Megnőtt az utazási kedvünk

Szlovákiában a lakosság nyolcvan százaléka tervez nyári kirándulást; ez közép-európai viszonylatban az élmezőnybe sorol bennünket. A kevesebbel is beérő, sátorozó cseheket és a jóval tehetősebb osztrákokat ugyan még nem hagytuk le, de sokkal többet engedünk meg magunknak, mint a magyarországiak és a lengyelek.

Két belföldi, egy külföldi

Az Union biztosító utazásbiztosítási szakértője, Peter Ferjenčík szerint az elmúlt években főleg a két-három napos belföldi utak iránti igény nőtt. A középosztálybeli, gazdaságilag aktív lakosság évente kétszer, általában télen és tavasszal utazik egy el hosszú hétvégére valamelyik wellnessközpontba vagy síelni, és egyszer nyaralni. „A belföldi utazásokat a többség maga szervezi meg, de a külföldieket utazási irodákra bízza. Egyre többen repülnek, és a közeli országokba is inkább saját autóval mennek az emberek, az autóbuszos társasutazások iránt folyamatosan csökken az érdeklődés” – állítja Ferjenčík. 

Nyaralni leginkább Horvát- és Görögországba járunk, de Törökországba is kezdünk visszatérni. Az utóbbi két évben az ottani belpolitikai bizonytalanság és a sorozatos terrortámadások miatt csökkent a Törökország iránti érdeklődés, de idén újra visszatérnek a szlovákiai nyaralók Antalyába, Marmarisba, Bodrumba és a többi kedvelt török nyaralóhelyre.

Törökország újra sláger

A Szlovákiai Utazási Irodák Szövetségének (SACKA) tájékoztatása szerint a tavalyihoz képest negyven százalékkal nőtt a törökországi nyaralások iráni érdeklődés. Egyiptomba is kezdenek visszatérni az európai turisták, az ottani üdülőhelyekre legalább húsz százalékkal többen utaznak idén Szlovákiából. Az olaszországi nyaralások iránti érdeklődés az utóbbi tíz évben töretlen, nyilván annak is köszönhetően, hogy ebben az országban a tengerparti lazsálást kedvelők ugyanúgy találnak kedvükre valót, mint azok, akik a történelmi nevezetességek és művészeti látnivalók iránt érdeklődnek. Idén a szicíliai, calabriai és szardíniai utak is rendre elfogytak; aki a taljánoknál nyaralna, az már csak a maradékból válogathat, és számítson arra, hogy még így sem olcsón.

„Az olaszországi ellátás sosem olyan kényeztető és pazar, mint például a törökországi, a szobák mindig kisebbek, az ételválaszték szerényebb, és az ár így is magasabb. Ez helyi sajátosság, az olaszok nem turistacsalogatásra rendezkedtek be, hanem önmagukat adják. Úgy vélik, nem a szállodai svédasztalokkal és a fényűző apartmanokkal kell elkápráztatni a turistákat, hanem a helyi éttermekben, kávézókban kell úgy kiszolgálni őket, hogy otthon érezzék magukat; és ebben igazuk is van, mert az utazók így sokkal inkább belekóstolnak az olasz életérzésbe” – mondja Ivana Kvetanová római idegenvezető.

Drága, de így is elfogy

Szinte ugyanez mondható el a görögökről és a horvátokról is – a drága all inclusive szállodákat leszámítva a turista mindenhol csak azt kapja, amiben otthon is része lenne: tiszta szobát, vetett ágyat és ízletes, de mértékletes kosztot. A Földközi-tengeri népek sajátossága, hogy természetes dolognak tartják a vendéglátást, nem szeretik a nagy felhajtást. „A nemzetközi szállodaláncokhoz tartozó, többcsillagos hotelekben már más a helyzet, ott adnak fogpiszkálót, óvszert, fürdőköpenyt, de meg is fizettetik. Ha a helyi ingatlantulajdonos hoz egy üveg bort vagy egy tálka olajbogyót, biztosak lehetünk abban, hogy nem számolja fel – azért adja, mert megbecsüli a vendégetˮ – mondja Ivica Pavlović, aki huszonöt éve költözött Szlovákiába a horvátországi Karlócáról, és egy itteni utazási irodának dolgozik.

Aki idén a mediterrán országokban szeretne nyaralni, az jó, ha csipkedi magát, a legtöbb utazási irodánál már csak augusztus végi időpontokból lehet válogatni. Ez annak ellenére így van, hogy idén bő harminc százalékkal drágábbak az utak, mint tavaly. A 2017-es sikeres idényen felbuzdulva árat emeltek a szállodatulajdonosok, és az üzemanyagárak növedése miatt a repülőjegyek is drágábbak. Egy háromtagú család egyhetes tengerparti nyaralása még gondos beosztással sem jön ki kevesebből, mint 1500 euró, zsebpénzzel együtt 2000 euróval kell számolni.

