Április bolondja: Ugratások napja

Nem új divat az ugratás, régen is szokás volt a gyerekeket boltba küldeni szúnyogzsírért, esernyőmagért, trombitahúrért vagy hegedűbillentyűért. Van iskola, ahol a diákok tanárrá, a tanárok pedig diákká változnak erre az egy napra, máshol elárasztják az utcákat a kifestett, rikító ruhába öltözött emberek.

Miért éppen április elseje?

Ezt az időszakot az ókori rómaiak Vénusz istenasszonynak szentelték, ünnepeltek, vigadoztak – talán ennek a hagyománya él a bolondok napjának tréfáiban? Nagyon sok találgatás van, de egyik sem túl meggyőző. Az egyik szerint a tréfálkozás az ókori itáliai saturnaliákból származó bolondünnepre vezethető vissza – ennek a szépséghibája csak az, hogy az említett ünnepet december 28-án vagy újév napján, január elsején tartották. Más magyarázat szerint kelta népszokás volt, hogy április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepeket ültek.

További nézet szerint az áprilisi tréfálkozás eredetét Franciaországban kell keresnünk. A régi francia naptár szerint az esztendő április 1-jén kezdődött, s ekkor az ismerősök ajándékokkal lepték meg egymást. Amikor aztán az évkezdetet január 1-jére helyezték, az ajándékozás időpontja is áttolódott arra a napra, de a régi évkezdet emlékére eleinte április 1-jén is küldözgettek ajándékokat, majd kialakult az a szokás, hogy a hamis évkezdetet hamiskodással, bolondozással ünnepelték meg.

1538-tól Németföldön is megjelent egy furcsa népszokás – abban az évben ugyanis az országgyűlés április elsejére nagy valutarendezést tűzött ki, s a bennfentesek óriási spekulációkra készültek. Amikor aztán a valutareform mégis elmaradt, a spekulánsok ráfizettek, s köznevetség tárgyává lettek. Ettől fogva április elsejét német területen az elbolondítás napjaként emlegetik.

Vaskos tréfa

Toulouse grófja, XIV. Lajos francia király fiának a bolondok napja közeledtével nem mindennapi ötlete támadt. Áldozatul Gramont márkit választotta. Március 31-ének éjszakáján, mialatt a márki aludt, cinkosaival kilopatta a ruháit. Minden darabot felfejtettek, majd újra összevarrtak, de szűkebbre. Reggel a márki fel akarta húzni a nadrágját, de nem fért bele. Nyúlt a mellénye után, de nem tudta begombolni. Ugyanígy járt a kabátjával is. Javában küszködött, amikor rányitotta az ajtót az egyik cinkostárs: „Az istenért, márki, mi történt önnel? Egészen meg van dagadva!” A márkiról gyöngyökben hullt a veríték, hogy miféle borzasztó betegség üthetett ki rajta. Orvosért futtattak –szintén beavatott volt –: megvizsgálta, receptet írt, és gondterhelten távozott. Elszaladtak a recepttel a gyógyszerészhez. Az visszaküldte, hogy nem érti. Nem is érthette, mert ez volt ráírva latinul: „Accipe cisalia et dissue purpunctum.” Vagyis „Végy ollót, és vágd fel a mellényedet!”

Félresikerült félrevezetések

* 1996-ban az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség hírül adta, hogy az orosz parlament vitát indított a Varsói Szerződés újjáélesztéséről. A megdöbbentő hírt a cseh és bolgár hírügynökségek is átvették, és széles körű pánikot keltett. Néhány órával később az ITAR-TASZSZ elismerte, hogy csak viccelt, és bocsánatot kért.

* 1999-ben az oregoni rádió bejelentette, hogy átszakadt az Ochoco gát, és a baleset hatalmas árvízzel fenyegeti a mélyebben fekvő területeket. A rémült lakosok a hír hallatán menekülni kezdtek. Később a műsorvezetők tájékoztatták a hallgatókat, hogy az egész csak április elseji tréfa volt.

* A hamis halálhírek közül talán a bostoni rádió 1998-as közlése okozta a legtöbb kellemetlenséget: két műsorvezető bejelentette, hogy a város polgármestere, Tom Menino autóbalesetben meghalt. Ezt sokan elhitték, beleértve a polgármester családját is. Másnap a két műsorvezetőt kirúgták.

* Egy ohiói ruhaüzlet alkalmazottja 2003. április 1-jén felhívta a főnökét otthon, hogy fegyveres férfiak kirabolták a boltot. Az igazgató azonnal értesítette a rendőrséget, az 4 rendőrautót küldött a helyszínre. Percekkel később az alkalmazott ismét felhívta az igazgatót, hogy elmondja: csak áprilisi tréfa volt, de már késő volt. A rendőrség pánikkeltés miatt eljárást indított ellene, főnöke pedig kirúgta.

A legviccesebb becsapások

* 1997-ben egy e-mail járta be a világhálót, mely szerint március 31-e éjféltől április 2-a nulla óráig nagytakarítás miatt bezár az internet. A levél szerint a nagytakarításban kisöprik a hálózatban sodródó „roncsokat, törmelékeket”, a halott e-mail címeket, inaktív oldalakat. A nagytakarítást öt többnyelvű japán robot végzi. A levél egy régi telefonvonal-takarításos tréfa felfrissítése volt. Néhány évtizede egy amerikai telefontársaság kérte arra ügyfeleit, hogy április elsején helyezzenek műanyag zacskót készülékeikre, mivel a vonaltisztogatás miatt nagy mennyiségű por távozhat a kagylón keresztül.

* 1962-ben még csak egy tv-csatorna létezett Svédországban, az is fekete-fehérben sugározta műsorait. Az állomás technikai szakembere április 1-jén megjelent a képernyőn, és bejelentette, hogy egy újonnan kifejlesztett technológiának hála, valamennyi néző villámgyorsan átválthatja az adást színesre, ha nejlonharisnyát húz a képernyőre. Több százezren próbálták ki a dolgot.

* 1998. áprilisi számában a New Mexicans for Science and Reason lap hírlevele arról számolt be, hogy az alabamai törvényhozás a pí értékét a 3,14159-ről a „bibliai” hagyományoknak megfelelő 3,0-ra módosította. A cikk hamar felkerült az internetre is, bejárta az egész világot, és hamarosan tiltakozók ezrei kezdték el e-mailben és telefonon bombázni az alabamai törvényhozást.

* 2002-ben a Tesco a The Sun című lapban fizetett hirdetésben tette közzé, hogy mostantól üzleteiben genetikailag módosított fütyülő sárgarépa is kapható, melynek oldalán fokozatosan vékonyodó lyukak találhatók. A bennük levő légbuborékoknak köszönhetően a megfőzött répa sípoló hangot ad ki.

* 2010-ben a Google állati nyelvekre fordító programot hozott létre; még saját weboldalt is készített neki. A honlap a mai napig él.

F. É., Forrás: central, vask., ZH-online