Luxus lesz a nyugdíjasotthon

Júliustól ellátásuk költségeinek felét a szociális otthonok lakóinak kell fizetniük. Így szól a törvény, amelyen az illetékesek most keresik a kiskapukat. Rájöttek ugyanis, hogy a rokkant, fogyatékos és idős emberek nem bírják ezt a terhelést. Amíg a kormány megtalálja a megoldást – vagy amit annak vél –, addig az önkormányzatokra hárítja a gondot, rajtuk áll, mennyivel emelik az ellátás díját.

300 euróból 500-at fizetni?
Az előző kormány által januárban jóváhagyott, a szociális intézmények működését szabályozó törvény júliusi életbe lépése után 20–30, de egyes esetekben akár 100 százalékkal is megugorhat az ellátásért fizetett összeg. Ez euróra átszámítva azt jelenti, hogy az idősotthonok és más szociális intézmények lakóinak kb. 500 eurót kell fizetniük havonta. Akinek nem telik rá, mert nincs ekkora nyugdíja, annak a hozzátartozóitól vasalja be az intézményt működtető önkormányzat a fennmaradó összeget; ha azok sem fizetnek, akkor a lakó halála után, a hagyatéki eljárás során nyújtja be az igényét.
A törvény módosítását főleg az otthonok fenntartói, vagyis az önkormányzatok szorgalmazták, azzal érvelve, hogy egyedül nem bírják fedezni a költségeket. Most, hogy a jogszabály életbe lépne, ők is látják, hogy nem működőképes, mert a szociális intézmények lakóinak többsége 200–300 euró nyugdíjat kap, és vagy nincs senkije, vagy a hozzátartozói nem hajlandók hozzájárulni az ellátásához. Mivel erre senki sem kényszeríthető, valóban csak az örökség marad, viszont az otthonok lakóinak általában számottevő vagyonuk sincs, mert azt még beköltözésük előtt eladják, vagy odaajándékozzák a gyermekeiknek.

Gazdag legyen, és súlyosan rokkant
Az illetékesek szerint a kisnyugdíjasoknak nincs mitől tartaniuk, mert a törvényben benne maradt az a feltétel, hogy bármekkora az otthon lakójának a jövedelme, ebből a létminimum 20százalékának megfelelő összegnek, azaz 38 eurónak nála kell maradnia. Vagyis egyelőre csak az fog többet fizetni, akinek van miből, de a jövőben olyan idős embernek, aki nem tudja megfizetni az ellátást, esélye sem lesz arra, hogy bekerüljön valamelyik szociális intézménybe. A törvény szellemisége erre utal, hiszen komoly mértékben szigorította a felvétel követelményeit: most már csak olyan ember lakhat idősotthonban, akinél legalább négyes fokozatú rokkantságot állapítottak meg, vagyis napi 6–8 órás ellátásra szorul. Aki napi 2–4 órában szorul segítségre, például tisztálkodáskor, öltözéskor, étkezéskor, az csak az ápolói szolgálatot vagy a rászorulók napközi otthonát veheti igénybe.
Az intézkedésnek köszönhetően ugyan azonnal rövidebbek lettek a várólisták, mert az elhelyezésre váró idős emberek több mint felét kihúzták, csak az a gond, hogy ápolókból és nyugdíjasnapközikből is kevés van. Az önkormányzatoknak az utóbbiak működtetésére éppúgy nincs pénzük, mint a szociális otthonokra, ráadásul az ápolói ellátás órabére is duplájára emelkedett. Az otthonok vezetői egyelőre azt ígérik, hogy senkit sem küldenek el, aki nem tud fizetni, vagy nem felel meg a rokkantság mértéke szerinti rászorultságnak, de a továbbiakban már csak olyan embereket vesznek fel, akik viselni tudják ellátásuk költségeinek legalább a felét. Ez településenként és intézményenként változó: van, ahol 250, de van, ahol 1000 euró az egy lakóra eső havi kiadás; a nyugdíjasok többsége viszont nem kap többet havi 300 eurónál.