Most gondoljunk Zanzibárra

Az úgynevezett last moment kínálatra nem érdemes várni, mert a jó helyek már az év eleji first moment akciókban elfogytak. „Augusztus végére vannak még helyek, de a 29-i szabadnap miatt ezek minden évben kelendőek. Biztos, hogy az indulás előtt egy héttel last moment akcióban kínált utakra nem lesz húsz százaléknál nagyobb az árengedmény. Tavaly helyenként a negyven százalékot is elérte, de idén az utak több mint fele március végéig elkelt first moment akcióban. Ami maradt, az már teljes áron is elfogy, és jelentős árengedményre csak azok számíthatnak, aki az utolsó pillanatig várnak, és hajlandóak a kínálathoz alkalmazkodni – mondja Stanislav Macko, az utazási irodák szövetségének elnöke. – Amit most érdemes vásárolni, azok a karácsonyi, szilveszteri egzotikus – kubai, zanzibári, mauritiusi, dominikai köztársasági – nyaralások. Ősszel ezek az utak egyre drágulnak, mert a felsorolt országokba csak Bécsből, rendes járatokkal utazunk, és ott az idény alapján változnak az árak” – fűzi hozzá.

Aki semmiképp sem szán az idei nyaralásra többet, mint a tavalyira, az Európai Unión kívüli országokba – Montenegróba vagy Albániába – utazzon. Bulgária és Törökország marad a tavalyi szinten, Cseh- és Magyarország viszont jó húsz százalékkal drágább. Utóbbiak mellett szól a közelség, a nyelvismeret és nem utolsósorban az, hogy nyaralás közben közös történelmünk örökségéből is sok mindent felfedezhetünk.

A Szlovákiai Utazási Irodák Szövetségének (SACKA) felmérése szerint tavaly 633 ezren utaztak Szlovákiából külföldre – 42 ezerrel többen, mint 2016-ban. A legkedveltebb úti cél Bulgária volt, utána Horvát- és Görögország következett.

Hogyan utazzunk kisgyermekkel?

• Külföldi út esetén minden gyereknek életkortól függetlenül saját útlevél kell.
• Ha a gyermek és a vele utazó szülő vezetékneve nem azonos, ajánlatos magukkal vinni a gyermek hivatalosan lefordított születési anyakönyvi kivonatát.
• Némelyik ország – például Olaszország vagy az USA – a másik szülő közjegyző által hitelesített beleegyezését is kéri, még abban az esetben is, ha a házasságban született gyermek csak az egyik szülővel utazik. Az okmány nem lehet régebbi egyévesnél.
• A szülők útlevelébe már nem lehet beíratni a gyermeket: az EU jogszabályai szerint minden személynek saját útlevél kell.
• Ha a gyermek nagyszülőkkel, barátokkal, iskolai kirándulás keretében utazik, az útlevél mellé egy közjegyző által hitelesített, hatósági tolmács által lefordított felhatalmazást is vinnie kell. Ezt Olaszországban s az USA-ban mindig, Görög- és Spanyolországban, Cipruson gyakran, Horvátországban, Törökországban, Bulgáriában néha kérik.
• Arról, hogy milyen okmány szükséges a kiutazáshoz, az adott ország nagykövetsége nyújt hiteles tájékoztatást.
• Gyermekek számára az útlevelet két évre adják ki, de például Egyiptomba vagy Törökországba való utazáskor feltétel, hogy a hazatérést követően még fél évig érvényes legyen.

Hol váltsunk helyi pénzt?

Cseh koronát, magyar forintot, horvát kunát, török lírát, mindig helyben váltsunk, és inkább többször, apránként, mert itthon csak a bankjegyeket tudjuk visszaváltani, azt is kevesebbért. A legtöbb üdülőhelyen már elfogadják az eurót, helyi fizetőeszközt csak a kisebb kiadásokra tartsunk magunknál. Étteremben, autókölcsönzéskor érdemes bankkártyát használni. Ha helyben akarunk pénzkiadó automatából pénzt kivenni, érdemes még itthon utánanézni, melyik helyi bank tartozik abba a cégcsoportba, amelybe a miénk. Ezeknél a pénzkivétel jóval olcsóbb, alkalmanként 20–50 cent, egyébként 2 euró is lehet. Ajánlatos legalább két bankkártyát magunkkal vinni külföldre – nemcsak azért mert az egyik elveszhet, hanem azért is, mert némely kereskedők csak a hitelkártyákat fogadják el.