A nagy gyógyszerbiznisz

Nem mintha a hazai forgalmazók nem rendelnének eleget. Egyszerűen eladják külföldre, mert így nagyobb a hasznuk.

A hiánygyógyszerek listája néhány éve változatlan: az élen a vérhígító készítmények állnak, utánuk változó sorrendben az asztma, allergiák, rák- és neurológiai betegségek kezelésére vagy tüneteinek enyhítésére szolgálók. A Szlovák Gyógyszerészkamara már 2013-ban felhívta a figyelmet arra, hogy a Szlovákiából újraexportált gyógyszerek mennyisége évről évre nő. Tavaly a gyógyszertárak egyenesen a kamarának jelenthették, mihez nem tudnak hozzájutni, és egy év alatt 356 patika 6385 esetben jelezte a hiányt. Valamennyi készítményt csak azok a gyógyszerárak kapnak meg gond nélkül, amelyeket közvetlenül a forgalmazók (például a Med-art, a Phoenix vagy az Unipharma) működtetnek. Ezek a magukéit ellátják, a többinek azonban nem szállítanak a külföldön többszörös áron eladható gyógyszerekből.

Jelentik és viszik

Az üzlet azért működhet zavartalanul, mert a gyógyszerkivitelről a forgalmazóknak csupán értesíteniük kell az Állami Gyógyszerellenőrző Intézetet (ŠÚKL). Amint az intézet szóvivőjétől, Diana Madarászovától megtudtuk, tavaly 32 ezer értesítést kaptak a forgalmazóktól 1289 fajta gyógyszer kiviteléről. „Összesen csaknem ötmillió dobozt akartak exportálni, végül ennek harmadát vitték ki, 2015-ben pedig 1216-féle, összesen 1,14 millió doboz gyógyszert. A Szlovákiában forgalmazott gyógyszerek négy százaléka kerül külföldre, míg Csehországban ez az arány nyolc százalék” – állítja a szóvivő.

A betegeket azonban nem az arányszámok érdeklik elsősorban, hanem az, hogy hozzá tudnak-e jutni ahhoz, amire szükségük van. Lehet, hogy Csehországból több gyógyszert exportálnak, még sincs hiány, míg nálunk kizárólag a forgalmazók önkényén múlik, hová miből mennyit szállítanak.

Egy részét eltitkolják

A gyógyszerészkamara elnöke, Ondrej Sukeľ szerint a kivitt mennyiség sokkal nagyobb, mint egymillió doboz, mert a forgalmazók egyszerűen nem jelentenek mindent. „Becsléseink szerint a külföldre eladott gyógyszerek háromnegyedéről nincs tudomásuk a hivatalos szerveknek. Annyit mindig dobnak piacra, hogy hosszas keresés után valahol legyen belőle, és ezzel megakadályozzák, hogy a gyógyszerellenőrző intézet a betegek veszélyeztetése miatt betiltsa az illető készítmény kivitelét. Az érvényes jogszabályok szerint nálunk a gyógyszerek ára nem lehet magasabb, mint a három legalacsonyabb uniós ár átlaga, ezért olcsóbbak, mint az unió legtöbb országában, és így nagyon megéri a külföldi újraértékesítésük. Némelyeket két-háromszáz százalékos haszonnal tudnak eladni más országokban a forgalmazók. Ezekből itthon csak annyit hagynak, hogy a híre terjedhessen: valahol valaki rátalált” – magyarázza a szakember. 

A gyógyszerek viszonteladásában azonban már nem csak a forgalmazók, hanem a gyógyszertárak is meglátták a jövedelmező üzletet. Ehhez az orvosokkal is együtt kell működniük, akik például itt élő vagy ideiglenesen itt tartózkodó, biztosítással nem rendelkező külföldieknek írják elő a készítményeket. Azok úgyis teljes mértékben térítik őket, tehát a biztosító nem ellenőrzi a tranzakciót, és a szert a patikusok gond nélkül eladhatják külföldre. A másik módszer, hogy eladják a forgalmazóknak a gyógyszereket. Ebben az üzletben a patikák harmada érdekelt.