Fokozatosan fogják emelni az ellátási díjakat
Mivel onnan, ahol nincs, senki sem tud elvenni, a kormány egyelőre az intézmények vezetőinek a markában hagyta a forró gesztenyét. Helyi általános érvényű rendeletekben szabhatják meg a fizetendő összeget, akár úgy, hogy továbbra sem változik, akár úgy, hogy az ügyfél jövedelméhez szabják a hozzájárulás mértékét.
Hosszú távon ez sem megoldás, mert az állam a szociális otthonok lakóinak ellátáshoz csak 320 euróval járul hozzá, a többit az önkormányzatok fedezik. Azoknak pedig nincs miből, így fokozatosan mindenképp kénytelenek lesznek emelni a szolgáltatás díját. Ezt hangsúlyozta az új szociális és családügyi miniszter, Ján Richter is, aki jövőre szeretné módosítani a szociális ellátástól szóló törvényt. Egyelőre nem tudni, milyen értelemben, csak az biztos, hogy a díj emelése és a feltételek szigorítása elkerülhetetlen, mert a cél az, hogy a magánkézben lévő és az önkormányzati szociális otthonok lakói ugyanannyival járuljanak hozzá az ellátásukhoz. A parlamenti képviselők három–hét éves távlatról beszélnek, fokozatos áremelésekkel addigra egyenlítődnek ki a különbségek – a kérdés csak az, hogy emelik-e addigra annyival a nyugdíjakat is.

Fizessenek a gyermekek
Okkal feltételezhető, hogy az, akinek most 250 euró a nyugdíja, öt év múlva sem fog 500-at kapni, így a szegényebbek egyszerűen kívül maradnak az idősotthonok kapuin. Hogy milyen sokan vannak, azt az önkormányzatoknál is jól tudják, ha másból nem, abból, mennyi nyugdíjas igényelte tavaly az élelmiszersegélyt, amelynek a feltétele az volt, hogy 305 eurónál ne legyen magasabb a jövedelme. A törvényhozók erre is találtak megoldást: akinek 10 ezer eurót meghaladó vagyona van, vagy a szociális otthonban való elhelyezése előtt öt éven belül legalább ennek megfelelő értékű ingatlant adott el, annak fizetnie kell a költségek felét, és nem jogosult a 38 eurós „zsebpénzre” sem. Természetesen ez is csak azokra vonatkozik, akik most jelentkeznek felvételre, a bentlakók vagyonát már senki sem fogja vizsgálni. Bár a szociális otthonok vezetői szerint nagyon gyakori, hogy a hajdan vagyonos emberek nincstelenként vonulnak be az intézménybe. Miután mindenüket gyermekeikre íratják, többé senki feléjük sem néz, és még kevésbé hajlandó hozzájárulni ellátásuk költségeihez.
A jövőben azonban ez is megváltozik: azok a személyek, akikre eltartási kötelezettség hárul – vagyis idős emberek esetében gyermekeik –, kötelesek igazolni anyagi körülményeiket. Ha a saját lakásukon, művelt földjükön, használati tárgyaikon kívül több mint 10 ezer euró értékű vagyonuk van, kötelesek lesznek hozzájárulni hozzátartozójuk intézményi ellátásához. Ha kétségek merülnek fel, a vagyonbecslést az önkormányzatnak saját költségére kell elvégeztetnie, ezért minden bizonnyal ritkán kerül majd rá sor. Sokkal valószínűbb, hogy ezután már az idősotthon is csak azok számára fenntartott luxusintézmény lesz, akik meg tudják fizetni. A többieknek marad a rokonok, szomszédok könyörületessége vagy a remény, hogy meghalnak, még mielőtt másokra szorulnának.

