Cergát-parti pillanatképek

Akkortájt, amikor irodalmunk e jeles alakja világra jött a mai főutca egyik kis házában, a Cergátnak persze még nyoma sem volt; e csatornát majd kilenc évtizeddel később, 1889-ben építették meg, hogy a környező településeket megóvják az errefelé gyakori árvizektől. De az embert sem a vízár, sem más természeti csapás nem tántoríthatta el attól, hogy megvesse a lábát ezen a termékeny területen. Az ásatások leletanyagából kiderül, hogy az andódi kálvária területén valamikor Krisztus után 110 és 350 között római légiósok temetkezőhelye volt. A nagy, erőszakkal létrehozott és fenntartott birodalmak sorsa, hogy morzsáikra hulljanak szét – ez történt a Római Birodalommal is. Kvádok, gótok, szarmaták, longobárdok, hunok, avarok, szlávok és frankok vonultak, éltek és haltak e tájon, mígnem a honfoglalás idején a Huba, Tas és Lél vezette szemere, kadosa és szavárd törzsek népe telepedett meg itt. Később Hunt és Pázmán lovagok, majd Amadé soproni ispán lett a terület tulajdonosa; a község nevét Andód formában először 1431- ben jegyezték fel, Stibor vajda adománylevelében. A középkorban előbb a pestis, majd a török hadak tizedelték a lakosságot.

Érsekújvár várának visszafoglalása után Dominik Kaunitz gróf, morva nemes lett a nagysurányi uradalom, tehát Andód község ura is, s morva birtokairól telepített ide jobbágyokat. A község és a környék a XVIII. század derekán élte fénykorát, amikor már az erdélyi földesúr, Károlyi Sándor gróf tulajdonában volt; ő csapoltatta le a mocsarakat, és manufaktúrákat építtetett itt. Ekkor indult növekedésnek a lakosság lélekszáma; s innen számítva – minden forradalom, világháborúk és kitelepítések ellenére – folyamatos a gyarapodás a Cergát menti községben. Hová lett az iskola…? „Andódnak jelenleg 1328 lakosa van – tudom meg Czuczor Mária polgármestertől –, s közel hetven százalékuk magyar. Az idősek után megüresedett ingatlanokat általában a környező városok, főképp Érsekújvár lakosai vásárolják fel; az itt letelepülni óhajtó, városból visszatérő fi atalok többnyire a bérlakásokat, esetleg az önerős építkezést részesítik előnyben.” A lakosság igényeit kielégítendő, intézmények sora működik a községben – így postahivatal, valamint heti két alkalommal van orvosi rendelés. A helyi óvoda korábban két, magyar és szlovák nevelési nyelvű osztállyal működött, de 2000-től ez is történelem; ma egyetlen, szlovák nevelési nyelvű osztályt látogatnak az andódi gyerekek. Az épület különben a közelmúltban jelentős változásokon ment keresztül – a beázó tetőt leszedték, s az épületet bővítették egy emelettel, bérlakásokat hozva létre ily módon. Tavaly került sor az ajtók-ablakok cseréjére; a gyerekek így tényleg minden igényt kielégítő óvodához jutottak. „A lakosság száma növekszik – mondja a polgármester –, így jó esélyünk van arra, hogy a közeljövőben ismét megnyissuk a magyar osztályt. Kezdetben valószínűleg osztott délelőtti foglalkozás formájában fog működni, de ha a szülők részéről lesz igény, egész naposra bővíthető majd. Ez rajtuk áll – a hivatal pedig hozzáteszi a magáét…” Ami mára teljesen a múlté, az a helyi kisiskola. 1979-ig folyt benne négy összevont évfolyamban az oktatás. Azért szűnt meg, mert időközben az andódi szülők egyre inkább az alig öt kilométerre fekvő Érsekújvárra kezdték járatni gyermekeiket. Bár a község vezetősége a múltban tett lépéseket az iskola rendbehozatalára, megnyitására, mire törekvéseit siker koronázta volna – magyarán: a pályázatok által pénz állt volna a házhoz –, teljesen megszűnt az igény. Így veszítette el a közösség magyar tannyelvű kisiskoláját, s ez akár intő jelként is értelmezhető…

