Mi vezérli AZ ALKOTÓT?

Borsiban, Rákóczi Ferenc szülőfalujában él kétlakiként, hiszen munkája Besztercebányához köti, ott neveli, oktatja, irányítja a 21. század elején szobrászattal foglalkozni kívánó diákokat, a Művészeti Akadémia szobrászat tanszékén. Hogy mi is irányította a szobrászat felé, erről ő maga így vall: „Tulajdonképpen véletlenül kerültem közel hozzá, eredetileg az iparművészetire jelentkeztem, restaurátor szakra, de mivel oda elsőre nem vettek fel, másodszor már a szobrászattal próbálkoztam. Így aztán végleg ott maradtam, és ezt utólag nem is bántam meg.” Kezdetben, mint szinte mindenki, ő is a klasszikus szobrászat eszköztárával ismerkedett meg, alkotásai is ennek szellemében születtek. „A művészetben a klasszikus iskolát, mint az ábécét, mindenkinek el kell sajátítania, ez a mesterségbeli tudáshoz szükséges. Saját művészi és oktatói tapasztalataimból tudom, hogy erre szüksége van az ifjabb nemzedéknek is, ihletet ad az olyan alkotás létrehozásához, mint a szobor. Engem az antik szobrászat fogott meg, Michelangelo és Rodin, a későbbiek közül pedig Brâncuşi és a 20. századi minimalista szobrászat: én belőlük tudok ihletet meríteni. Ezeknek a művészeknek az alkotásai egész pályámon kísérnek. Az idő múlásával, bizonyos távolságból nézve is újra meg újra képesek erőt, ötletet adni az alkotáshoz. Pályám kezdetén én is klasszikus portrékat készítettem, amelyek az akkori szemléletemet közvetítették; de ma is használom ezt a tudást, és vállalom ezeket az alkotásokat. A pályán a fejlődésbeli kitörést talán a vizsgamunkám hozta, amely a Négy Elemet próbálja meg megfogalmazni. Ennek a munkámnak a létrejöttében a klasszikus szobrászati ismeretek és hozzáállás mellett egy magánmitológia megszületése is segített, amelynek eredménye a Négy Elem szimbólumrendszere. A másik nagy lépés, áttörés egy téma megtalálása és alkalmazása lett. A Kapuk című alkotások akadémiai tanulmányaim ötödik évében bukkantak elő. Ez már átmenet a szobrászat és az installáció között, műfaj- és eszközváltás. Annak az időszaknak a legnagyobb felfedezéseként a Site Specifi c Art művészeti ággal való megismerkedést tartom. A Site Specifi c Art tulajdonképpen térinstalláció, az én esetemben bizonyos elemek, objektumok olyan adott, konkrét helyen (épületben, templomromban) való elhelyezése, ahol alkotásaim alternatív térben találtak ideiglenesen helyet maguknak. Az egyik ilyen Kaput, amelyet Dante Isteni színjátéka ihletett, egy Bodrogszerdahely melletti erdőben építettem meg. Egy ott talált, valamilyen régen elpusztult építmény alapjaira a terep megtisztítása után kartonkockákból épített kapuív készült. Mintegy átjáró a múlt és a jelen közt. Szándékos volt a természetes anyag, a karton használata, ez ugyanis alig másfél hónap alatt az időjárás viszontagságaitól fokozatosan felbomlott, így visszaállhatott az eredeti, az alkotás előtti állapot. A természet visszafoglalta a mű helyét és a neki ideiglenesen szánt teret.” Az alkotóra mindenképpen hatással van a szellemi haza mellett az otthon és a befogadó közeg is. Suchoža Józsefre is hatnak ezek a képzeletbeli és valódi terek. „Nekem kiváltképpen fontos az alkotásaimat körülvevő közeg, legyen szó szellemi vagy fi zikai közegről. Elképzeléseim megvalósításához már eleve olyan helyet keresek, amely megszólított engem, egyrészt térbeli elhelyezkedésével, másrészt pedig azzal, hogy a hely, a tér mennyire profán, szakrális, misztikus többlettartalommal bír. Diplomamunkámat is ilyen kiválasztott térben, a perbenyiki zsinagógában állítottam fel, a címe Labirintus. Ebben a munkában Thészeusz és a Minótaurosz legendájának sajátságos értelmezését kívántam bemutatni, mely szerint Thészeusz azért vállalkozik a labirintus felfedezésére, hogy ott Minótaurosszal mint saját másik énjével szembesüljön. A Labirintus című munkámban ez szimbolikus meditatív út Isten és a hétféleképpen megjelenő, hétévente változó ember között. Nyolc megvilágított, nagyított koponyametszet a Labirintus, köztük egy az isteni, a többi pedig az emberi mivoltra utal. A hetes szám természetesen még más asszociációs lehetőséghez is alkalmat teremt. Térinstallációim a közelmúltban rendre a lakóhelyemhez közeli érdekes és fi gyelemreméltó épületekben kaptak helyet, így a bodrogszögi templomromban, a borsi Rákóczi-kastély pincéjében vagy Hejcén, ahol szintén egy pincében építettem installációt. Az ezeken a helyeken megvalósított művek mindegyike a Labirintus című installáció magánmitológiájának folytatásaként született meg. Ebben a világban a keresztény fi lozófi a mellett pogány elemek és távol-keleti fi lozófi ák hatása is érvényesül. Hozzá kell tennem, hogy az alkotásnak helyet adó tér nem csupán díszlet, hanem szerves része a műnek, a hely szellemét viszi bele. Ebben a térben kapok szerepet mint alkotó, hogy átformáljam a néző számára az új jelentést. A művek sokszor csupán fotókon, videofelvételeken maradnak meg, ez a pillanat mulandóságára is fi gyelmeztet. Ilyenek például a szintén a bodrogszögi templomban felállított Zenagóga, a Purgatórium című térinstallációk, valamint az egyik hejcei pincében összeállított Zen-kert vagy a borsi kastélyban megépített Pandóra.” Suchoža József amellett, hogy a Besztercebányai Művészeti Akadémián tanít, egyben doktorandusi tanulmányokat is folytat. Szakdolgozatában a Site Specifi c Art művészi és fi lozófi ai megközelítéseivel foglalkozik. „A térinstalláció művészetének közép-európai kontextusba való helyezését, annak a globális művészetértelmezéssel való konfrontálását, mitizációját és mitológiáját próbálom megfejteni, mint a művészet belső kategóriáját. Azt gondolom, új irányvonalat is találok a megfejtés mellett, de természetesen a már megkezdett úton is tovább folytatnám a munkámat. A Rovás Polgári Társulás tagjaként is dolgozom, a nyári táborokban a szobrászat szekcióvezetőjeként, emellett évente több alkotótáborban megpróbálok részt venni.” Suchoža József szobrait országszerte több helyen meg lehet már találni, többek között Berznóbányán, Jászón, Szepsiben, de a nagykaposi Dobó-szobor is az ő keze munkáját dicséri. Jelenleg Szabó Ottó festőművésszel együtt a szepsi római katolikus templom belső terének nagyszabású átalakításán dolgozik, a szentély, az ambo és az oltár elkészítésén. Nemes anyagokból dolgozik a két művész, carrarai márványt, üveget és vörösfenyőt használnak majd fel az egyedülálló templomberendezés elkészítéséhez. Suchoža József útjai tehát a klasszikustól a Site Specifi c Arton át ismét a klasszikus felé irányultak, s hogy onnan merre tovább, azt az ihlet határozza majd meg.