Messziről kerülik Szlovákiát a turisták

Még ennél is szomorúbb, hogy a Szlovákiába érkező turisták száma évről évre csökken. 2007-ben még a 38., 2009-ben a 46., 2011-ben és 2013-ban pedig az 54. helyen voltunk a Világgazdasági Fórum kétévente készülő listáján. 

A kormány sem veszi komolyan

Közvetlen szomszédaink sokkal előkelőbb helyeken végeztek, Csehország a 37., Magyarorsztág a 41., Lengyelország pedig a 47. A jelentés készítői mindig több tényezőt értékelnek, köztük az idegenforgalmat befolyásoló jogszabályokat, a helyi infrastruktúrát, az adott ország természeti adottságait és történelmi kincseit, az idegenforgalomban dolgozók képzettségét, a szálláshelyek minőségét, a lakosság nyelvtudását, stb. Szlovákia a higiéniai feltételek és az elérhető egészségügyi ellátás terén kapta a legjobb eredményeket – a 14. helyen végzett. Viszonylag jók vagyunk a környzetvédelmet (33.), a mobil- valamint internetelérhetőséget (37.) és az infrastruktúrát (43.) illetően is.

Amiben lemaradunk a leglátogatottabb országok mögött, az a repülőforgalom (129.), a turisztikai vállalkozások lehetőségei (112.), és a turizmus területén vállalkozók adóterhei (136.). Bár a kormány azt állítja, hogy fontosnak tartja a turizmus fellendítését, az erre irányuló kampányoknak inkább a végrehajtó reklámügynökségek, mint a hazai vendéglátók látták hasznát. A Világgazdasági Fórum szakemberei szerint a 141-ből csak a 136. helyet érdemeltük ki azzal, amennyi figyelmet a kormány a turizmusnak szentel, a kampányok effektivitása a 135. helyre sorol bennünket, és a turizmus fontosságának társadalmi megítélése alapján is csak a 102. hely jutott nekünk.  

Nem elég a látvány

Az okok elsősorban a hozzáállásban, egészen pontosan a közönyben keresendők. Azt gondoljuk, elég, ha vannak hegyeink, váraink, termálfürdőink, és ellátásban, előzékenységben, kedvességben mindezekhez már semmit nem kell hozzátennünk. Ezért gyakran a négycsillagos szállodákban is mogorva a személyzet, a tátrai éttermekben sincs idegen nyelvű étlap, vagy ha van, sok benne a hiba. Még ma is előfordul, hogy egy-egy városban reggel kilenc előtt és este tíz után egyetlen vendéglő sincs nyitva, vagy ha nyitva is van, a szakács már hazament, a vendégnek legfeljebb burgonyaszirmot kínálnak.

Azok az országok, amelyek a turisztikai sikerlista felső harmadában helyezkednek el, nyilván másképp csinálják a dolgokat, mert a vendéglátás ma már a természeti és történelmi látványosságok mellett főleg ötlet és hozzáállás kérdése. Ebben jár élen Spanyolország, amely az utóbbi két évben a 6. helyről az elsőre került. A második Franciaország, a harmadik Németország és az eddig első Svájc a svájci frank erősödése miatt a 6. helyre csúszott le, viszont épp a magas áraknak köszönhetően bevételekben még mindig az első. A turisztikai szempontból sikeres országok közös nevezője, hogy a szolgáltatások adóterhe kisebb, csupán 7–10%-os. Ez érvényes Spanyolországra, Olaszországra, de leginkább Németországra, ahol idén csökkentették a szolgáltatások adóterhét 19-ről 7%-ra. Ellenkezőleg Ausztria, amely évtizedekig az első tízben foglalt helyet, a tervezett 10-ről 13%-ra való adóemelés miatt a 12. helyre csúszott.

Többet utaznak az európaiak

Csak nem hozzánk. Szakemberek szerint a tendenciákat tekintve Szlovákiából menekülnek a turisták. Európai viszonylatban nálunk a legnagyobb a csökkenés, ami elsősorban a magas adóterheknek és az idegenforgalom alultámogatottságának köszönhető. Ebből természetesen más országok profitálnak, mert Európában már ötödik éve nő az idegenforgalom, főleg a németek, franciák, angolok és hollandok utaznak többet – csak épp nem hozzánk. Az egész Európai Unióban a tavalyi adatokhoz képest 2%-kal nőtt a szállodákban töltött éjszakák száma, nálunk 5%-kal csökkent. Pénzben kifejezve ez 21 millió eurót jelent, és ma már a szállodatulajdonosok is bevallják, hogy minden nem fogható az orosz–ukrán válságra. A legnagyobb növekedést a szállodafoglalások terén nem is a turisztikailag legatraktívabb országok jegyzik, hanem Portugália, Lettország és Dánia, ami nyilvánvalóan a szolgáltatások magas színvonalának köszönhető.