Külföldre tőlünk főleg a rák gyógyításában alkalmazott citosztatikumokat, nyugtatókat, vérképződést serkentő szereket, vérhígítókat, oltóanyagokat, emésztési zavarok esetében használt szereket, vízhajtókat, vírusölőket, értágítókat, immunerősítőket, epilepszia elleni szereket, Parkinson-kór esetén használt készítményeket, urológiai gyógyszereket, depresszió elleni szereket, valamint pszichózis elleni szereket szállítanak.

Hiánycikk az oltóanyag

Az utóbbi hónapokban a csecsemőknek beadandó kötelező oltásokat volt a legnehezebb beszerezni – főleg Szlovákia déli és keleti járásaiban. Az orvosok már dátum nélküli recepteket adtak a szülőknek, hogy korlátlan ideig kereshessék az oltóanyagot, például a kanyaró, vérhas és mumpsz elleni Priorixot. Időszakonként ugyanilyen hiánycikk a gyermekbénulás, torokgyík, tetanusz, B típusú sárgaság és szamárköhögés elleni Infanrix-hexa, valamint több más olyan oltóanyag, amelyekkel egyéves korig többször is beoltják a kisgyermekeket. A nálunk kötelező oltás elmaradása súlyos egészségi kockázatokkal járhat. Sőt, paradox módon, a gyermekorvosnak jelentési kötelezettsége van, ha a szülő elutasítja az oltást, de ha hiányzik az oltóanyag, azt már nincs hol jelentenie. 

A gyógyszerforgalmazók szerint a hiány fő oka az, hogy a legtöbb oltóanyagot egyetlen gyártó, a brit GlaxoSmith Kline állítja elő, és világszerte megnőtt a kereslet a több országban bevezetett kötelező oltások miatt. Ez azonban csak az igazság egy része, Szlovákiába elég készítmény érkezik, de eladják külföldre. Ondrej Sukeľ szerint amíg a forgalmazók és a gyógyszertárak szabadon üzletelhetnek velük, ez így is marad, ezért a gyógyszerészkamara kezdeményezte a vonatkozó jogszabályok megváltoztatását.

Engedélyhez kötnék a kivitelt

Az egészségügyi minisztérium szeptemberben terjeszti a parlament elé a gyógyszerek külföldi eladását az eddiginél szigorúbban szabályozó törvényjavaslatát. Ennek kidolgozásában a minisztérium szakemberei együttműködtek a gyógyszerészkamara képviselőivel, így az új jogszabály már az újabban szükségesnek bizonyult intézkedéseket is tartalmazna. A javaslat szerint a forgalmazók ezentúl nem csak jelentenék kiviteli szándékukat a gyógyszerellenőrző intézetnek, hanem engedélyt is kellene kérniük. A gyógyszertárak a jövőben nem adhatnának el gyógyszert bármely forgalmazónak, csupán annak, amelyiktől vásárolták. Különösen drága készítmények esetén megoldás lehetne az anonim recept, amelyet a gyógyszertár egyenesen a gyártónak küldene, az 24 órán belül elküldené a kért szert a forgalmazónak, s utóbbinak újabb 24 órája lenne az adott gyógyszertárba való eljuttatására. A forgalmazókat a törvény arra kötelezné, hogy hozzák nyilvánosságra tartalékaikat – ez lehetetlenné tenné, hogy csak azoknak a gyógyszertáraknak szállítsanak, amelyek nagy forgalmat bonyolítanak le számukra. A gyógyszerészkamara javaslatai között van továbbá, hogy reexport esetén a gyógyszer ára az itthoninál jóval magasabb legyen.

A tervek szerint az új törvény januárban lép érvénybe, és megsértésekor 100 ezertől egymillió euróig terjedő bírságot szabhatnak ki a hatóságok a forgalmazókra. Ez elég magas összeg ahhoz, hogy megfontolják, érdemes-e eladniuk a szlovákiai betegek számára létfontosságú gyógyszereket.