Az Európai Parlament is aggodalmát fejezte ki az MI jelentette veszélyek miatt

A képviselők nagy kockázatúnak minősítenék azokat az MI-rendszereket, amelyek jelentős mértékben veszélyeztetik az emberek egészségét, biztonságát, alapvető jogait vagy a környezetet. A választási eredmények és a szavazók befolyásolására alkalmas MI-rendszerek, illetve a több mint 45 millió felhasználóval rendelkező közösségimédia-platformok által használt ajánlórendszerek a képviselők javaslatában szintén felkerültek erre a listára.

Az EP álláspontja szerint az általános célú MI-rendszerek fejlesztői csak azután hozhatnák forgalomba termékeiket az uniós piacon, hogy felmérték és mérsékelték a lehetséges kockázatokat (az egészségre, biztonságra, az alapvető jogokra, a természeti környezetre, a demokráciára és a jogállamiságra), és bejegyeztették modelljeiket az uniós adatbázisba.

Az olyan rendszerekkel szemben, mint például a ChatGPT, elvárás lenne, hogy minden esetben fel kellene tüntetni, hogy a tartalmat mesterséges intelligencia állította elő, segítséget kellene nyújtani az úgynevezett "deepfake" képeknek az igaziaktól való megkülönböztetéséhez, valamint megfelelő biztosítékokkal kellene elejét venni a jogellenes tartalomgenerálásnak.

A ChatGPT egyelőre egyedül hódít

A plenáris ülést megelőzően derült ki, hogy a Google egyelőre nem teszi elérhetővé saját mesterséges intelligenciáját, mert a platform nem tartja be az Európai Unió adatvédelmi törvényeit. Mint ismert, a cég még 2023 februárjában mutatta be Bard nevű chatbotját az Európai Unióban, néhány hónappal azután, hogy óriási népszerűségre tett szert a ChatGPT, az OpenAI nevű cég mesterséges intelligencia rendszere.

A Bard egy párbeszédre képes mesterségesintelligencia-szolgáltatás. A fejlesztés a Google meglévő nyelvi modelljére épült, amit az elmúlt két év során fejlesztett a vállalat. 

(mti)