A korrupció, a korrupció, a korrupció!

Meggyőződésünket tapasztalatokra alapozzuk, mert valóban szinte mindannyian bonbonokkal, üvegekkel, borítékokkal járunk orvoshoz, és a különböző hivatalokba – fittyet hányva arra, hogy a korrupció súlyos bűncselekménynek számít. Mármint arra nézve, aki ad, mert aki kér és kap, az kevés kivételtől eltekintve megússza.

A nagyhalak megússzák

Furcsa szlovákiai ellentmondás, hogy az esetek háromnegyedében a bíróságok azokra mértek ki büntetést, akik megpróbáltak lefizetni valakit, és ezek, természetesen, többnyire egyszerű állampolgárok voltak. Csupán a tárgyalásig eljutott ügyek egynegyedében ültek a vádlottak padján a magukat megvesztegetni hagyó, sőt gyakran a markukat tartó állami tisztviselők, és többnyire ők is megúszták pénzbírsággal vagy feltételes szabadságvesztéssel. A Transparency International civil szervezet idén a speciális bíróság által az utóbbi két évben tárgyalt 236 korrupciós eset elemzése után jutott arra a következtetésre, hogy a megbüntetett esetek több mint felében 20 eurónál kisebb összeget adtak készpénzben vagy más figyelmesség formájában. Azokban a korrupciós ügyekben, amelyekben ítélet is született, mindössze 120 ezer euró cserélt gazdát, ami Gabriel Šípoš, a Transparency International szlovákiai igazgatója szerint nevetségesen kis összeg. A Világbank elemzése alapján a Szlovákiában megvesztegetésre költött pénznek ez csupán egy ezreléke, vagyis a valóban jelentős korrupciós eseteket nem sikerül leleplezni – hiába sejti mindenki, hol adottak leginkább a feltételek. Az igazi nagy halak, akik a többmilliós EU-pályázatok 10-15 százalékát nyúlják le, büntetlenek maradnak – ezt bizonyítja az a tény is, hogy csak a tárgyalt esetek 5 százalékában volt szó az egész társadalomnak kárt okozó, vagyis az EU-alapokkal, különböző állami és önkormányzati pályázatokkal, bírósági ítéletekkel, törvényalkotással vagy a választásokkal kapcsolatos korrupcióról. Senkinek ne legyenek illúziói, hogy ezeken a területeken minden tisztességes és tiszta, egyszerűen a szereplők dörzsöltebbek, jobban tudnak vigyázni. Amint az országos rendőrfőkapitány, Tibor Gašpar egy interjúban elmondta, azok számára, akik „nagyban játszanak”, már nem probléma, hogy mobiljaikat és irodáikat a lehallgatást lehetetlenné tevő eszközökkel szereljék fel, vagy olyan módon számlázzák ki a maguk százalékát, hogy úgy tűnjön, szolgáltatást is nyújtottak érte. Általában tanácsadásról, szakmai elemzésről, előadásokról van szó, és ha mindkét fél hallgat, megállapíthatatlan, megérték-e az árukat – már amennyiben egyáltalán megvalósultak.

Tíz kiló rizsért öt év börtön

Ha valami csoda folytán kiderül is, hogy valaki több millió kenőpénzt adott vagy fogadott el, az egyáltalán nem jelenti, hogy súlyosabb büntetést kap, mint az a vállalkozó, aki egy ebéddel próbálta megvesztegetni az adóhivatalnokot, vagy az az ellenőr, aki tíz kiló rizs fejében behunyta a szemét egy élelmiszerboltban. Utóbbi eset a bíróság hozzáállásának jellemző példája: a közegészségügyi hivatal ellenőre egy koreai tulajdonú csemegeboltból tíz kiló jázminrizst, egy csomag mogyorót és lejárt szavatosságú üdítőket vitt el – nagyjából 50 euró értékben. Mivel tagadta, hogy a figyelmességet kifejezetten kérte, és a bolt tulajdonosát vádolta azzal, hogy rátukmálta az árut, öt év börtönt kapott. Azt a munkaügyi ellenőrt viszont, aki 500 eurót fogadott el, de mindent bevallott, és vádalkut kötött, csupán feltételes szabadságvesztésre és pénzbírságra ítélték.

Még jobban látszik az aránytalanság, ha e két példát összehasonlítjuk annak a vállalkozónak az esetével, aki a védelmi minisztériumban meghirdetett 1,7 milliós pályázat résztvevőitől szedte be 2009-ben a tízszázaléknyi jattot. A korrupcióellenes hivatal nyomozói egy rajtaütésnél 173 ezer eurót találtak nála a pályázatban sikeres cégek nevével, és az ügyben ellene, valamint a hat pályázó ellen indult eljárás. A megvesztegetők valamennyien beismerő vallomást tettek, öten 2000-től 5000-ig terjedő pénzbírsággal megúszták, csak az kapott 15 000 eurós büntetést és feltételes szabadságvesztést, aki 42 500 eurós baksis ellenében 425 000 eurós állami megrendeléshez jutott volna. Iveta Radičová volt kormányfő tanácsadója, aki 300 ezer eurós kormánytámogatás elintézését ígérte tíz százalék fejében, ugyancsak megúszta tízezer eurós pénzbüntetéssel és egy év feltételes szabadságvesztéssel.

