A MAGAS koleszterinszint

vér koleszterinszintjének két fő összetevője van: Az egyik a kis sűrűségű lipoprotein – LDL –, ismertebb nevén ártó koleszterin, amely döntően koleszterinből áll. Fő feladata a koleszterin szállítása a sejtek felé, útközben azonban – kóros esetekben – az érfalban is leadhatja, és így érelmeszesedést okozhat. A másik összetevő a nagy sűrűségű lipoprotein – HDL –, ismertebb nevén jó koleszterin. A sejtekből a májba szállítja a koleszterint, és képes az érfalban már lerakódottat visszavinni a májba, védve ezzel az érfalat. Mediterrán étrend A mediterrán országokban a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása fele–harmada a hollandiainak, USAbelinek vagy egyes ázsiai országokban nyilvántartottnak. Ennek okát kutatva komoly nemzetközi tanulmányok arra jutottak, hogy a mediterrán étrend önmagában is képes ezeknek a betegségeknek a kockázatát felére– harmadára csökkenteni. Miből is áll a sokat emlegetett mediterrán étrend? Kiegyensúlyozott étrendben a szénhidrátok az összes energiabevitel 50–60%-át teszik ki, de fontos, hogy ebből a hozzáadott cukor ne haladja meg a 10%-ot. Ez azt jelenti, hogy együnk naponta teljes kiőrlésű gabonából sütött kenyeret, durumbúzából készült tésztát és hántolatlan, barna rizst! Élelmi rostokból naponta 30–40 g-ot fogyasszunk, mivel egészségünk szempontjából hasznosak. Egyrészt csökkentik a koleszterinszintet, másrészt elegendő folyadékbevitel esetén megszívják magukat vízzel, és telítettségérzést okozva csökkentik az étvágyat. Míg nálunk az egy főre eső évi zöldségfogyasztás 80–90 kg, Dél- Európában 200. Az is jelentős különbség, hogy a tengeri népek a zöldségek nagy részét nyersen, salátákban vagy enyhén párolva eszik. Számos tanulmány bizonyította már, hogy a hetente kétszer halat fogyasztók között feleannyi infarktus fordul elő, mint azok körében, akik nem esznek halat. Az olívaolaj többszörösen telítetlen zsírsavai által segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Telítetlen zsírsavak elsősorban a növényi olajokban és a tengeri halakban találhatók, s jótékonyan csökkentik a koleszterinszintet. A legtöbb telített zsírsav állati eredetű táplálékokban van, rejtett zsír formájában.

 Irányelvek a koleszterinszint csökkentésére:

Rendszeres testsúlyellenőrzés Minden többletkilogramm terheli a szívet és a vérkeringést. Súlyunkat rendszeresen ellenőrizzük. A kissé megemelkedett koleszterinszint ugyanis fogyással normál értékre nyomható le.

Állati helyett növényi zsiradékokat fogyasszunk! Az állati zsírok telített zsírsavakat tartalmaznak; ezek növelik a koleszterinszintet, így érelmeszesedést okoznak. A növényi olajakban többszörösen telítetlen zsírsavak vannak, s ezáltal csökkentik a koleszterinszintet.

Ne feledkezzünk meg a ballasztanyagokról! Bőségesen fogyasszunk gyümölcsöt és zöldségfélét, teljes kiőrlésű gabonából készült termékeket. Naponta 30 g ballasztanyagnak kell a belekbe kerülnie.

 Rendszeresen sportoljunk! A sport – a mozgás – kedvezően befolyásolja az összkoleszterinszintet, növeli a szervezetben az érelmeszesedést gátló, ún. jó koleszterin mennyiségét.

A dohányzás tilos! A cigaretta nemcsak a tüdőt támadja meg, hanem a szívet is. A véredényeket közvetlenül terheli, és ezáltal a zsírértékek is magasra emelkednek