<p>Mások véleményére jórészt akkor vagyunk kíváncsiak, amikor támogatnak bennünket. Megerősítésként az ő nézőpontjukból is szívesen átgondoljuk a dolgot. De a kellemetlen igazságokhoz máshogy viszonyulunk. Az ilyesmi sokszor sértődést szül, de ez az érzés segítő jel a nehézségek megoldásában.</p>
Amikor valaki kertelés nélkül őszinte velünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy bántani akar. Minél több bántás éri az embert, annál inkább azt hiszi, hogy a legtöbben rosszat akarnak neki. Kétségtelen, hogy vannak emberek, akik másokon keresztülgázolva próbálnak előbbre jutni. Az ilyenek szorult helyzetben azért bántanak, hogy leplezzék gyengeségeiket, vagy megvédjék magukat. Az viszont nem igaz, hogy a túl egyenes emberek mindegyike gonoszságból mond első hallásra bántó dolgokat.
Van sok olyan helyzet, amikor a másik ember hátsó szándék nélkül állít szembe bennünket kellemetlen igazságokkal. A mi feladatunk az, hogy az ösztönös védekezés helyett felismerjük, ha valaki őszintén szembesít bennünket a valósággal. Ilyenkor nem a védekezés, hanem a gondolkodás segít előbbre jutni.
Sokan vannak olyanok is, akik a számukra kellemetlen igazságok hallatán megsértődnek. Színlelt vagy nagyon is valóságos sértődés közepette zárkóznak el a tényektől. Ilyenkor a sértődés nem jelent mást, mint hogy az illető lebukott: láthatóvá lett egy álarc. Ha meglátjuk a tükörben a kócos hajunkat, nem a tükörre kell haragudnunk, hanem hozzá kell látnunk a „madárfészek” rendbetételéhez.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.