<p>Van egy ügyem, szeretnék valakit feljelenteni. Ha netán hazudna, vagy összevissza beszélne, kérhetek-e hazugságvizsgálatot? Ha igen, mivel tudom, hogy ez nagyon drága dolog, és azt is, hogy kell érte fizetni, szeretném tudni, hogy mennyit.</p>
Jelige: Hazugságvizsgáló
A hazugságvizsgálat eredménye a szlovákiai jogrendben nem számít közvetlen bizonyítéknak, a bíró vagy a vizsgálatot vezető nyomozó dönti el, mennyire veszi figyelembe. Büntetőjogi eljárás során is csak a nyomozó, ügyész vagy bírósági szakaszban a bíró rendelheti el, a vádló legfeljebb javasolhatja.
Ma már nálunk is vannak cégek, amelyeknél a vizsgálat megfizethető (az interneten több ilyet is talál): ára az eset bonyolultságától függően 200-tól 2000 euróig terjed, és természetesen a vizsgált személynek akkor is bele kell egyeznie, ha ön fizetné az egészet. Az erre a célra kifejlesztett műszert poligráfnak hívják, és az ember testi reakcióit méri, amikor bizonyos kérdésekre válaszol. A vizsgálatot vezető szakember a vérnyomásnak, légzésnek, pulzusszámnak, valamint a bőr ellenállásának változásából következtet arra, hogy valaki mikor hazudik – az egésznek a lényege az, hogy amikor nem mond igazat, feszültebb.
A folyamat három részből áll: a szakember a tesztelt személlyel átveszi a vizsgálat tárgyát, és közösen összeállítják a kérdéseket. Ebben a fázisban a vizsgált személy maga is tehet fel kérdéseket, kiegészítheti a szakember információit.
A második szakaszban az illető testére csatlakoztatják a műszer érzékelőit, és tesztkérdéseket tesznek fel neki, hogy ellenőrizzék a poligráf működését. Ha minden rendben van, következik a vizsgálat. A kérdésekre csak igennel és nemmel lehet válaszolni. Végül a szakember számítógépes program segítségével értékeli az eredményt. A program pontosan értékeli, hogy a fizikai reakciók mennyire tulajdoníthatók a vizsgálat okozta stressznek, és mikor jeleznek hazugságot. Az eredményt mindig közlik a vizsgált személlyel, s az megmagyarázhatja, miért reagált egyik-másik kérdésre fokozottan. Végül a szakember jelentést készít, amelyet a hatóságok közvetett bizonyítékként vehetnek figyelembe.
Bár a vizsgálatot végző magáncégek azt állítják, hogy az eredmény kilencvenöt százalékban megbízható, a jogalkotók szerint azért nem szolgálhat perdöntő bizonyítékként, mert sok múlik a kérdésfeltevésen, és vannak emberek, akik uralkodni tudnak testi reakcióikon. Mindent összevetve: ha az ön által feljelentett személy nem hajlandó hazugságvizsgálatnak alávetni magát, semmiképp sem kényszeríthető rá, és ha nem különösen nagy horderejű dologról van szó, a hatóság valószínűleg nem is rendelné el a vizsgálatot.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.