Idén is nehéz és bizonytalan tanévet kezdünk, hiszen a Covid-járvány miatt harmadik éve azt sem tudjuk, hogyan és hol fognak tanulni a gyerekek. Most mindezt tetézi még az energiaárak növekedése mellett az aggasztó pedagógushiány, és az is, hogy senki nem sejti, mennyi Ukrajnából menekült gyereket íratnak be a szlovákiai iskolákba, óvodákba.
Az Oktatáspolitikai Intézet (Inštitút vzdelávacej politiky) becslése szerint Szlovákiában a 2022/2023-as tanévben mintegy 1300 pedagógus hiányzik, és ez a szám 2025-ig akár 8600-ra is emelkedhet. Az iskolák már májusban meghirdették a pedagógusi állásokat, megyénként 100–200 hely volt betöltetlen, ennek a fele úgy is maradt. Ma már nemcsak az informatikusok, matematikusok, fizika és kémia szakos tanárok hiányoznak, hanem a nyelvszakosok is, mert aki idegen nyelveket beszél, az inkább cégeknél vállal állást, szlovák szakosok tekintetében pedig évek óta a szlovák iskolákban is nagy a hiány.
Nem ismerik a Mamát
Az oktatásügyi minisztérium szerint a hiány sokkal magasabb is lehet, mert az előrejelzés abból indult ki, hogy most mennyien jelentkeznek pedagógiai szakokra. Ha kevesebben lesznek, mint 2020-ban, amelyik évnek a számait alapul vették, akkor a tízezret is meghaladhatja a hiányzó szaktanárok száma. Ez már érezhetően befolyásolni fogja az oktatás színvonalát, mert egyre több iskolában szakképesítés nélküli tanárok oktatják majd a legfontosabb tantárgyakat.
A pedagógushiány az Oktatáspolitikai Intézet elemzése szerint nemcsak a bérekkel függ össze, hanem azzal is, hogy a fiatalok nem tartják vonzónak ezt a pályát. Egyre nőnek a szülők elvárásai, évről évre több a problémás, nehezen kezelhető gyerek, mindennek ellenére a pedagógusok egyre kevesebb tiszteletet, megbecsülést kapnak. „Sajnos, oda jutottunk, hogy pedagógusnak az megy, akit máshová nem vesznek fel. Ez aztán megmutatkozik a végzősök kvalitásain is, tisztelet a kivételnek. Ma nem ritkaság, hogy olyan diák jelentkezik magyar szakra, aki a felvételin nem ismeri fel József Attila Mama című versét” – mondta lapunknak a nyitrai Konstantin Egyetem magyar tanszékének egyik neve elhallgatását kérő pedagógusa. Szerinte erről nyíltan senki sem mer beszélni, de egyre gyengébb képességű pedagógusok diplomáznak, és közülük is csak a leggyengébbek maradnak a szakmában.
„Minden évfolyamban akad néhány kivétel, tán a diákok harmada, de ez nagyon kevés ahhoz képest, hány jó pedagógusra lenne szükségük a magyar iskoláknak, hogy megmaradhassanak.”
Nincs perspektíva, nincs tanár
Mert a szülők ma már nagyon igényesek, sokan még a beíratás előtt utánanéznek, melyik tantárgyat ki oktatja az adott iskolában. Az igazgatók pedig tehetetlenek, örülnek, ha valamelyik kollégát rá tudják bírni, hogy harmadik szakra is végezzen el egy továbbképzést. Vannak iskolák, ahová a hiányzó perspektíva miatt nem jelentkezik senki. Így szűnt meg például két éve a nyitracsehi alapiskola magyar osztálya, mert nem akadt pedagógus, aki egy-két évre még vállalta volna az utolsó magyar gyerekek oktatását. A szórványban ez a legnagyobb probléma, Gömörben az, hogy sok a roma diák, Csallóközből pedig inkább Ausztriába mennek dolgozni a nyelveket is beszélő fiatalok, mint hogy 915 euró bruttóval kezdjék a pályájukat.