A beismerés fontosabb az összegnél

A fentiek alapján úgy tűnik, az ítélethozatalnál nem az a fontos, hogy a társadalomra nézve mennyire veszélyes a bűncselekmény, és mekkora összegről volt szó, hanem az, tesz-e a vádlott beismerő vallomást. Ha igen, mindegy, hogy egy pizzát fogadott el, vagy százezer eurót. A vizsgált bírósági ítéletekben a legalacsonyabb összegű kenőpénz két euró volt, ezt egy orvos kérte a munkaképtelenség igazolásáért, a legmagasabb pedig 50 ezer euró tanúvallomás megváltoztatásáért. A kenőpénz elfogadását a jelek szerint nehezebb bizonyítani, mint a megvesztegetést, mert az elfogadók tizenöt százalékát, míg az adományozóknak csupán öt százalékát mentik fel a vád alól. 

Speciális terület

A korrupció egészen speciális területe az egészségügy, ahol egyik érdekelt fél sem érzékel semmiféle jogtalanságot. Az orvosok úgy hiszik, joggal kérnek és fogadnak el némi figyelmességet, ha már olyan alacsony a fizetésük (ami egyébként nem igaz, az orvosok jövedelme meghaladja a hazai átlagkereset 250 százalékát, és 56 százalékkal több, mint más főiskolai végzettségű alkalmazottaké), a betegek pedig szintén kötelességüknek tartják, hogy adjanak – akár előlegként, akár utólag, hálából. Az egyik legkirívóbb, bíróság elé is került eset egy ortopéd szakorvosé, aki 60 ezer eurót kért a betegétől, hogy hamarabb elvégezze a csípőműtétét. Később azzal védekezett, hogy a pénzt az Ortopéd Szakorvosok Polgári Társulásának szánta, csakhogy semmiféle átvételi igazolást nem tudott felmutatni, és a szervezetnél sem tudott senki az adományról. Az ilyen magas összegek az egészségügyben is ritkaságszámba mennek. Többnyire 100-200 eurókat adnak a betegek a műtétekért 20-tól 50 euróig a betegállomány kiírásáért és 5-10 euró értékű ajándékot az egyszerű kivizsgálásért. „A vérünkben van, hogy csak akkor kapunk rendes ellátást, ha valamit mellékesen is nyújtunk. Mi éltetjük a rendszert, amelynek a törvénytelenség a lényege, miközben háborgunk afelett, hogy a bírák és politikusok korruptak. Ez az egész csak akkor változhat meg, ha megértjük, hogy senki sem érdemel ajándékot azért, amiért fizetést kap, és eszerint is fogunk viselkedni. Csak ekkor várhatjuk el joggal, hogy a politikusok ne legyenek korruptak, és hogy a vállalkozók se csak akkor tegyenek feljelentést, ha a tőlük követelt kenőpénz meghaladja a megrendelés értékének negyedét” – mondja Gabriel Šípoš.

Fizessen kétszer, aki megveszteget

A jelenleg érvényes jogszabályok szerint minden korrupciós ügy bűncselekménynek minősül, és a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) hatáskörébe tartozik. Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány szerint ez nem feltétlenül szükséges, a kisebb összegű megvesztegetéseket magas pénzbírsággal járó kihágásként is kezelhetnék. Ez esetben, természetesen, meg kellene szabni a határt, milyen értékig számít a korrupció kihágásnak, mekkora összegtől bűncselekmény, és mikor megengedhető lobbizás. Szlovákiában elvileg nulla tolerancia van érvényben jelenleg, vagyis az, ha valaki egy láda almát fogad el, épp olyan súllyal esik a latba, mint ha több százezer eurót utaltat a számlájára. A gyakorlatban azonban mindent tolerálunk, épp ezért lehetséges, hogy a pitiáner ügyek összemosódnak a súlyos bűncselekményekkel. A rendőrök azt állítják, olyan sokan tesznek feljelentést, mert minden, nekik nem kedvező hivatali és bírósági döntés mögött korrupciót sejtenek, hogy a fajsúlyos ügyekre sem idejük, sem energiájuk nem marad. Ha így van, a jogszabályi megkülönböztetés valóban segítene, de valami azt súgja, a komoly leleplezésekhez nálunk egyelőre az akarat is hiányzik…

576 tavalyi esetről tudnak

* 2012-ben 848 korrupciós ügyben indult rendőrségi vizsgálat. 99 esetben került sor vádemelésre, és 103 személy ellen emelt vádat a nyomozó.

* 2013-ban 576 megvesztegetésről vagy arra tett kísérletről szerzett tudomást a rendőrség, 58 esetben emelt vádat ugyancsak 103 személy ellen.

* Idén július végéig 83 személy ellen emeltek vádat korrupció miatt. A vesztegetők 435 ezer eurót kínáltak fel, azok, akik ügyintézésért vagy más előnyökért kérték a pénzt, összesen 800 ezer eurót vágtak volna zsebre.

Kiket próbálunk megvesztegetni?

* hivatalnokokat          gyorsabb ügyintézés reményében

* orvosokat                  betegállományba való kiírásért vagy műtéti időpontért

* rendőröket       hogy szabálysértés esetén ne veszítsük el a jogosítványunkat

Mikor korrumpáltunk?

* hivatali ügyintézés      65 alkalommal

* betegállomány kiírása 43 alkalommal

* kihágás vagy bűncselekmény elnézése (rendőrök, ellenőrök)       37 alkalommal

* autóvezetői jogosítvány       24 alkalommal

* bűnvádi eljárás 21 alkalommal

* rokkantság elismerése          17 alkalommal

* EU-pályázatok, közbeszerzések, választások  13 alkalommal

Mit mondanak a számok?

* Az Európai Unió lakosságának 8 százaléka találkozott életében korrupcióval, Szlovákiában ez az arány 21 százalék

* A hazai lakosság 90 százalékának meggyőződése, hogy mindent a korrupció irányít

* A vállalkozók 66 százaléka tartja komoly akadálynak a korrupciót

* Az EU tagállamaiban összesen 120 milliárd euró folyik el évente megvesztegetésre