Szlovákiában 35 ezren élnek szociális otthonban
 14 ezren vannak várólistán
 Utóbbiak száma az új feltételek következtében felére csökkent
 Az idősotthonok lakóinak 55 százaléka 320 eurónál alacsonyabb nyugdíjat kap
 Aki szociális otthonban él, azt a létminimum (189,83 euró) 20 százalékának megfelelő összeg – 37,97 euró – illeti meg
 Aki ápolói szolgálatot vesz igénybe, az a létminimum 1,3-szeresének megfelelő összegre – 246,77 euróra – jogosult, vagyis az ellátásért csak annyi pénzt kérhet tőle az önkormányzat, hogy ennyi nála maradhasson

Aki fizet, annak nem kell ajánlás
 A szociális otthonban való elhelyezés feltétele a rászorultság megállapítása (posúdenie odkázanosti). A kérvényt az orvosi igazolással együtt a megyei önkormányzathoz kell benyújtani.
 A rászorultságát igazoló okmány birtokában az érintett személy kérheti az önkormányzattól a kiszemelt intézményben való elhelyezését
 A rászorultság mértékét az önkormányzat által felkért orvos állapítja meg; ettől függ, hogy egyáltalán jogosult-e a kérelmező intézményi ellátásra
 Az elhelyezésről az önkormányzat dönt, de a jelentkezők nagy számára való tekintettel nem kötik határidők
 Aki képes és hajlandó maga is megfizetni az ellátás teljes költségét, annak nincs szüksége állapotfelmérésre, és a várólistán is előnyt élvez

Rászorultsági feltételek
 Ápolói szolgálat: II. fokozat, 2–4 órában szorul segítségre a háztartás ellátásában, tisztálkodáskor, öltözködéskor, bevásárláskor, ügyintézéskor
 Napközi: II. fokozat, 2–4 órás napi intézményes ellátásra szorul
 Ápolási intézmény: II. fokozat, 2–4 órás ellátásra szoruló felnőtt személy veheti igénybe, akinek a lakhelye közelében nincs házhoz járó ápolói szolgálat
 Rehabilitációs központ: II. fokozat, 2–4 órás ellátásra szoruló gyengén látó vagy siket személyek vehetik igénybe
 Idősotthon: IV. fokozat, 6–8 órás ellátásra szoruló vagy teljesen egyedül élő, esetleg családi erőszaknak kitett nyugdíjasok számára
 Szociális otthon: V. fokozat, 8–12 órás ellátásra szoruló vak és nagyrészt magatehetetlen személyek ellátásra szolgál
 Specializált intézmények: V. fokozat, 8–12 órás ellátásra szoruló, Parkinson-kórban, sclerosis multiplexben, Alzheimer-kórban szenvedő betegek ellátására szakosodott.

Az ápoló házhoz jön
Aki nem szeretne szociális intézménybe költözni, viszont az önellátásban már segítségre szorul, az önkormányzat által működtetett ápolói szolgálatot (opatrovateľská služba) veheti igénybe. Feltétel a legalább másodfokú rászorultság, vagyis hogy napi 2–4 órában segítségre legyen szüksége a saját maga és háztartása ellátásában. A szolgáltatás nem tévesztendő össze az egészségügyi ápolói szolgálattal – ADOS –, amely csak betegápolásra vonatkozik, és az egészségbiztosító téríti. Az önkormányzat szociális munkatársai főznek, mosnak, takarítanak, elkísérik az idős embert az orvoshoz, segítenek a hivatali ügyintézésben is. Feltétel, hogy ápolói tanfolyamot végezzenek, ez alól csak azok kapnak kivételt, akik már elmúltak 55 évesek, vagy legalább három éve dolgoznak ápolóként. Az idős ember rászorultságának mértékét ezúttal is az orvos határozza meg, ennek alapján dönti el az önkormányzat, milyen szolgáltatásokra jogosult. Utána az ügyfél szerződést köt a szolgáltatásokról, amelyeket igénybe vesz. Nem kell minden lehetőséggel élnie, ha pl. a gyermekei mosnak rá, kitakarítanak nála, elég, ha a napi bevásárláshoz és tisztálkodáshoz vesz igénybe ápolót. Sokan azért is csak a legszükségesebb szolgáltatást kérik, mert többet nem tudnak megfizetni. Nem vehet igénybe ápolói szolgáltatást az, aki személyi asszisztensre kap állami hozzájárulást, és az sem, akit családtag ápol úgy, hogy gondozói járulékot kap érte. Utóbbi esetben kivétel, ha a gondozó kórházba kerül, évente harminc napra pedig mentesítés jogcímén kérvényezheti ápolói szolgálat segítségét.