Ezen még a kormány által szeptemberre ígért egyszeri 500 eurós támogatás és a januártól esedékes 10%-os béremelés sem fog segíteni, mert a pénz nagy részét elviszi az infláció. Jövő szeptembertől ugyan további 12%-os béremelést ígér a kormány, de ez azt is jelenti, hogy a pedagógusok már semmilyen más prémiumra, bérkiegészítésre nem számíthatnak. A béremelés épp csak a drágulás fedezésére lesz elegendő, de az egészségügyi nővérek, orvosok, ápolók, szakácsok és takarítónők esetében még ennyire sem telik. Általánosan elmondható, hogy abban az ágazatban sikerül kiharcolni a béremelést, ahol erős és eltökélt a szakszervezet. A pedagógusokra ez érvényes, de nekik is országos sztrájkkal kellett fenyegetőzniük, hogy a kormány végre komolyan vegye őket.
Mi legyen az ukrán diákokkal?
Sztrájk tehát nem lesz, a tanév elkezdődik, csak azt nem tudjuk, hány diákkal. A legnagyobb gondot az iskolák és főleg az óvodák számára az Ukrajnából érkezett gyerekek jelenthetik, mert ha a becsült 15-17 ezres számnak csak a fele akar is elhelyezkedni a szlovákiai oktatási intézményekben, akkor sem lesz elég hely számukra. Az iskolai oktatás még csak megoldható lesz valahogy, azért is, mert az ukrán diákokat fogadó iskolák uniós forrásból minden diák után havi 200 eurót kapnak, a támogatást az ígéretek szerint negyedévente utalja az állam. A feltétel csupán annyi, hogy egy teljes hónapot az intézményben töltsön a diák, ami tekintve, hogy sok ukrán család ideiglenesen tartózkodik Szlovákiában, aztán tovább indul nyugat felé, érthető.
Nagyobb gond lesz az óvodai elhelyezéssel, mert az önkormányzatok nem tudják a végtelenségig bővíteni az óvodákat, és óvónőkből is nagy a hiány országszerte. Mindezt csak tetézi a magasabb rezsiköltség, az önkormányzatok százszor is meggondolják, bővítsék-e az óvodát, iskolát, amikor nem telik a közvilágításra. Ebben a helyzetben az oktatásügyi tárca által felkínált, újonnan létrehozott osztályonként tízezer eurós támogatás sem jelent feltétlen megoldást, mert az osztályokat ki is kell fűteni, meg kell világítani, új pedagógust kell alkalmazni, a gyerekeknek főzni kell. A kormány alighanem most is arra számít, hogy az önkormányzatok és az iskolaigazgatók majd valahogy megoldják. Mint mindig. De meddig?
Négyszeresére nő a rezsiköltség
A legnagyobb gondot a kezdődő tanévben az iskolák fűtése és világítása jelenti majd. Balkó Róbert koloni polgármester arra számít, hogy a gázért és villanyért is a mostani árak négyszeresét fogják fizetni. „Még tárgyalunk a szolgáltatókkal, de úgy néz ki a dolog, hogy nem fix árat határoznak meg, hanem a világpiaci árakhoz viszonyítják majd a havi összeget. Eddig 50 eurót fizettünk megawattóránként, mostantól ez biztosan legalább 200 euró lesz. Az oktatásügyi minisztérium ugyan ígért támogatást az iskolák energiaköltségére, de konkrét lépések még nem történtek ez ügyben” – mondta kérdésünkre a polgármester.
Elöregedik a szakma
A szlovákiai pedagógusok egynegyede nyugdíjas, 40%-uk 50 éven felüli. Az Oktatáspolitikai Intézet kimutatása szerint főleg azok maradnak a szakmában, akiknek már van lakásuk, mert egy kezdő pedagógusnak esélye sincs arra, hogy jelzáloghitelt vegyen fel. Az edujobs.sk álláskereső honlap adatai szerint egy-egy pedagógusi állás iránt 2019 nyarán hét, 2020-ban tíz, 2022-ben pedig már csak hat ember érdeklődött. De ez még csak azt jelenti, hogy valaki ráklikkelt a kínálatra, megnézte az ajánlatot, és egyáltalán nem azt, hogy jelentkezett is az állásra.
Az Európai Unióban 5,8 millió pedagógus dolgozik, 72%-uk nő. Csupán 9%, alig 500 ezer tanár 30 év alatti. A pedagógusok 36%-a az EU-ban az alapiskolától a középiskoláig 50 éven felüli, két éven belül ez a korosztály meghaladhatja az 50%-ot.
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2022/36. számában jelent meg
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.