvédő faktor (sun protection factor, SPF) fogalmának 1962-ben történt bevezetése. A mérőszám használata mára világszerte elterjedt.
Az SPF nemzetközileg elfogadott érték, amely azt jelöli, hogy egy termék az adott bőrtípusra 2 mg/cm² vastagságban alkalmazva mennyi ideig nyújt védelmet az ibolyántúli (UV-), ezen belül is az UV-B sugarak ellen. A kellő SPF-érték meghatározásához felmérjük, mennyi idő szükséges az adott bőrtípus legenyhébb leégéséhez fényvédőszer alkalmazása nélkül. UV-védelem: a leégéshez szükséges minimális idő szorozva az SPF-értékkel.

UV-A és UV-B
A napvédő faktor csak a bőr leégéséért és a rosszindulatú elváltozások kialakulásáért felelőssé tett UV-B sugarak elleni védelem mérőszáma. Az UV-A sugarakat sokáig jótékony barnító sugarakként tartottuk számon, de mára beigazolódott bőrkárosító hatásuk: ezek okozzák a bőr idő előtti öregedését, a mély ráncok kialakulását és a napallergiát. Átjutnak a hámszöveten, befolyásolják a sejtszaporodást, az elszarusodás folyamatát. A hámképzés felgyorsul, a bőr megvastagodik, a sugarak a hámrétegbe jutva roncsolják a kollagént. A bőr UV-A sugarak elleni védelmének mérésére jelenleg nincs nemzetközileg elfogadott módszer. A biztonságosabb védelem eléréséhez azoknak a készítményeknek a használata ajánlott, amelyek az aktív összetevőkön kívül fizikai fényvédőket is tartalmaznak. A fizikai szűrők a bőrfelszínt befedve visszaverik a napsugarak teljes UV-spektrumát.
A napvédők alkalmazásakor figyelembe kell venni azt is, hogy a rovarriasztó szerek csökkentik hatásukat, tehát a kétfajta készítmény egyidejű használata esetén magasabb faktorszámú fényvédő szükséges.
Az UV sugarak negatív hatása ellenére a napfény mégiscsak áldás – nélküle nincs élet. Nélkülözhetetlen az egészséges csontfejlődéshez szükséges D-vitamin képződéséhez: hiányában angolkór, csontlágyulás, csontritkulás alakul ki. Fokozza a szervezet ellenálló képességét, s a depresszió gyógyításában is fontos szerepet tölt be.
Tehát napfürdőzni kell, de mint mindent az életben, tegyük ezt is okosan, felkészülten!

(A szerző kozmetikus.)
---------------------------------

Keret
Mikor milyen faktorszám ajánlatos?

A bőröket érzékenységük és barnulási adottságaik alapján négy csoportba sorolhatjuk:
1. Fehér, nagyon érzékeny, szeplős, hamar kipiruló bőr, világoskék, halványzöld szem, skandinávszőke vagy vörös haj: 5–10 perces napozástól kipirul, esetleg leég.
2. Világos bőr, kevésbé érzékeny, sohasem lesz nagyon barna, világoskék, zöld szem, középszőke, sötétszőke haj: 10–20 perc után pirosodik.
3. Szürke, barna szem, sötétszőke, világosbarna haj, folyamatosan barnul: 30 perc napozás engedélyezett.
4. Kreol bőr, barna, fekete szem, könnyen barnul: 40 percet tartózkodhat napon a leégés veszélye nélkül.

Keret
Hogyan használjuk a napvédőket?
A fényvédő kiválasztásakor vegyük figyelembe, hogy bőrünk érzékenység szempontjából melyik típusba tartozik, mennyi időt szeretnénk a napon tölteni, valamint milyen erős a napsugárzás. Ez az egyenlítő felé haladva nő, ezért a bőr egyre nagyobb fényvédelmet igényel. A krémet a napozás kezdeténél 20-30 perccel korábban kenjük fel a megfelelő helyekre. A bőrt fokozatosan szoktassuk a napfényhez, ne egyszerre terheljük hosszú kint tartózkodással.
Napozás után távolítsuk el felületéről a fényvédőt, és alkalmazzunk hidratálószert. A modern napozás utáni ápolók barnulást fokozó hatóanyagokat is tartalmaznak.
A megadott időhatárok azt jelölik, hogy fényvédő szer nélkül bőrünk önvédelmi rendszere meddig bírja károsodás nélkül. Szeretném mindenkinek a figyelmét felhívni arra, hogy a bőr nem felejt: sohasem tudhatjuk, hogy leégés esetén mikor keletkezik rajta rosszindulatú elváltozás.
A védelmi idő naponta csak egyszer vehető igénybe, függetlenül attól, hogy hányszor kentük be magunkat. Tehát a felkenések számával nem sokszorozódik meg! Napközben mégis fontos többször bekenni a védelemre szoruló területeket, mert a verejtékezéssel és vízből kijőve a törülközéssel lemosódik, -törlődik a krém. Vegyük figyelembe, hogy a gyermekek és idős emberek bőre sokkal érzékenyebb és vékonyabb, ezért nagyobb elővigyázatosságot és magasabb fényvédelmet igényel.