Ezen kívül 28 európai országban épp a vendéglátóipar fellendítése céljából csökkentették a szolgáltatások áfáját, és különböző programokkal, engedményekkel ösztönzik a belföldi turizmust. Hogy ez mennyire sikeres lehet, és milyen mértékben pótolhatja a csökkenő külföldi forgalmat, arra Magyarország és Lengyelország a példa: mindkét országban létezik olyan támogatási rendszer – Magyarországon a Széchényi üdülőkártya –, melynek köszönhetően az állampolgárok kedvezményesen üdülhetnek belföldön. Valami hasonlót szeretne bevezetni a szlovák kormány is, de a munkaadók, akiknek osztozniuk kellene a költségeken, nem fogadták osztatlan lelkesedéssel a tervet. Elemzők szerint a szlovákiai viszonyokat és a hazai mentalitást ismerve a belföldi turizmus támogatása inkább a színvonal és ezáltal a külföldi látogatók további csökkenését eredményezné, tehát végső soron kontraproduktív lehet.

Máshol se havasabb a tél

És máshol sem melegebb a nyár. De mint a hazai ügyeknél általában: a kudarcnak itt sincs gazdája. Az idegenforgalom jelentős csökkenéséért a szakemberek az euró árfolyamát, az ukrajnai háborút, a tavalyi hó nélküli telet és esős nyarat, a gazdasági válságot okolják, melynek köszönhetően a lakosság alig 40%-ka engedheti meg magának az évi legalább egyszeri üdülést. Ebben mind van is valami igazság, csakhogy Ausztriában, Magyarországon, Csehországban vagy Lengyelországban sem volt havasabb a tél és melegebb a nyár, a gazdasági válság ezeket az országokat is érinti, az idegenforgalmuk tavaly mégis növekedett. Szlovákiába 25%-kal kevesebb orosz és ukrán vendég jött tavaly, mint 2013-ban, de Csehországba csak 13, Ausztriába pedig mindössze 7%-kal kevesebb. Mi ráadásul más államokból érkező turistákkal sem tudtuk ezt a kiesést kompenzálni, mert hozzánk mindenhonnan kevesebben jöttek. Tény, hogy ehhez az euró magas árfolyama is hozzájárult, de ez már kifogás például Ausztria esetében, ahol szintén euróval fizetnek, mégis özönlenek hozzájuk a turisták. „El kellene végre ismernünk, tudnak valamit, amit mi lebecsülünk – ez pedig a reklám. A turizmus épp olyan húzóágazat, mint az autóipar, nem lehet folyamatos odafigyelés nélkül fejleszteni” – áll a Szlovák Idegenforgalmi Ügynökség állásfoglalásában. A szakmai szervezet szerint főleg a kerékpáros turizmusra, a fürdőturizmusra, a főidényen kívüli és kongresszusturizmusra kellene Szlovákiában összpontosítani. Az ügynökség munkatársa, Robert Vincze úgy véli, a szolgáltatások színvonalának és a vállalkozói környezetnek a javítása, valamint az ötletes marketing az a három dolog, ami hosszú távon az idegenforgalom növekedését eredményezheti. Persze, mindez konkrét elképzelések, hogy ne mondjuk, víziók nélkül csak írott malaszt marad. Pedig tényleg nem kellene sok, csak annyi, hogy a kormány tudatosítsa: ebbe az ágazatba még inkább érdemes fektetni, mint az autóiparba, mert a hegyeket, várakat, fürdőket, senki nem fogja innen úgy elköltöztetni, mint a szerelőcsarnokokat.

A németeket és a cseheket csábítanák

A Szlovák Idegenforgalmi Ügynökség (SACR) az Eurosport televíziós csatornán, a YouTube videomegosztón, valamint szlovák és cseh rádiókban közvetített reklámokban szeretné népszerűsíteni a hazai üdülőhelyeket. A Google internetes keresőn a hegyek, turisztika, Szlovákia, wellness, termálfürdők, aquaparkok, Pozsony és Kassa szavaknál találhatnak a böngészők szlovákiai ajánlatokat több nyelven is. Ettől az ügynökség főleg a német turisták számának növekedését várja, mivel a csehek és a lengyelek mellett már most is ők látogatnak hozzánk a leggyakrabban.