Kifelé a gödörből

Mindez kényszerfelügyelet bevezetésében csúcsosodott ki. A község eladósodottsága ugyanis meghaladta a törvényben előírt korlátot, s elérte a 17,8 százalékot. 2010 végén a 7 tagú önkormányzat 3 tagja cserélődött ki, és a polgármester is távozott, csatateret hagyva maga után. Magyarics Gusztáv 2012 novemberétől, az időközi választások óta polgármestere a településnek.

Nehéz örökséget vett át elődjétől: üres kasszát és kifizetetlen számlákat, amelyek 156 ezer eurót tettek ki. A község legnagyobb tartozását (54 ezer euró) a szemételhordásban halmozták fel, ahol már folyamatban volt a végrehajtói végzés. A hulladék kapcsán megjegyzendő, hogy tavaly kitisztították a Malom-árkot, négyszáz tonna szemetet szállítottak el belőle.

Az új polgármesterre maradt a tornaterem ügyének a megoldása is, ahol a támogatás visszafizetésén túl botrányos, százszázalékos kamatot varrtak a falu nyakába, így 242 ezer eurót kell kinyögnie. (Megjegyzendő, hogy ez még az uzsorakamatnál is magasabb, és törvénymódosításért kiált!)

A kényszerfelügyelet azelőtt szűnt meg, hogy Magyarics Gusztáv átvette a hivatalt. Az állami tartozásokat (szociális biztosító) kifizették. Mint mondja, őt nem érdekli különösebben a múlt, mert ha azon fognak rágódni, csak fölösleges energiát pazarolnak el. Inkább az érdekli, hogyan tudnának előrelépni. Márpedig ez nem lesz egyszerű. „Az előző polgármester elkezdte ennek az épületnek (a hivatal, ahol beszélgetünk) a felújítását, egy fillér nélkül, úgy, hogy még a terveket sem fizették ki. Tavalyelőtt nyertünk egy pályázatot az Ekofondnál, tavaly fizették ki a hetven, idén a harminc százalékát. A harminc százalékot hitelfinanszírozással oldottuk meg, tehát ki van fizetve az egész épület.”

„Ez valamikor is központi falu volt – mondja a polgármester. – Itt az ideje, hogy visszanyerje egykori jó nevét, de ez belekerül néhány évbe. Az előző tizenöt esztendőben minimális tevékenység folyt a községben. Középületeink katasztrofális állapotban vannak, beleértve az egészségügyi központot, az óvodát, iskolát és a művelődési házat. Valamennyi felújításra szorul. Ráadásul az iskola tornatermét kénytelenek voltunk bezárni, mert használhatatlan.”

Csökken a tartozás

A múlt év során sikerült törleszteniük a kifizetetlen számlákból közel 80 ezer eurót, ennek része volt egy közel ötezer eurós végrehajtói illeték is – mondja a polgármester, aki az iskolákkal és a civil szervezetekkel közösen igyekszik összekovácsolni a közösséget. Próbálnak pályázni, ahová csak lehet. Ilyen támogatásból újították fel a községi hivatal előtti parkot. Az utolsó falufejlesztési terv 1987-ben készült (!), s most dolgoznak az újon, amelyre közel 20 ezer eurót nyertek. Kijelöltek egy hatvan hektáros területet, ezen van egyébként a szennyvíztisztító helye is, amelyet a volt szövetkezet utóda szeretett volna bérbe adni a községnek. A polgármester ezt előnytelennek tartotta; inkább vásároltak a területből. A szennyvíztisztítóval és a csatornahálózattal az építési engedély kiadása előtt tartanak, bár kisebb tulajdonjogi kérdéseket még meg kell oldani. Szintén közbeszerzés alatt áll a körtefasor létrehozása: hagyományos, őshonos fákat akarnak újratelepíteni. Mindezekből világos, hogy a község az állami tartozások megszűnte után végre nincs elzárva a pályázati lehetőségektől.

