Hétvégi ház

Az egészséges élet egyik titka a nyári szabadság alatti aktív pihenés, az üdülés… Csakhogy: hiába az utazási irodák csodálatos nyári kínálata, a családok egyre kevésbé tudják az árukat kigazdálkodni…

A múlt században (a városi) családok többsége, hogy a hétvégéit és a szabadságát kulturáltan, tölthesse, olcsó telket vásárolt, és szorgalmas munkával kisebb-nagyobb ideiglenes faházat, bungalót épített.
Volt ott hinta, homokozó, pancsoló, lengőteke, barkácssarok, zöldséges ágyás, virágoskert és sok minden más. Vasárnap este tele vonatok hozták haza a fizikailag kifáradt, de lelkiekben felfrissült víkendezőket, teli szatyor zöldségekkel, az ott termesztett gyümölcsökkel és a gyerekek boldog, élményekkel teli arcocskájával.
Egyszóval, az ember felüdülten nézett a hétfői nap elébe.

Nem új keletű szokás
Az egy-két napos pihenős kirándulások, a városi mindennapos munkából való kikapcsolódás nem új keletű szokás. Már a régi római patrícius is visszavonult tusculanumába az albai hegyek közé vagy tengerparti villájába valahová Ostia környékére.
Franciaországban a XVIII. század közepén romantikus házacskák épültek a patakok partján, ahol az előkelő urak és az elegáns delnők pásztorkodtak vagy pásztorjátékokat űztek, ahogyan az a korabeli falikárpitokon (gobelineken) ma is látható.
Később a jómódú polgár vasárnaponként a szőlőjébe ment ki a mi vidékeinken is. A Dunántúl ma is tele van szebbnél-szebb présházakkal, ahol akár még éjszakára is megfelelő szállásra talál a jókedvű, bortól elálmosodó ember. A mai értelemben vett víkendházak, bungalók ugyanazt a célt szolgálják, mint akkoriban a prés- vagy vadászházak.
Az ilyen ház nemcsak menedék az időjárás elől, hanem egy parányi nyaraló is a szabadságát töltő család számára, ahol egy-két hétig pihenni, üdülni is lehet. Itt kora tavasztól késő őszig, akár a hosszú hétvégeken is, kikapcsolódásra lelhet a család apraja-nagyja.

A természet ölén
Az ilyen kis hétvégi házak jóval több kényelmet nyújtanak, mint egy sátor – melynek a romantikájából hamar kiöregszünk –, de semmiben sem hasonlít a régi sokszobás, soktornyos puccos úri nyaralókra. Ezért a telket se a kiemelt nyaralóövezetek legdrágább részén válasszuk ki, hanem ahol tetszik, és képesek vagyunk megfizetni. Lehetőleg minél távolabb a „proccos” helyektől.
A hétvégi ház domináló része a hűvös fedett veranda. Innen nyílik a közös tartózkodásra alkalmas szoba, melynek elülső oldala teljesen kinyitható, szinte a veranda folytatása. Ha nyitva van az ajtó, ez a két rész egy közös nagy helyiséget alkot, s így a verandán keresztül közvetlen kapcsolatba kerülhetünk a kerttel, stranddal vagy akár az erdővel.
A nagyobb szoba éjszakára kettéosztható. Pamlagai, padjai ágyakká alakíthatók át. A víkendház kényelméhez tartozik a főzőfülke és a mosdó- vagy zuhanyzófülke, ám a területük nem több 1,5-2 négyzetméternél. A szobakályhán akár víz is melegíthető a mosogatáshoz és a mosakodáshoz, ha az áramot nem vezettettük be a kisházba (néha előny).

Nap és árnyék
A hétvégi ház külső formája az anyagi lehetőségek figyelembevételével a lehető legegyszerűbb legyen, de minden esetben az előírásoknak és a tájolási alapelveknek megfelelően alakítsuk ki. Ügyelni kell a jó alaprajzi elrendezésre, a környezeti adottságokra, éghajlati viszonyokra.
Fontos, hogy a ház se túl meleg, se túl hideg ne legyen, a mellékhelyiségek ablakai mindig északra néznek, akárcsak a főzőfülkének, hiszen ott amúgy is meleg van.
A veranda északkeleti, északnyugati tájolása indokolt, így reggeli vagy késő délutáni napot kap, de a legnagyobb hőségben ideális étkezőhely lesz az általában árnyékos területből. A szoba ablakai lehetőleg délre nyíljanak, hiszen nyáron bespalettázhatók, télen pedig kellemes meleg lesz bent.
Soha ne nyíljanak nyugatra vagy északnyugatra, mert a napsütéstől annyira felmelegednek ezek a helyiségek, hogy éjszakai alvásra teljesen alkalmatlanná válnak.

A meleg és hideg szempontjából komoly szerepe van a falaknak és a tetőszerkezetnek: ha nem megfelelő hőszigeteléssel készülnek, ugyancsak használhatatlan lesz a házunk pihenésre és felüdülésre, mert vagy fázunk, vagy a meleg válik elviselhetetlenné a rosszul hőszigetelt épületben.
A ház szerkezetének a környezethez kell igazodnia. Vízparton, nedves árterületen mindig cölöpökre építsük hétvégi házunkat, már csak az évente ismétlődő árvízveszély miatt is.
Köves, erdős vidéken a legegyszerűbb ház is épüljön kőalapra. Erdős vidéken a falak lehetőleg fából legyenek, sík vidéken téglából, köves helyen természetesen kőből. A gazdaságos tervezéshez annak az egyszerű ténynek a figyelembevétele is hozzátartozik, hogy a kis házunk az év döntő többségében felügyelet nélkül áll, kitéve az időjárás viszonytagságainak – ezért csakis tartós anyagokat használjunk hozzá.
(A lekberendezés.hu nyomán)