Újjászerveződő társadalmi élet Andódon ma vállalkozások egész sora működik; nekik és a tágabb környéken megtelepült iparnak köszönhető, hogy a 2006-os viszonyokhoz képest egyharmadára csökkent a munkanélküliek száma. Ma alig harmincan vannak; a vállalkozóbb kedvűek a komáromi, gútai és érsekújvári ipari parkokban, létesítményekben találtak munkát. A község társadalmi élete kapcsán hangzik el, hogy – fi noman fogalmazva – a több mint ezerháromszáz lelket számláló közösségnek e téren komoly kiaknázatlan tartalékai vannak. „Akikről tényleg a megbecsülés hangján tudok csak nyilatkozni, az az Aranykalász Asszonykórus: az ország határain innen és túl egyaránt öregbíti Andód jó hírnevét. Kívüle Katolikus Ifjúsági Közösség és Csemadok-alapszervezet működik a faluban, utóbbiban jelenleg is folyik a tagbázis újjászervezése. A Csemadok, az önkormányzat és a Magyar Koalíció Pártjának alapszervezete közösen szervezi az ünnepségeket, főképp a megemlékezéseket. Anyák napi műsort, nyugdíjas-találkozókat is rendezünk, s idén remélhetőleg augusztus 2-án sort kerítünk egynapos folklórtalálkozóra, mely a falunapot lesz hivatott pótolni. Egy más alkalommal pedig szeretnénk meghívni a magyarországi nagykovácsi öregfi úk futballcsapatát. Velük korábban baráti kapcsolatokat ápoltunk.” Andódról 1947-ben több mint négyszáz személyt telepítettek ki Nyíregyházára – fűzi hozzá a polgármester –, s a rokoni szálak nem szakadtak meg. Május 16–18-án Kis Vendel úrnak, a Felvidék 1947 Egyesület titkárának a meghívására ünnepségen vesznek részt azok, akik számára fontos az emlékezés, akik szeretnének találkozni távolba szakadt szeretteikkel. Mert bár az országhatárok leomlottak, semmivel sem kerültünk közelebb egymáshoz, határon inneni és túli magyarok.

Nyitni az agroturisztika felé

A kínálkozó lehetőségeket kihasználva az utóbbi években a községben fejlesztések sora valósult meg. Andód például az elsők között kapcsolódott be a bérlakásprogramba; 2003- ban adták át az első két, 27 lakásegységből álló bérházat, tavaly pedig további tizenkét lakást hoztak létre az óvoda tetőterében. Egyedülálló és családos fi atalok és magukra maradt idős emberek egyaránt nagy érdeklődést tanúsítanak irántuk, ezért a jövő évre még egy bérház építését tervezik. „A község régebbi épületeinek egy részét még az évtized elején sikerült felújítanunk – közli velem a polgármester –, így a volt iskola épületében létrejött a Czuczor Gergely Múzeum. A község központjában álló egykori községházát lebontottuk, helyén ifjúsági központot építettünk – egyebek közt edző- és internetes terem kapott helyet benne –, s felújítottuk a futballpálya melletti öltözőket is. Új utcák létrehozását tervezzük, mivel szükség van rájuk, s tervbe vettük a község központjának átépítését. Pihenőparkot szeretnénk itt létrehozni, mely az idegenforgalom céljait is szolgálná, de ehhez fel kell újítanunk a falu rossz állapotban lévő járdaszakaszait is. Ugyanakkor dolgozunk azon, hogy a község határában található hulladéklerakat helyét rekultiváljuk: ligetet, zöldterületet hoznánk ott létre.” Az andódi képviselő-testület tagjai a kínálkozó lehetőségek közül az agroturisztika fejlesztését tartják elfogadhatónak – egy horgásztó, mintagazdaság valószínűleg fellendítené az idegenforgalmat, s természetesen a község bevételeit is növelné. A már említett Czuczor Gergely Múzeumon kívül főképp a község szakrális emlékei – így a kálvária, a római katolikus templom, a Jézus Szíve kápolna s a köztéri műemlékek – számíthatnak az idelátogatók érdeklődésére. A területfejlesztés legfőbb kerékkötője (megannyi községhez hasonlóan) a tulajdonviszonyok terén tapasztalható fejetlenség – legelőbb ezt kell rendezni. Önmagában véve sem kis kihívás.