Nemesócsán takarékoskodni kezdtek a közvilágításon, felmondták a bérleti szerződést a tornaterem tulajdonosával, összevonták az iskola és az óvoda éttermét, az alpolgármester és két képviselő lemondott a jutalékáról. A faluban nem zárták be a postát, mivel az önkormányzat hozzájárul a költségeihez, de a helyi bank fiókja megszűnt, csupán a pénzkiadó automata üzemeltetését vállalták. Az említett hatvan hektáros területre szeretnének ipari beruházót hozni. „A Dunaszerdahelyi járással ellentétben a Komáromiban ez sem működik. Pedig ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez – mondja a polgármester. – Itt nem fog kopogtatni senki, meg kell szólítani őket. Most dolgozunk ki egy háromnyelvű tanulmányt, amellyel meg akarunk szólítani 100-150 nyugati céget, hogy jöjjenek ebbe a régióba.”

Bár Nemesócsa helyzete egyre javul, a község szabad tőke hiányában nem is gondolhat bérlakások építésére. A polgármester csak magánbefektető által épített lakásokat tart elképzelhetőnek; lakóik nem bérletet, hanem banki hitelt fizetnének, és tulajdonukba kerülnének a lakások. Ezek iránt azonban nem volt érdeklődés. A falunak három iskolája van, a Móra Ferenc Alapiskola, a szlovák tannyelvű alapiskola és egy speciális iskola, összesen közel 450 tanulóval. Az óvoda teljes létszámmal működik, bár ottjártunkkor javában telt a szünidő, így alig pár gyerkőcöt találtunk az óvó nénivel. Mind az oktatási intézmények, mind a művelődési ház és az egészségügyi központ felújítására pályáztak, majd kiderül, milyen sikerrel. A tájház is elhanyagolt állapotban van, s hiába a látogatottság, az önkormányzat erejét egyelőre meghaladja, hogy ezzel is foglalkozzon, ezért a kulturális minisztérium segítségét kérte.

Szemléletváltás

Bármelyik irányból érkezünk Nemesócsára, első pillantásra szembetűnik, hogy itt valóban megállt az idő. A falu közepén, a községi hivatallal (itt székel a posta is) szemben például romház éktelenkedik. Tulajdonosát nem érdekli, a település pedig nem tud vele mit kezdeni. Elhanyagolt állapotban vannak az utak, a felújított buszmegállók „új” kinézetéről pedig a vandálok gondoskodtak. Sziszifuszi munka lesz ezt a községet ismét fölemelni, s ez ráadásul nem megy úgy, hogy lakosai össze ne fogjanak a jó ügyért. Mert ahogyan Nemesócsán megbecsülték és megbecsülik a múltat – kevés helyen találunk ennyi kopjafát és emlékművet –, úgy kellene tenni a jelennel is, a jövőért. A konszolidáció elkezdődött, az alagút vége azonban még messze van.

Az itteni rendezvények ugyanakkor egyre magasabb színvonalat képviselnek. A Nemes falvak idei, XV. találkozóján, amelyet a falunappal kötöttek össze, például közel ötezer ember fordult meg a helységben. 25 település képviseletében mintegy 700 meghívottat láttak vendégül. Az ócsai Oucha fúvószenekar (nevét a község első írásos említéséből vette) és a Csemadok alapszervezetének mazsorettcsoportjai hatodik alkalommal tartották meg a már hagyománnyá vált nemzetközi fúvószenekari és mazsorettfesztivált, amely több izgalmas zenei csemegével, látványos koreográfiákkal kedveskedett a látogatóknak. A nemzetközi seregszemle azt igazolta, hogy a közönség vevő a közösségi rendezvényekre. Ezek persze terheket is jelentettek, akárcsak az iskolák nemzetközi találkozója.

Jellemző egyébként, hogy a két éve hivatalában levő polgármester a könyvelővel és a hivatalvezetővel a községi hivatal második emeletére költözött, míg az ügyfélfogadás az első emeleten zajlik (azért nem a földszinten, mert ott a posta van). „Mindennap nyitva vagyunk – mondja Magyarics Gusztáv –, hiszen nem a lakosok vannak az önkormányzatért, hanem fordítva. Nekünk kell szolgálnunk az embereket.” Ez a szemléletváltás remélhetően meghozza a gyümölcsét, és Nemesócsáról nem botránycikkek jelennek meg a következő években.